Jehova tanúi a vérátömlesztés tiltását a vérivás tilalmából vezetik le, ha ezt ők ennyire kiemelik, nem kéne kóserül étkezniük? A kóser ételkészítés lényege részben az, hogy ne maradhasson a húsban vér

2#

Mert a netet nem csak pornónézésre használom.

nem a vérivás volt a tilalom.

hanem maga vér teljes mivoltjában való felhasználása

a vér Isten szemében az életet jelképezi, és ezért azzal Istennek van joga rendelkezni

s a másik ok ha ezt elismered. akkor azt is, hogy bízol abban, hgy Istennek hatalma van az életedet vissza adni, nem a vértől függ amúgy sem az életed, hanem a Teremtőtől.

(3Mózes 17:11) 11 Mert a test lelke a vérben van, én pedig az oltárra helyeztem azt értetek, hogy engesztelést szerezzen a lelketekért, . . .

Ez a törvény nem pusztán vallási szertartás volt, amelynek nincs jelentősége számunkra. Megfigyelted, miért nem volt szabad az izraelitáknak vért fogyasztaniuk? Isten így szólt: „Ezért mondom Izrael fiainak: »Egyetlen lélek se egyen közületek vért.«” Mi volt az oka ennek? „Az oltárra helyeztem [a vért] értetek, hogy engesztelést szerezzen a lelketekért.” Ez segít megértenünk, hogy miért mondta Isten Noénak, hogy az emberek nem ehetnek vért. A Teremtő úgy döntött, hogy kiemelkedő jelentőséget tulajdonít a vérnek, és egyetlen különleges célra tartja fenn, mely sok-sok élet megmentését eredményezheti. A vérnek fontos szerepet kellett játszania a bűnök elfedezésében, vagyis az engesztelésben. Ezért a Törvényben Isten csak azt engedte meg a vérrel kapcsolatban, hogy az oltáron használják engesztelésül az izraeliták életéért, akik szerették volna elnyerni Jehova bocsánatát.

Ez a gondolat nem idegen a keresztényi hittől. A keresztény apostol, Pál a Törvénynek erre az Isten által meghatározott vonására utalva ezt írta: „csaknem mindent vérrel tisztítanak meg a Törvény szerint, és vér kiontása nélkül nincsen megbocsátás” (Héberek 9:22). Pál világosan elmagyarázta, hogy az előírt áldozatok nem tették tökéletes, bűntelen emberekké az izraelitákat. „Ezek az áldozatok évről évre emlékeztetnek a bűnökre, mert nem lehetséges, hogy a bikák és kecskék vére elvegye a bűnöket” — írta (Héberek 10:1–4). Mégis volt valami hasznuk az áldozatoknak. Arra emlékeztették az izraelitákat, hogy bűnösök, és többre van szükségük a teljes megbocsátáshoz.

ezt olvashatjuk a zsidó Tanakh fordítás szerint: „Bármelyik ember Izrael házából, vagy valamelyik idegen lakos, aki mint idegen köztetek lakik, bármilyen fajta vért megeszik, arcomat fordítom az ellen a lélek ellen, aki a vért megeszi, és kiirtom őt népe közül. Mert minden test lelke a vérben van.”

egyetlen ilyen vér van Jézus vére, vagy is élete.

. A vérrel kapcsolatos különleges bánásmód révén az izraeliták kimutatták Isten iránti függőségüket az életet illetően (5Mózes 30:19, 20). Igen, a fő ok, amiért tartózkodniuk kellett a vértől, nem annak egészségtelen hatása volt, hanem a vér különleges jelentése, amelyet Isten számára képviselt.

A történelem megmutatja, mi történt később, amikor a keresztény vezető testület egy tanácson döntött afelől, hogy vajon a keresztényeknek be kell-e tartaniuk Izrael összes törvényét. Isteni vezetés alatt azt mondták, hogy a keresztényeknek nem kötelességük megtartani a mózesi törvénygyűjteményt, de „szükséges”, hogy ’tartózkodjanak a bálványoknak áldozott dolgoktól, a vértől, a megfojtottól [kivérezetlen hús] és a paráznaságtól’ (Cselekedetek 15:22–29). Ezáltal nyilvánvalóvá tették, hogy a vértől való tartózkodás ugyanolyan erkölcsi fontossággal bír, mint a bálványimádás és a súlyos erkölcstelenség kerülése.

Marianne