Miért nem kapok semmi reakciót a Jehova tanúitól az alábbi dolgokra? (már több témában is előhoztam ezeket, de még csak nem is reagáltak rájuk, remélem ezúttal ez másként lesz) Jehovások mi a reakciótok az alábbiakra?

az Őrtorony árnyékában

A villamoson találkoztam egy ismerősömmel, aki keresi a helyét a “kereszténység világában”. Vele volt a férje is, aki eléggé elkötelezett Jehova Tanúi felé. Nem sok időnk volt beszélgetni, de azért érintettünk néhány dolgot. Ami a legszembetűnőbb volt a számomra, hogy az elmúlt kb. öt év alatt milyen sokat változtam, lévén, hogy tíz évig én is egy voltam közülük – épp ezért csoda, hogy szóba állt velem az illető.

Ami a legérdekesebb a Tanúk hozzáállásában az a Szervezet (a vezetőik) és azok írásmagyarázata és módszerei iránti elkötelezettségük. És a vezetők valamit nagyon jól csinálnak, ugyanis Jehova Tanúi milliói fogadják el az állításaikat, anélkül, hogy utánanéznének. Védelmeznek olyan dolgokat, amiről minden bibliaolvasó és a(z egyház)történelmet egy kicsit is ismerő keresztény tudja, hogy tévedés (pl. az Újszövetségből a hitehagyott keresztények irtották ki a “Jehova” nevet a 2. században). A hétköznapi Tanúk pedig nem néznek utána az ilyen állításoknak. Igazából nincs is rá lehetőségük. A vezetőik azt állítják a keresztényekről, hogy mind hazudnak és tévednek, mert Sátán irányítja őket, így az nem hiteles, amit mondanak. A saját kiadványaikban pedig természetesen a téves nézeteik szerepelnek, mint “alátámasztó bizonyítékok”.

A Szervezet hatalma a tagok fölött a “bibliatanulmányozási” módszerükben keresendő. Az alkalmaikon nem közvetlenül a Szentírást tanulmányozzák, hanem “segédeszközöket”, amik segítenek megérteni az amúgy érthetetlen Írást. A kiadványaikban hétről hétre, évről évre feldolgozzák ugyanazokat a témákat, és ezzel elmélyítik azokat a Tanúk fejében, megalapozva elkötelezettségüket. Mivel mindig ugyanazt hallják, kezd számukra természetessé válni. A feladat egyszerű: ismételj sokáig egy hazugságot, míg mindenki elkezd benne hinni – kicsit hasonló elven működnek a reklámok is.

Ilyen módszerrel kiképezve nehéz elbizonytalanítani őket. A legnagyobb feladat, hogy megmutassuk nekik a Társulat bibliamagyarázati módszereinek helytelenségét. Ha ezt sikerül meglátniuk, akkor a Bibliából egymaguk is (a Szentlélek segítségével) megtalálhatják az igazságot.

A fent említett férfival beszélgetve láttam rajta, hogy kicsit elgondolkodott. Felhozott néhány témát, és – az idő rövidsége miatt – igyekeztem azokat röviden de mégis meggyőzően megcáfolni. Abból látszott a tehetetlensége, hogy a magyarázataimat nem tudta cáfolni. Inkább újabb és újabb témákat igyekezett felvetni, sikertelenül. De még az ilyen sikeres beszélgetések után is olyan erős a lelki kötődés a Szervezethez, hogy nagyon nehéz őket kimozdítani – de Istennel semmi sem lehetetlen.

Ami pedig az evangéliumi hitű keresztényeket illeti… Nem az a legjobb módszer, hogy elküldjük őket szó nélkül, ha jönnek. Gondolkozzatok csak el: ők nem olvasnak keresztény könyveket, nem hallgatnak meg egy biblikus igehirdetést. Az egyetlen lehetőségük, hogy a tiszta evanéliumot hallják, ti vagytok. A Mt 28:18-20 fényében pedig felelősek vagyunk azért, hogy az evangéliumot tovább adjuk másoknak, és bizonyságot tegyünk nekik. Jehova Tanúi őszinte, istenkereső emberek, akik félre lettek vezetve. Segítségre van szükségük, hogy megtalálhassák a Biblia Jézusát.

Példabeszédek 8. fejezet

A bölcsesség, úgy mint 1, 20—30-ban, tanítóasszony szerepében lépfel (1—3). Beszéde bevezetésében (4—9) kiemeli szavahihetőségét; majd rámutat saját értékére (10—13) és követésének gyakorlati előnyeire, amelyek miatt főleg az államférfiak nem nélkülözhetik (14—21). A legemelkedettebb a fejezet ama része, melyben a bölcsesség saját előkelő eredetére hivatkozik (22—31); befejezésül újból felhívja hallgatóit utasításai követésére (32—36).

22Az Úr szerzett engem útjai elején, Kezdetben, mielőtt bármit is alkotott; 23Öröktől fogva rendelt engem, Ős idők óta, még a föld előtt ; 24Nem voltak még tengerek, én már fogantattam, Még nem törtek elő a vízben dús források, 25Még nem állottak a hegyek súlyos tömegükben, A halmok előtt születtem ; 26Még nem teremtette meg a földet és a folyókat És a földkerekség sarkait; 27Amikor az eget felállította, már ott voltam, Amikor biztos törvénnyel kört vont a mélység színe fölé ; 28Amikor a fellegeket odafenn megerősítette, És kimérte a vízforrásokat, 29Amikor a tengert körülvette határával, És törvényt szabott a vizeknek, Hogy át ne hágják határaikat, Amikor a föld alapjait megvetette : 30Ott voltam mellette, mindent elrendeztem, És gyönyörködtem nap-nap után ; Színe előtt játszadoztam mindenkor, 31Játszadoztam a földje kerekségén, És gyönyörűséggel voltam az emberek fiai között.”

22—31. A bölcsesség itt azzal alapozza meg tanítói tekintélyét, hogy elmondja világelőtti származását. Többen az itt szereplő bölcsességet az Igével (logosz, hímnemű kifejezés), az Újszövetségből ismert isteni személlyel azonosítják. Ez ellen szól, hogy a bölcsesség könyvünkben női formát ölt (v. ö. 7, 4, a héber chokma szó nyelvtanilag nőnemű), és úgy nő fel, amint azt az emberen látjuk: kialakul, mint az emberi egyén (23. v. a héber szerint) megszületik (24. v.), mint gyermek játékkal mulat (30. v.), végül mint felnőtt az igazak bizalmasává lesz (31. v.) és fellép mint tanítónőjük (31b és 1—3. vv.). A bölcsesség tehát itt sem egyéb, mint az öröktől fogva létező, isteni, nem teremtett bölcsességnek költőileg megszemélyesített, fokozatos megvalósulása, megnyilvánulása a teremtett világban, kezdve a chaos embrionális állapotától egészen a befejezett világ koronájáig, az ember fiáig. Az Egyház ezt a részt liturgiájában többször a Boldogságos Szűzre alkalmazza. — 22. Szerzett = teremtett; az Úr útjai a teremtés és a gondviselés összefoglalása. Kezdetben, a héber szerint inkább : régente. — 23. A héber szerint: A világ előtt formáltattam (szószerint: «szövettem egybe», mint az embrió), — Kezdettől fogva, a föld őskora előtt. — 24. Fogantattam, a héber szerint: szültek engem. Az itt említett források az ős tenger feltételezett forrásai. V. ö. 28. — 25a a héber szerint: «Mielőtt a hegyeket beágyazták» (szószerint: bemerítették) t. i. az őstengerbe. — 26. A folyókat, a héber szerint: a mezőket (szószerint : külsőségeket). Sarkait, a héberben: «első porszemét», mások: «az első rögöket». — 27b. A horizont jelzése, amely fölé az ég borul. Biztos törvénnyel a latin szöveg többlete. — 28a. A fellegek (= az ég) megerősítésének célja a felső vizek visszatartása. V. ö. Móz. I. 1, 6—8. 28b a héber szerint: Amikor hatalmasakká tette az Óceán forrásait. — 20b-c-t a héber alapján így lehet visszaadni: Hogy a vizek át ne hágják a széleit (t. i. az Óceánét). — 30a. Mindent elrendeztem, a magánhangzókban helyesbített héber szerint: mint növendéke. — 30b a kiigazított héber szerint: És gyönyörűsége voltam (t. i. Isten gyönyörűsége, mint szépen fejlődő gyermek) nap-nap után. — 30c. Játszadoztam, vagy: kedvemet leltem, vigadoztam.

helló

Szent Lélek = Jézus Krisztus = Isten

tehát lehet tagadni a szentháromságot, de ezek mind utalások, mégpedig a következők.

Szent Lélek = Az összes emberben "lapuló" valódi "önmaga", tiszta, önzetlen és igazságos, lelkiismeret erre utal.

Jézus Krisztus = A "példa", az "Ige", a bizonyíték arra, hogy a Szent Lélek létezik, hogy mindenkiben ott van, hisz benne is.

Isten = A mindenség, az univerzum, Jézus maga, mi magunk, hiszen, ha engedünk a Szent Lélek segítségének, akkor megtisztulunk teljesen, tehát "jézusi" szintre emelkedik tudatunk, így eggyé válhatunk a "mindennel", Istennel magával, köznyelven fogalmazva, ekkor találkozhatunk az Úrral.

Tehát ha ezt visszafordítjuk, akkor Jézus maga is egy "ember", hisz mindannyian "Jézusok" vagyunk", tehát nem lehet istenség, de mégis az. Az valódi igazság paradoxonokra épül, de meg lehet érteni őket.

Ezekből kiindulva a világteremtés egyértelművé vált, mert mind a három "teremthette", hiszen a 3 egy és ugyanaz.

de még egy hozzáfűzés.

"kolossé 1: 16-17 „ Mert Ő benne teremtetett minden, a mi van a mennyekben és a földön, láthatók és láthatatlanok, akár királyi székek, akár uraságok, akár fejedelemségek, akár hatalmasságok; mindenek Ő általa és Ő reá nézve teremttettek; És Ő előbb volt mindennél, és minden Ő benne áll fenn.”--olvasd hozzá a kontextust is, hogy lásd kire utal az Ő. János 1:1-3 „Kezdetben vala az Íge, és az Íge vala az Istennél, és Isten vala az Íge. Ez kezdetben az Istennél vala. Minden ő általa lett és nála nélkül semmi sem lett, a mi lett.” "

Képzeljük el azt, hogy a mi "Istenünk" egy darab kézzel megfoghatatlan "elme", és az univerzumunk az ő gondolata csupán, ideája, tehát "Ő benne teremtetett minden", mint ahogyan mi is, emberek, egy megkreált "elmék" vagyunk, és amit látunk az is "gondolatunk" szüleménye, korlátozva a globális elmétől, a "Világ Elmétől".

Jézus feltámasztásával kapcsolatban.

Mivel az előbb kiderült, hogy Jézus "tudata" a maximumon van, tehát eggyé vált Istennel, ezért érthető, miért írják azt, hogy az Úr támasztotta fel.

"János 10: 17-18 „ Azért szeret engem az Atya, mert én leteszem az én életemet, hogy újra felvegyem azt. Senki sem veszi azt el én tőlem, hanem én teszem le azt én magamtól. Van hatalmam letenni azt, és van hatalmam ismét felvenni azt. Ezt a parancsolatot vettem az én Atyámtól.”"

Jézus "szellemének" felfejlődéséhez arra volt szükség, hogy elengedje a földi javakat, a kézzel foghatót, tudván, hogy lelke örökkévaló, mert így elérheti az Úrt magát, tehát ennek a tudatában, nem félt semmilyen "haláltól", ezért is van az írva, hogy senki el nem veheti életét. Az pedig, hogy maga teszi le arra utal, hogy az ő "megtestesülése" ott ér véget, elengedi azt az emberi testét, hagyja meghalni, tehát ő maga válik meg tőle, hiszen ő maga meg nem hal, és bármikor magára vehet egy újat.

A Lélek általi feltámasztás meg eléggé egyértelmű az első bekezdésekből kiindulva.

Üdv

25/F