Miért okolják a keresztények mindenért a Sátánt?
A Bibliában Sátán egy bukott angyal ugye, aki a lázadása miatt kitiltatott Isten trónja mellől, közvetlen birodalmából. De miért mindenért őt okolják?
A Sátán mellett az angyali teremtmények harmada is fellázadt, ergó valami gond lehetett az isteni szférában. Az oké, ha van egy lázadó angyal, tegyük fel azt hogy rosszul volt"programozva", de ha már egyharmaduk se látta rózsásnak a helyzetet, akkor megkérdőjelezhető Istennek a mindenhatósága.
Agyamentség azt állitani, hogy olyan lények akik a tökéletes mindenható kegyét élvezték, közvetlenül mellette voltak, fellázadtak volna ellene, kivéve ha valamire rájöttek. Az ottani dolgokról, hogy mik zajlottak senki se tud, senki ember fia. Mondjuk milyenek lehettek az ottani történések. Azt titok övezi, csak a végkifejlett tisztázott. Tehát ennek fényében el kellene gondolkozni, hogy a lázadó angyalok, akik gondolom nem agyatlan droidok( tehát nem olyan naiv lények, mint az első emberpár), miért csatlakoztak a Sátánhoz, ha nem jöttek rá, valami hibára. Vagy nem hozzá csatlakoztak, hanem ők élik a maguk életét, alakítják a saját kis "háremüket"?
Ha a szellemi világot is ilyen materiálisan fogod fel, akkor persze, hogy érthetetlen.
Nem minden lázadásnak van jogalapja. Sokszor puszta érdek vezérli, és egyáltalán nem a jogszerűség.
Lényegében mi, keresztények nem a Sátánt okoljik mindenért, hanem önmagunkat. A sátániság egy tudatállapot - önmagam negatív képe, amivé válhatok, ha azt az utat járom.
"Nem minden lázadásnak van jogalapja. Sokszor puszta érdek vezérli, és egyáltalán nem a jogszerűség."
Bár sok mindenben igazad van de ez a mondatod pont téged cáfol, ez a materialista gondolkodás, amit nem húzhatunk rá szellemi lényekre. Az érdek, az valami önös dolog, alsóbbrendű érzelem, a dac, az önzőség, mind mind azt jelenti, hogy csakis a saját hasznunkra akarjuk fordítani a dolgokat.
Egy emberhez képest mindenképp felsőbbrendű lény érdeke a Tökéleteshez való közelség, nem az attól való elszakadás.
Csakis úgy érdemes ezt a fajta játékot játszani, hogy teljesen tisztában vagyunk azzal, hogy a másik fél bár azt akarja láttatni messze nem tökéletes.
Szia
Nem jött rá semmire.
Ő ugyan olyan szabad akarattal rendelkezett mint az ember
Ő is és minden égi teremtménye szabadon élhetet bár voltak és vannak alapelvek amik alá ők is tartozniuk kell hogy örökké éljenek
Az igazságosság és erkölcsi alapok törvényei mindenkire vonatkoznak akár égi akár földi életű
Hiba nem volt semmiben hiszen hosszú idő, akár több száz év is eltelhetett mire ez az angyal szerette volna megszerezni azt amire csak Isten jogosúlt, még pedig, hogy Őt imádják, és tiszteljék, mint ha Ő lenne az élet a jóság stb forrása.
Ezt maga a biblia is leirja, hogy sokáig nem volt gond egyetlen teremtménnyel sem, és nem a földön keletkezett a lázadás hanem az égben
az szomorú, hogy ez a személy az embert is belevonta a gonoszságba
az ember dönthetett volna másként is, hiszen kapott útmutatást, mit nem tehet.
Ha szerette volna a teremtőjét Évával együtt akkor úhy válaszolt volna a felhivásra ahogy Jézus:
"eredj el Sátán csak az egyedüli igaz Istent imádd és neki végezz szent szolgálatot. "
Érdekesség kép leirom, hogy Jézust azzal kivánta Istentől elforditani, hogy Jézusnak igérte a föld királyságait, vagy is uralkodói hatalmat adott volna neki a föld felett egyetlen imádati aktusért.
Ádám is elutasithatta volna, de Ő elhitte a hazugságot, hogy Isten lehet, és nem fog meghalni. De amikor szembesült a tényekkel már késő volt.
Ádám és Éva sem lett egy gyümölcstől Isten
És nem mindenért felelős Sátán, mert a Tökéletlen ember is tud hülyeséget csinálni.
Bár jól tudjuk ezek a lázadó gondolatok tettek honnan erednek, és vannak,
"Bár sok mindenben igazad van de ez a mondatod pont téged cáfol"
Akkor mondjuk úgy, egyszerűbben, hogy az "égi lázadás" és az angyalok egy részének elfordulása a kétely miatt történt, és a puszta kétely már bűn. Nem biztos, hogy "bajok" voltak odafönt, de a kétely felmerült egyesekben, és a kétely felmerülése volt maga a baj, tehát igen, a lázadó angyalok valamit észrevettek, valami rosszat, valami bajt fent a Mennyben, és meglátták, hogy pont ők, saját maguk a baj! Ezért a letaszíttatás.
De ahogy írtam, ezeket nem szabad úgy felfogni, pl. ma a Thor és egyéb filmekben szereplő szuperhősökként. Ezek nem megtestesülten létező dolgok voltak. Ezek tudati szintek voltak, és egy tudati alászállás. A paradicsomból való kiűzetés, vagyis a bűnbeesés nem egy tényleges esemény volt, ahol szuperhősök, angyalok, démonok és istenek (Isten) csatáztak; hanem a kezdeti, tökéletes aranykori állapotból való fokozatos alászállás. Az egész az emberről szól: az ember alászállása, az ember tudati elhomályosulása, belezuhanás az emberi létformába.
Pont ez az amivel baj van, hogy minden egyes cselekedet, maradjon akár meg tudati szinten is (pl. a kétely) már bűnként lett aposztrofálva. A nagy gondolkodókat is a kétely vitte előre, és ez a fejlődés egyik mozgatórugója.
Ez a zsarnokság egyik jellemzője, hogy aki kételkedik bennem azt eltávolítom.
8 as kérlek világosíts fel :)
Egyébként mondanátok még ilyen lázadó angyalokat. Mindenki csak Sátánozik odáig rendben van, de még valakit név szerint? Ilyen Azazel, hasonlókra kell gondolni? Baál?
( as válaszoló te tipikusan olyan vagy, aki magáról hárítja a felelősséget bűnbakokra mutogatva, mert így könnyebb hátradőlni, hogy én semmiben nem vagyok hibás, na az a patás ott na az felel ezért is...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!