Jehova tanúi! A 2520 éves próféciát levezetné-e valaki nekem közületek?

Például Dániel leírta a Dávid király ágán végbemenő uralom kivágását: „hét idő” elteltével ismertté lesz, „hogy a Legfelségesebb uralkodik az emberek királyságán, és annak adja azt, akinek akarja” (Dániel 4:23, 24, 31, 32). Ennek a próféciának a fő beteljesedése Júda királyságának elpusztításával kezdődött, amely esemény a bibliai bizonyíték alapján i. e. 607 októberében ment végbe. A Jelenések 12:6, 14 rávilágít, hogy a három és fél idő 1260 napot tesz ki, tehát ennek kétszeresének, a hét időnek 2520 napnak kell lennie. „Egy-egy napot” számítva „egy-egy évért”, 2520 év felel meg a ’hét időnek’ (Ezékiel 4:6). Krisztus Jézus tehát 1914 vége felé kezdte meg az uralkodását az égben. Az abban az évben kitört első világháború jelezte ’a gyötrő fájások kezdetét’, melyek azóta is sújtják az emberiséget. 1914 óta igen figyelemreméltó módon erősítették meg az események ezen a vérrel beszennyezett földön, hogy azzal az esztendővel kezdődik Jézus jelenlétének a ’napja’! (Máté 24:3–14).

"Uralkodj ellenségeid között"

Jézus nem a teljes földön kezdi meg az uralkodását, hanem közöttük, és folyamatosan begyüjti a királyságának alatt valóit.

ez a nagy nyomoruság idején fog vége érni, s akik akkor kitartanak azok részesülnek megmentésben

szia

az első beteljesedése elsőként magát Nabukdonozort érinti, aki 7 évig állat módjára élt és utána felismerte, hogy Jehova az igaz Isten és akkor Jehova vissza helyezte a trónjára.

Mit szemléltetett a Nabukodonozor álmában megjelenő rendkívül nagy fa? Kezdetben Nabukodonozort jelképezte mint világuralkodót. Mivel azonban az uralom „a föld legvégső határáig” terjedt ki, valami sokkal kiválóbbra kell, hogy utaljon. A Dániel 4:17 az álmot ’a Legfelségesebbnek’ az emberiség fölött gyakorolt uralmával kapcsolja össze. A fa tehát Jehova egyetemes szuverenitását is szemlélteti, különösen a földdel kapcsolatban. Elmondható hát, hogy az álomnak két beteljesedése van: Nabukodonozor uralmát és Jehova szuverenitását jelenti.

Az isteni szuverenitás földre vonatkozó gyakorlását, amely egy Dávid ágából származó királyság által jutott kifejezésre, hét időn át korlátozták.

A „hét idő” Nabukodonozor esetében nyilvánvalóan hét holdévet foglalt magában. A próféciákban egy év átlagosan 360 napból, vagyis 12 harmincnapos hónapból áll. (Vesd össze: Jelenések 12:6, 14.) A „hét idő”, vagyis hét év a király esetében tehát hétszer 360 nap, vagyis 2520 nap volt. Mit mondjunk azonban álmának fő beteljesedéséről? A prófétai „hét idő” sokkal tovább tartott 2520 napnál. Ezt jelezték Jézus szavai is: „Jeruzsálem megtapodtatik a pogányoktól, míglen betelik a pogányok ideje [a nemzetek meghatározott ideje, NW  ]” (Lukács 21:24). Ez a ’megtaposás’ i. e. 607-ben kezdődött, amikor lerombolták Jeruzsálemet, és többé nem létezett Júdában Isten előképi királysága. Mikor kellett véget érnie a megtaposásnak? A „mindenek helyreállításának idején”, amikor újra megnyilvánul az isteni szuverenitás a föld irányában a jelképes Jeruzsálemen, Isten Királyságán keresztül (Cselekedetek 3:21, Vida fordítás).

Ha Jeruzsálem i. e. 607-ben történt elpusztításától 2520 szó szerinti napot számolunk, akkor csak i. e. 600-hoz jutunk, egy olyan évhez, amelynek a Szentírás szempontjából semmilyen jelentősége sem volt. Jehova szuverenitása nem nyilvánult meg a földön még i. e. 537-ben sem, amikor a felszabadult zsidók visszatértek Júdába. Ez azért van így, mert Zorobábelt, Dávid trónjának örökösét, nem királlyá, hanem csak a perzsa tartomány, Júda kormányzójává tették.

Az a „hét idő” tehát, amelyben nem zsidó hatalmak anélkül uralkodtak a földön, hogy Isten Királysága akadályozta volna őket, 2520 évig tartott. Júda és Jeruzsálem kifosztásával kezdődött i. e. 607-ben, a hetedik holdhónapban (tisri 15-én) (2Királyok 25:8, 9, 25, 26). Ettől az időponttól i. e. 1-ig 606 év van. A fennmaradó 1914 év pedig i. sz. 1914-ig tart. A „hét idő”, vagyis a 2520 év tehát i. sz. 1914. tisri 15-én, vagyis október 4/5-én telt le.

Abban az évben letelt „a nemzetek meghatározott ideje”, Isten pedig „az emberek között az alábbvalónak” — Jézus Krisztusnak — adta az uralmat. Őt annyira alávalónak tekintették a rosszakarói, hogy meg is feszíttették (Dániel 4:14). Azért, hogy trónra emelje a messiási Királyt, Jehova levette a saját szuverenitásának „törzsökét” körülvevő jelképes vas- és rézbilincset. A felséges Isten ezáltal megengedte, hogy egy királyi „hajtás” sarjadjon belőle, amely a földdel kapcsolatos isteni szuverenitás kifejeződése egy égi Királyság által, amely Dávid legnagyobb Örökösének, Jézus Krisztusnak a kezében van (Ésaiás 11:1, 2; Jób 14:7–9; Ezékiel 21:27).

Dániel negyedik fejezete szerint ez „a meghatározott idő” „hét idő”. Dániel megmagyarázza, hogy „hét idő” múlik el úgy, hogy a „fában” szemléltetett isteni uralom nem működik a földön

A Jelenések 12-ik fejezetének 6. és 14. verséből tudjuk, hogy 1260 nap annyi, mint „idő [azaz 1 idő], idők [vagyis 2 idő] és fél idő [az időnek fele, Károli]”. Ez összesen 3 1⁄2 idő. „Egy idő” tehát 360 nappal egyenlő. A „hét idő” pedig 7-szer 360, azaz 2520 nap. Mármost, ha egy-egy napért egy-egy évet számolunk a Biblia szabálya szerint, akkor a „hét idő” 2520 évet tesz ki (4Mózes 14:34; Ezékiel 4:6).

21 Azt már megtudtuk, hogy „a nemzetek meghatározott ideje” i. e. 607-ben kezdődött. Tehát ettől a dátumtól 2520 évet számítva eljutunk i. sz. 1914-hez. Ebben az évben ért véget „a meghatározott idő”.

14- es gratula!

Jól összefoglaltad.

Bocsi kérdező, muszály volt :-)

szia

Nem.

Az álló szobor azokat a hatalmakat jelenti, amik valamilyen módon kapcsolatban vannak vagy voltak Isten népével

Ezeket világhatalmaknak nevezzük, mert sok tartomány vagy ország, földrész felett uralkodnak.

Leirom neked ezeket kedves Kérdező

A szobor ezüstből való része jelképezte a méd–perzsa birodalmat, mely alsóbbrendű volt Babilonnál, az aranyfejnél abban az értelemben, hogy nem volt meg az a megkülönböztető jellegzetessége, hogy megdöntse Júdát. A következő hatalom Görögország volt, melyet a réz jelképezett. Görögország még inkább alsóbbrendű volt, mint ahogyan a réz is alsóbbrendű az ezüstnél. Bár a görög birodalom nagyobb területet mondhatott magáénak, nem részesült abban a kiváltságban, amelyben a méd–perzsa birodalom, hogy kiszabadítsa a fogságból Isten népét.

Nabukodonozor dinasztiáját egy olyan királyság követte, amelyet az állókép ezüstből lévő melle és karjai szemléltettek. Mintegy 200 évvel korábban Ésaiás megjövendölte, hogy lesz egy ilyen királyság, sőt még győztes királyának nevét is megmondta — Czírus lesz az (Ésaiás 13:1–17; 21:2–9; 44:24—45:7, 13)

Jóllehet Méd—Perzsia fejlett civilizációt hozott létre, amely nem volt kisebb, mint a Babiloni Birodalomé, ezt a későbbi királyságot az ezüst jelképezi, egy olyan fém, amely kevésbé értékes, mint az arany.

Mintegy 60 évvel az álom megmagyarázása után Dániel tanúja volt annak, hogy Nabukodonozor dinasztiájának vége szakadt. Dániel jelen volt az i. e. 539. október 5-éről 6-ára virradó éjszakán, amikor a méd—perzsa hadsereg bevette a látszólag legyőzhetetlen Babilont, és kivégezte Belsazár királyt. Belsazár halálával az álomban látott állókép aranyfeje — a Babiloni Birodalom — nem létezett többé.

Méd—Perzsia i. e. 539-ben felváltotta a Babiloni Birodalmat mint uralkodó világhatalom. A méd Dárius lett Babilon legyőzött városának első uralkodója 62 éves korában (Dániel 5:30, 31). Rövid ideig ő és a perzsa Czírus közösen uralkodott a Méd—Perzsa Birodalom fölött. Amikor Dárius meghalt, Czírus lett a Perzsa Birodalom kizárólagos vezetője. A Babilonban lévő zsidóknak Czírus uralma a fogságból való kiszabadulást jelentette. I. e. 537-ben Czírus kiadott egy rendeletet, amely megengedte a Babilonban lévő zsidó foglyoknak, hogy visszatérjenek hazájukba, és újjáépítsék Jeruzsálemet, valamint Jehova templomát. Isten előképi királysága azonban nem lett helyreállítva Júdában és Jeruzsálemben (2Krónika 36:22, 23; Ezsdrás 1:1—2:2a).

Dániel elmondta Nabukodonozornak, hogy a hatalmas állókép hasa és combjai „egy másik, egy harmadik birodalom [királyság, Úf  ], rézből való, a mely az egész földön uralkodik” (Dániel 2:32, 39). Ez a harmadik királyság követte Babilóniát és Méd—Perzsiát. Miként a réz kevésbé értékes, mint az ezüst, ez a világhatalom alábbvaló Méd—Perzsiánál annyiban, hogy semmilyen olyan kiváltságot sem kap, mint például Jehova népének a felszabadítása. A rézhez hasonló királyság azonban „az egész földön uralkodik”, ami arra utal, hogy nagyobb lesz, mint akár Babilónia vagy Méd—Perzsia.

Röviddel azután, hogy 20 éves korában, i. e. 336-ban örökölte Makedónia trónját, a nagyra törő III. Alexandrosz hódító hadjáratra indult. Katonai sikerei következtében Nagy Sándor néven vált ismertté. Egyik győzelmet aratta a másik után, így haladt egyre beljebb a perzsa területre. Azután, hogy i. e. 331-ben legyőzte III. Dáriust a gaugamélai csatában, a Perzsa Birodalom fokozatosan összeomlott, Nagy Sándor pedig Görögországot tette új világhatalommá.

A görög nyelv és kultúra az egész birodalomban elterjedt. A Görög Birodalom valójában nagyobb lett, mint bármely, azt megelőző hatalom. Dániel jövendöléséhez híven a rézből lévő királyság ’az egész földön uralkodott’. Az egyik következmény az volt, hogy a (koiné) görög nemzetközi nyelvvé vált. Mivel képes volt pontosan kifejezni a gondolatokat, rendkívül alkalmasnak bizonyult Isten Királysága jó hírének elterjesztésére, valamint arra, hogy ezen a nyelven írják meg a Keresztény Görög Iratokat.

Nagy Sándor csak nyolc évig volt a világ ura. Noha még fiatal volt, a 32 éves Nagy Sándor egy lakoma után megbetegedett, és röviddel rá, i. e. 323. június 13-án meghalt. Hatalmas birodalmát idővel négy részre osztották fel, amelyek mindegyike fölött egy-egy hadvezére uralkodott. Ebből az egy nagy királyságból így négy királyság lett, amelyeket végül is magába olvasztott a Római Birodalom. A rézszerű világhatalom csak i. e. 30-ig állt fenn, ekkor ugyanis a négy királyság közül az utolsót — az Egyiptom fölött uralkodó Ptolemaida-dinasztiát — is legyőzte Róma.

negyedik birodalom [királyság, Úf  ] pedig erős lesz, mint a vas; mert miként a vas széttör és összezúz mindent; bizony mint a vas pusztít, mind amazokat szétzúzza és elpusztítja” (Dániel 2:40). Mivel ez a világhatalom erős, és képes szétzúzni mindent, olyan lesz, mint a vas — erősebb, mint az arannyal, ezüsttel vagy rézzel szemléltetett birodalmak. A Római Birodalom ilyen hatalom volt.

Róma szétzúzta és összetörte a Görög Birodalmat, és magába olvasztotta a méd—perzsa és a babiloni világhatalom maradványait. Semmi tiszteletet sem mutatott Isten Királysága iránt, amelyet Jézus Krisztus hirdetett, és i. sz. 33-ban kivégeztette Jézust egy kínoszlopon. Róma üldözte Jézus tanítványait, mivel arra törekedett, hogy megsemmisítse az igaz keresztényiséget. Sőt mi több, a rómaiak Jeruzsálemet és templomát is elpusztították i. sz. 70-ben.