Ha először éva evett a jó és rossz tudásának fájáról, miért ádám lett a bűnös?

Miért teremtette az Úr először a férfit és utána a nőt?

Az Úr is tudja, hogy nem jó az asszonnyal kezdeni!

A bűnbeesés

„A kígyó azonban ravaszabb volt, mint a föld minden állata, amelyet az Úr Isten alkotott. Azt mondta az asszonynak: »Miért parancsolta meg nektek Isten, hogy a kert egyetlen fájáról se egyetek?« Az asszony azt felelte neki: »A kertben levő fák gyümölcséből ehetünk. Hogy azonban a kert közepén levő fa gyümölcséből ne együnk, és hogy ahhoz ne nyúljunk, azt azért parancsolta meg nekünk Isten, hogy meg ne találjunk halni.« A kígyó erre azt mondta az asszonynak: »Dehogy is haltok meg! Csak tudja Isten, hogy azon a napon, amelyen arról esztek, megnyílik a szemetek, és olyanok lesztek, mint az Isten: tudni fogjátok a jót és a rosszat!«

Mivel az asszony látta, hogy a fa evésre jó, szemre szép és tekintetre gyönyörű, vett a gyümölcséből, evett, adott a férjének is, és ő is evett. Erre megnyílt mindkettőjük szeme. Amikor észrevették, hogy mezítelenek, fügefaleveleket fűztek egybe, és kötényeket készítettek maguknak. S amint meghallották az Úr Isten szavát, aki a kertben járkált az alkony hűvösén, az ember és a felesége elrejtőztek a kert fái közé az Úr Isten színe elől.

Az Úr Isten azonban szólította az embert: »Hol vagy?« Az így válaszolt: »Hallottam szavadat a kertben, és megijedtem, mert mezítelen vagyok, ezért elrejtőztem.« Erre megkérdezte tőle: »Ki adta tudtodra, hogy mezítelen vagy? Csak nem ettél arról a fáról, amelyről megparancsoltam neked, hogy ne egyél?« Az ember azt felelte: »Az asszony, akit mellém adtál, ő adott nekem a fáról, és ettem.« Az Úr Isten ekkor megkérdezte az asszonyt: »Miért tetted ezt?« Ő így felelt: »A kígyó rászedett és ettem.«

Ekkor az Úr Isten így szólt a kígyóhoz: »Mivel ezt tetted, légy átkozott

minden állat és földi vad között;

a hasadon járj,

és port egyél életed valamennyi napján!

Ellenségeskedést vetek közéd és az asszony közé,

ivadékod és az ő ivadéka közé:

Ő széttiporja fejedet,

te pedig a sarkát mardosod.«

Az asszonynak pedig azt mondta:

»Megsokasítom gyötrelmeidet

és terhességed kínjait!

Fájdalommal szüld a gyermekeket!

Vágyakozni fogsz a férfi után,

és ő uralkodni fog rajtad!«

Ádámnak pedig azt mondta:

»Mivel hallgattál feleséged szavára,

és ettél a fáról,

amelyről megparancsoltam, hogy ne egyél,

átkozott legyen a föld miattad!

Fáradozva élj belőle

életed minden napján!

Teremjen az neked tövist és bogáncsot,

és edd csak a föld növényeit!

Arcod verejtékével edd kenyeredet,

míg vissza nem térsz a földbe,

amelyből vétettél,

– mert por vagy, és visszatérsz a porba!«

És elnevezte az ember a feleségét Évának, mert ő lett az anyja minden élőnek.”

Teremtés könyve - 3. fejezet

Ősszüleink bűne és büntetése.

Ősszüleink bűnbeesése

„1Ámde a kígyó ravaszabb volt, mint a föld minden állata, melyet az Úr Isten alkotott. Ez azt mondá az asszonynak : Miért parancsolta meg néktek az Isten, hogy a paradicsom egyik fájáról se egyetek? 2Felelé néki az asszony: A paradicsomban levő fák gyümölcséből eszünk! 3Hogy azonban a paradicsom közepén levő fa gyümölcséből ne együnk, meg hogy ahhoz ne nyúljunk azt megparancsolta nekünk az Isten, hogy meg ne találjunk halni. 4Mondá erre a kígyó az asszonynak: Dehogy is haltok meg! 5Csak tudja az Isten, hogy azon a napon, amelyen arról esztek, megnyílik szemetek s olyanokká lesztek, mint az Isten: tudtok jót és gonoszt. 6Látá tehát az asszony, hogy a fa evésre jó, szemre szép és tekintetre gyönyörű, és vőn a gyümölcséből és evék s ada férjének s az szintén evék.”

Magyarázat:

1. A kígyó képében a gonoszlélek rejtőzött; a kígyó a Szentírásban egyébként is mint a ravaszság jelképe szerepel, érthető tehát, hogy a ravasz kísértő ezt a ravasz állatot használta fel ravasz kísértése eszközéül. (Vö. Bölcs. 2,23—24; Ján. 8, 44 ; Róm. 5, 12. 16. 20 ; Kor. II. 11, 2 ; Tim. I. 2, 14; Jel. 12, 3—4 ; 20, 2.) A kérdés, melyet a gonosz lélek az asszonyhoz intéz (a héber szöveg szerint: Hát igazán azt mondotta az Isten, hogy a kert egyik fájáról sem ehettek?), olyan, hogy az asszony szóba áll a kísértővel s így vesztébe rohan. (Az elbeszélés lélektani szempontból is valóságos remekmű!) — 4—5. Vö. 2, 9—22. jegyz. — 6. Ε szavak helyett: tekintetre gyönyörű, a héber szöveget így kell értenünk : és kívánatos, mert okossá tesz.

A bűn következménye.

„7Erre megnyílék mindkettejük szeme: s mikor észrevették, hogy mezítelenek, fügefaleveleket aggatának egybe s kötényeket csinálának maguknak. 8Mikor pedig meghallották az Úr Isten szavát, ki a paradicsomban járkált az alkony hűvösén, elrejtőzék Ádám meg a felesége az Úr Isten színe elől a paradicsom fái közé.”

Magyarázat:

7—8. A bűn következménye. Legott a bűn elkövetése után felnyílt ősszüleink szeme: elvesztették gyermeki ártatlanságukat s elfogta őket a bűntudat s a büntetés félelme. — 8. A szentatyák szerint Isten a paradicsomban érzékelhető (emberi?) formában közlekedett ősszüleinkkel. Az Úr Isten szava vagy a 9. versben levő kérdés, vagy — minthogy a megfelelő héber szó általában hangot jelent — az a nesz, amelyet a bűnbeesés helyére (érzékelhető formában) közeledő Isten közeledte keltett. Ősszüleink elhomályosult értelmükkel úgy akartak menekülni a büntetés elől, mint a gonoszságon kapott gyermekek.

Ősszüleink bűnének büntetése

„9Szólítá azonban az Úr Isten Ádámot és mondá néki: Hol vagy? 10Az mondá: Hallottam szavadat a paradicsomban s megijedtem, mivel mezítelen vagyok; elrejtőztem tehát. 11Mondá néki az Úr Isten: Ugyan ki adta tudtodra, hogy mezítelen vagy, hacsak nem ettél arról a fáról, amelyről megparancsoltam néked, hogy ne egyél? 12Mondá erre Ádám: Az asszony, kit társul adtál nekem, adott nékem a fáról és ettem. 13Mondá erre az Úr Isten az asszonynak: Miért tetted ezt? Az felelé: A kígyó rászedett és ettem. 14Mondá erre az Úr Isten a kígyónak: Mivel ezt tetted, átkozott légy minden állat s földi vad között : melleden járj s földet egyél élted valamennyi napja alatt. 15Ellenségeskedést vetek közéd és az asszony közé, ivadékod és ivadéka közé: Az széttiporja fejedet, te pedig a sarka után leselkedel. — 16Az asszonynak pedig mondá: Megsokasítom gyötrelmeidet s terhességed kínjait: fájdalommal szüljed a gyermeket s légy a férj hatalma alatt, az meg uralkodjék rajtad. — 17Ádámnak pedig mondá: Mivel hallgattál feleséged szavára s ettél a fáról, amelyről megparancsoltam, hogy ne egyél, — átkozott legyen a föld munkád alatt: fáradalmak árán egyél abból élted valamennyi napja alatt. 18Tövist és bogáncsot hajtson az néked s a föld növényzetét egyed. 19Arcod verejtékével edd a kenyeredet, míg vissza nem térsz a földbe, amelyből vétettél, — mert por vagy s vissza kell térned a porba!”

Magyarázat:

1. 14—15. A kísértő büntetése. Az isteni átok — a szentatyák tanítása szerint — kettős: egyfelől a kísértés eszközére, a kígyóra, másfelől magára a kísértőre, a gonosz lélekre vonatkozik. A kígyó valószínűleg a paradicsomban is a mellén (a hasán) csúszott s (látszólag) ott is a föld porát ette (azaz : állandóan öltögette nyelvét a porban), de mindez most az átok és büntetés jellegét nyeri. A paradicsomban ember és kígyó békességben éltek: most Isten ellenségeskedést vet a kígyó és az ember közé : az ember üldözi a kígyót s ha lehet, széttiporja fejét, a kígyó viszont az ember sarka után kapdos, s ha bírja, megmarja; ezt az ellenségeskedést (melyet a pusztát járó keleti ember napról-napra észlelt) az isteni átok a hajdani bűnrevezető barátkozás örök emlékeztetőjévé teszi. — Az isteni átok azonban a kígyó képében rejtőző gonosz lelket is sújtja. — Az is mellén jár s a föld porát eszi; az ő világa az, ami alávaló, aljas, a fennen valókat nem érti s nem keresi. Ám hiába ejtette a bűn által foglyul az embert: Isten ellenségeskedést vet közéje s az asszony (egy) ivadéka közé : Az (a latin fordítás szerint az Asszony, tehát a Boldogságos Szűz Mária, a héber szöveg szerint az asszony ivadéka, tehát az Úr Jézus Krisztus) a gonosz lélek minden ármánykodása ellenére széttiporja a gonosz lélek fejét, vagyis megtöri hatalmát s szabaddá teszi (megváltja) az embert. Isten tehát mindjárt a bűnbeesés után megkönyörült az emberen s Megváltót ígért neki; irgalmának ezt a kijelentését proto-evangéliumnak (ős-evangéliumnak, azaz első örömhírnek) nevezzük. Ennek teljesedését szolgálta az egész ószövetség s ennek teljesülését hirdeti az egész újszövetség. — 2. 16. Az asszony büntetése. — A légy férjed hatalma alatt kifejezést egyesek így fordítják: epekedjél férjed után. Hogy az asszony a családban a férfi hatalma alatt áll, már a teremtés rendje s mikéntje is kifejezte (vö. Kor. I. 11, 8—9 ; Tim. I. 2, 11—13.), most ez azonban egyszersmind büntetés jellegét is nyeri. — 17—19. A férfi büntetése. Ε helyett: átkozott legyen a föld munkád alatt, a héber szöveg így szól: átkozott legyen a föld miattad. — A munkát az ember a bűnbeesés előtt is ismerte: de az akkor nem volt teher s nem viselte magán a büntetés jellegét. — Ősszüleink bűne s büntetése (a Szeplőtelenül fogantatott Szüzet kivéve) minden emberre átszállott s azóta minden ember ezzel a bűnnel jön a világra. (Eredeti bűn.)