Miért okolják a keresztények mindenért a Sátánt?

Az angyalok egy részének a bukásáról szóló történet egy tanmese. Abban az értelemben tanmese, hogy valamire tanítani akar.

Nem az a lényege, hogy azokat a szegény bukott angyalokat nekiálljunk sajnálni, hanem az, hogy milyen lelki hozzáállást kell kialakítani magunkban ahhoz, hogy mi magunk ne bukjunk el.

Azon is lehetne cimmogni egy sort, hogy az Egri csillagokban miért van gonosznak beállítva a Jumurdzsák, hiszen ő csak a jogos tulajdonát próbálta visszaszerezni.

a Démonoknak nem igazán ismerjük a nevét, bár Jézus egy csoport démont kiüzött egy emberből és a nevét megmondta Jézusnak:

Légió...

(Lukács 8:29, 30) . . .parancsolta ugyanis a tisztátalan szellemnek, hogy menjen ki az emberből. Mert az már hosszú ideje fogva tartotta őt, és láncokkal meg lábbilincsekkel újra meg újra megkötözték, úgy őrizték, de ő szétszaggatta a bilincseket, és a démon az elhagyatott helyekre hajtotta őt.) 30 Jézus megkérdezte tőle: „Mi a neved?” Ő ezt mondta: „Légió” — mert sok démon ment bele.

hogy a szülők példát mutatnak a hazudozásban, amikor a Télapóról beszélnek gyermekeiknek; hogy általánosan elfogadott dolog, miszerint a „Szent Miklós” (Télapó) név magának az Ördögnek egy másik neve; és hogy az ilyen ünnepek, miként azt Newman bíboros is beismerte Essay on the Development of Christian Doctrine című könyvében, „tulajdonképpen a démonimádat eszközei és tartozékai”, amelyeket az egyház átvett

Nézd, kérdező, csak két dolgot mondok, és ezen gondolkozz el:

1. Aki szó szerint értelmezi a Bibliát, több, mint a semmi, de kevesebb, mint a lényeg, méghozzá sokkal kevesebb, olykor a semminél alig több

2. A kétely nem azért bűn, mert tilos a gondolat, hanem azért, mert a céltól eltérít. Ha te harcolsz egy célért, segít rajtad a kétely? Nem. Sőt, minden győzelemben csak a győzelembe vetett teljes bizonyosság képes segíteni. Ha a kétely gondolata felmerül egy küzdelemben, feladatban, akkor be is vonzod a bajt.

Na és utolsó mi van akkor mikor nem érzem magaménak a célt,és nem azért mert nem szeretem az egységet,a jót,hanem mert nem érzem magaménak..hisz màsok vagyunk màs a fontos làsd itt a földön is különbözünk..az a büntetés,hogy elpusztulsz?Ez lenne a szabad akarat?vagy azt teszed amit én is akarok vagy meghalsz..ha ezt akarta volna Istenvnem adott volna szabad akaratot...sajnos nem elég meggyôzô Isten ebben a vilàgban..és nem a rossz dolgok miatt..ami ônmagæba is eltaszìtó..mindig könnyebb a nem nyomor oldalon parancsolni...hanem mert nem is hallgat meg senkit,nem közvetlen,nem akar semmit megèrtetni az emberrel...és könyörgöm ha ô maga taszitott le a vilàgàból,ne vàrja màr el hogy érteni,megismerni,és eggyévàlni fogunk egy teljesen màs vilàgban vele..az indulat és a szeretet ugyan abból az érzésbôl fakad,még szétszedni sem tudjuk...

Tehàt összegzem Isten parancsol egy utat,amit nem is ért az ember,közben szabad akarattal ruhàzta fel egy vilægban amit nem akartunk,ha tartozkodunk az is bûn,ha kételkedünk az is,ha hazudunk az érzésünkrôl vele kapcsolazba az is,ha ôszinték vagyunk az is,ha nem idôben békülünk meg mert igenis tehet dolgokrol,körülményekrôl az is kitaszit...hol van itt a szeretô Isten és a visszafordìthatatlan jo iràny..Jézus maga mondta cselekedetekben van a szeretet..de most csakvazt làtom van egy kemény sértödô hatalom,aki büntet és büntet,de ebbôl teljesen màs Istent szûrök le ami ebben a vilàgbsn folyik...és én még megértô és elfogadò tìpus vagyok...

Túl földiesen, materialistán gondolkodsz. Az égi (nirvánai) szempontok teljesen mások. Ott a játékszabályok nem olyanok, mint idelent. Semmilyen irányulás nem ugyanolyan. A nirvánai állapotokban az életfelettiség szabja meg egy dolog helyes mivoltát, és az élet jelenti a negatívumot, mivel az életfelettiséghez képest valójában már az is életalattiság.

De mondom, amíg teljesen földi szemmel nézed csak, sosem fogod érteni.

Én keresztényként nem mindenért a sátánt okolom.

A buta kérdések miatt általában a kérdezőt szoktam. :D