Ha Jézus a mindenható Isten ezt hogyan értelmezitek:. (János 14:28) Hallottátok, hogy azt mondtam nektek: elmegyek, és visszajövök hozzátok. Ha szeretnétek engem, örvendeznétek, hogy elmegyek az Atyához, mert az Atya nagyobb nálam?
Irenaeus (i. sz. kb. 130—200): „Megtanulhatjuk Általa [Krisztus által], hogy az Atya minden dolog felett áll. Mivel »az Atya nagyobb nálamnál« — mondja [Krisztus]. Az Atyáról tehát úgy nyilatkozott a mi Urunk, mint aki felülmúlja őt tekintettel az ismeretre” (Against Heresies, II. könyv, 28. fejezet/8).
Jézus mégis nem egyszer megmutatta, hogy nem egyenlő az Atyával, hanem alá van rendelve neki. Elmondta, hogy az Atya küldte el, az Atya utasította, az Atya parancsolta meg, hogy mit mondjon (János 3:17; 5:36; 6:38; 12:49, 50). Jézus azt mondta, hogy ’elvégezte az Atyától reá bízott munkát’, a tanítványainak pedig meg kell tudniuk, hogy „te [az Atya] küldtél el engem” (János 17:4, 6, 18, 25).
Még az ellenségei sem vádolhatták Jézust azzal, hogy Istennek mondta magát. Sőt, azt mondták róla: azzal teszi magát „Istennel egyenlővé”, hogy Atyjának nevezi az Istent. Azért akarták megölni Jézust, mert — amint egy katolikus fordítás mondja: „Az Istent Atyjának nevezte, s így egyenlővé tette magát az Istennel.” Jézus ezt mondta: „Bizony, bizony, mondom nektek: A Fiú magától nem tehet semmit, csak azt teheti, amit az Atyától lát. Amit ő tesz, azt teszi a Fiú is” (János 5:18, 19, Katolikus fordítás).
Igen felmagasztalt állása ellenére, Jézus ezt mondta tanítványainak: „Az Atya nagyobb nálam” (János 14:28). Némelyek azt mondják, hogy ez csak abban az értelemben volt igaz, mivel Jézus még a földön tartózkodott, de már nem áll fenn, amióta Jézus a mennybe ment. A Biblia azonban nem ezt mondja.
Miután Jézus a mennybe ment, követői továbbra is azt tanították, hogy az Atya nagyobb a Fiúnál. Több mint 20 évvel később Pál ’a mi Urunk Jézus Krisztus Istenéről és Atyjáról’ írt (Róma 15:6). Jól figyeljük meg ezeket a szavakat. Pál Jézus Istenéről beszél. Ezt a megkülönböztetést Pál nemcsak az Atya és Jézus között teszi hanem Isten és Jézus között. Istenről és Krisztusról ír. Pál a leveleiben ezt a szokásos üdvözlést használta: „Ki nem érdemelt kedvesség és béke Istentől az Atyától és az Úr Jézus Krisztustól!” (Róma 1:7; 1Korinthus 1:3; 2Korinthus 1:2; Galata 1:3; Efezus 1:2; Filippi 1:2). Azonkívül Pál nem azt írta, hogy Krisztus az Isten, hanem azt, hogy ő „az Isten képmása’; vagyis hogy tökéletesen képviseli Istent (2Korinthus 4:4).
A bibliai Jelenések könyve szintén különbséget tesz nemcsak Jézus és az Atya, hanem Jézus és Isten között is. Így kezdődik: „Jézus Krisztus kinyilatkoztatása, amelyet Isten adott neki” (Jelenések 1:1). Több mint 60 évvel Jézus mennybemenetele után, a Jelenések könyve idézi a mennyei dicsőségre emelt Jézust, s a következő szavakat tulajdonítja neki: „Aki győz, oszloppá teszem azt az én Istenem templomában . . . ráírom az én Istenem nevét és az én Istenem városának nevét, az Új Jeruzsálemét, amely a mennyből, az én Istenemtől ereszkedik alá; és azt az új nevemet” (Jelenések 3:12).
István, aki elsőként halt meg a Krisztusba vetett hitéért, látomást kapott a mennyben levő feltámasztott Jézusról. Vajon Istennek látta Jézust, vagy valamiféle háromság tagjaként? Nem. Ahogyan. Jézus és Dávid előre kijelentette, ’Isten jobb keze felől’ látta Jézust. A The Living Bible azt mondja, hogy István látta „Jézust, a Messiást Isten mellett állni, az ő jobb keze felől”! (Cselekedetek 7:55, 56).
Érdekességként itt sem beszélnek a harmadik személyről
Sőt Dániel 7:13,14 versben is két személyről tesz emlitést
Mivel a Biblia egészében igaz, nem pedig részleteiben, azt a kijelentést, hogy "az Atya nagyobb nálam" (Jn 14,28), együtt kell vizsgálni azzal, hogy "én és az Atya egy vagyunk" (Jn 10,30). Jézus szerint, aki Őt látja, az az Atyát látja (Jn 14,9). És továbbra is fennáll, hogy az Atya akarata az, hogy mindenki ugyanúgy ("kathosz", azaz ahogyan, ugyanúgy, mint) tisztelje a Fiút, ahogyan az Atyát tiszteli (Jn 5,23). Ergo, aki máshogy tiszteli a Fiút, mint az Atyát, az Isten elleni lázadásban él. És hát ne feledkezzünk meg arról sem, hogy Pál apostol a Krisztust örökké áldandó("eulogétosz", azaz áldott) Istennek(Teosz) nevezi, illetve a Zsidó levél szerint az Atya mondja a Krisztusról, hogy imádják("proszküneó", azaz leborul, imád) Őt az Istennek minden angyalai (Zsd 1,6). Bárhogy is fordítjuk a "proszküneó" szót, leborulásnak, vagy imádásnak, a Máté 4,10 szerint ezt az igét csak Istennel szemben lehet gyakorolni: "Az Urat, a te Istenedet imádd (proszküneó), és csak néki szolgálj". Mindezen felül Jézus mondja magáról, hogy én vagyok az Első és az Utolsó (Jel 1,17), szó szerint azt, amit az Ézsaiás 44,6-ban Elohim mond magáról. Azaz a két személy azonos.
Jézus ezt mondja: "Ezenképpen ti is, ha mindazokat megcselekedtétek, amik néktek parancsoltattak, mondjátok, hogy: Haszontalan szolgák vagyunk; mert amit kötelesek voltunk cselekedni, azt cselekedtük." (Lk 17,10) A béreai zsidók azért voltak nemesebb lelkűek, mint a tesszalonikiben élő zsidók, mert befogadták az igét teljes készséggel, naponként tanulmányozva az Írásokat, hogy tényleg úgy van-e, ahogyan Pál prédikált (ApCsel 17,11). Tesszalonikiben azonban csörte volt, Isten beszédét használták Isten Beszéde ellen. Vagyis Isten Beszédének a tekintélye alól, úgy akartak kibújni, hogy ehhez Isten Beszédét használták. Végül is a Sátán is azt gondolta, hogy Isten megkötözhető a saját Beszéde által, erre alapozta a lázadását. Jézus tulajdonképpen hozzá hasonlítja azokat, akik csak akkor hajlandóak engedelmeskedni Isten Igéjének, amikor már nem találnak kifogást. Azt mondja, hogy haszontalan, mihaszna, alkalmatlan rabszolgák vagytok, mert csak azt vagytok hajlandóak elfogadni és megtenni, amit muszáj, ami alól nem találtok kibúvót, de a hozzáállásotok a dologhoz az, hogy nem akartok engedelmeskedni Neki. Ezt mondja Isten: "Bölcscsé teszlek és megtanítlak téged az útra, amelyen járj; szemeimmel tanácsollak téged. Ne legyetek oktalanok, mint a ló, mint az öszvér, amelyeknek kantárral és zabolával kell szorítani az állát, mert nem közelít hozzád." (Zst 32,8-9) Leonard Bernstein egyszer megcsinálta, hogy egy egész szimfonikus zenekarnak vezényelt úgy, hogy ehhez csak a szemét és a szemöldökét használta. Ez persze csupán poén volt a részéről, de Isten valami hasonlóra vágyik a gyermekeivel kapcsolatban. Amikor az ember állandóan ellenáll Istennek, előbb-utóbb el fog Tőle távolodni, mivel Isten nem megy bele egy öszvérhajcsár szerepbe. Nem erre hívja az embereket, hanem szeretetkapcsolatra. Aki csak akkor hajlandó elfogadni valamit, ha Isten külön a számára az égre írja, azzal Isten nem sokat tud kezdeni, amíg meg nem változtatja a hozzáállását.
Jut eszembe:
Négy teológus vitatkozik. Hárman egy ellen. Mikor a szemben álló teológus kifogy az érvekből, felkiált:
- Uram, tudom, hogy igazam van! Adj valami jelet, hogy így van!
Hirtelen megdörren az ég.
- Ugyan már, ez csak véletlen! - mondja a három másik.
- Uram, ha igazam van, adj egy nagyobb jelet, hogy a többiek is elhiggyék!
A derült égből lecsap egy villám.
- Ez csak véletlen! - hitetlenkednek a többiek.
- Uram, adj valamilyen félreérthetetlen jelet, hogy meggyőzd ezt a három hitetlent!
Egy kéz felírja az égre, miközben dörgő hang kiáltja:
- IGAZA VAN!
A három hitetlenkedő teológus összenéz, majd az egyikük:
- Jól van, akkor most két vélemény áll hárommal szemben.
Milyen egyszerü a válasz!!
Az Atya nagyobb nálam!
Atyám a Te akaratod legyen meg ne az enyém!
Bármit kértek az Atyától az én nevemben megadja nektek!
Az Atya jobbján ül, szóval nem a FÖTRÓNON!
Világos, egyszerü, logikus. :)
Még afelöl sem hagyott minket Jézus Krisztus tudatlanságban, hogy mit jelent a mondata, az Atya és én egy vagyunk.
Ezt mondta: Hasonlóképpen legyenek egyek a tanítványaink is egymásban és bennünk, mint Te és én Atyám!
Nem értem, mit nem lehet ezen megérteni?
Elmondom: "amit csak kérni fogtok az Atyától az én nevemben, megadja néktek." (Jn 16,23) Kinek a nevében ad az Atya bármit? Jehova nevében? Nem. Az Atya nevében? Nem. Jézus nevében!
Ez pedig egy megkettőzött ígéret: "És akármit kértek majd az én nevemben, megcselekszem azt, hogy dicsőíttessék az Atya a Fiúban. Ha valamit kértek az én nevemben, én megcselekszem azt." (Jn 14,13-14) Jézus maga is cselekszik? Igen. Miért? Hogy az Atya dicsőíttessék a Fiúban. Kiben? A Fiúban. Hogyan dicsőíttetik az Atya a Fiúban? Úgy, hogy a tanítványok mondanak valamit Jézus nevében (ApCsel 3,6), és azt Jézus megcselekszi (ApCsel 3,16; 4,10), a szemtanúk pedig az Atyaistent dicsőítik (ApCsel 3,8; 4,21-22).
Kedves Asperismus, ezek a versek melyeket idéztél, nem teszik Jézus Krisztust egy szintre az Atyával.
Az Atya elsöszülött Fiának Jézus Krisztusnak királyi hatalmat adott. Ezt tudjuk, pld. a jövendölés szerint is amit a 110. Zsoltárban találunk meg.
Most gondolkodjuk el: egy ország nagykövetje átadja az elnök, kérését, akaratát.
Ezzel még nem lesz egyhatalmon a felettesével. De joga van a felettese "szellemében" akaratával összhangban döntéseket hozni, és saját nevét aláírni.
Kedves Grkaty!
Az óceánjáró is nehezen fordul, amikor már lendületben van. Ennek ellenére az áramlatok is változtatnak az irányán. Ha erről megfeledkeznék, már rég feladtam volna. Pál apostol azonban azt mondja, hogy amiben másképpen értetek, az Isten azt is ki fogja jelenteni(Fil 3,15), csak legyen tiszta a szándékunk, amiért a Bibliát tanulmányozzuk, és ne akarjuk Istennél jobban tudni. Amíg ez megvan, addig van remény. Ha azonban már a Bibliánál is jobban tudjuk, az bezárja az embert egy olyan börtönbe, ahova nem tud Isten utánamenni.
A Sátán jol tudja ,hogy minden azon múlik,hogy az ember Jézus Krisztust hogyan ismeri meg.Úgy ahogy a Biblia leírja:Tökéletes Isten ,és tökéletes ember.
Vagy ahogy a Sátán össze vissza keveri az emberek gondolkodását,és Jézus személyét meghamisítja.
Olyan vakbuzgók a Jehova Tanúi is ,mint Jézus korában a farizeusok ,főpapok,akik Istenkáromlásnak fogadták Jézus beszédét cselekedeteit.Meg is mondtták Istennel teszed magad egyenlővé,ezért akarták megölni,és elis ítélték.
Még jó ,hogy harmadnapra feltámadott,és a feltámadott életével ajándékozza meg a benne bízókat.
Ha valaki végig olvassa az Ap.cselt,láthatja ,hogy a feltámadott Jézus Krisztust hírdetik az embereknek,és nem "Jehova" nevét.
"Nem értem, mit nem lehet ezen megérteni?"
Nem érted, grkaty, mert nem akarod megérteni.
Azt viszont értsd meg, hogy nem fogjuk a kedvetekért elhagyni az édes Jézust, a szelíd kegyes Krisztust.
Ő a MEGTESTESÜLT LOGOSZ.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!