Helyesen cselekedett István?

A Cselekedetek 7:59-ben ezt olvassuk: „miközben köveket hajigáltak Istvánra, ő könyörgött, és ezt mondta: »Úr Jézus, fogadd el szellememet.«” Ezek a szavak némelyeket gondolkodóba ejtenek, hiszen a Biblia azt mondja, hogy Jehova az „Ima Meghallgatója” (Zsoltárok 65:2). Csakugyan imát intézett István Jézushoz? Azt jelentené ez, hogy Jézus és az Atyja "egyenlőek" egy elképzelt háromságban?

A bibliaversnek azt a részét, hogy „ő könyörgött”, egy angol bibliafordítás úgy fogalmazza, hogy István „Istenhez folyamodott” (King James Version). Érthető hát, hogy sokan ugyanarra a következtetésre jutnak, mint Matthew Henry bibliamagyarázó, aki ezt mondta: „István itt Krisztushoz imádkozik, és nekünk is ezt kell tennünk.” Ez azonban tévedés. Miért?

Egy forrásmű őszintén elismeri, hogy „az Isten szó nincs benne az eredeti szövegben, és a fordításban sincs semmi keresnivalója. Egyetlen régi [kézirat] és fordítás sem tartalmazza” (Barnes’ Notes on the New Testament). Akkor hogyan került bele az „Isten” szó ebbe a versbe? Abiel Abbot Livermore tudós „a fordítók egyik szektás elhajlásának” nevezte ezt az esetet. A legtöbb mai fordításban ezért nem található meg ez az Istenre való hibás utalás.

Azt viszont sok fordításban olvashatjuk, hogy István „imádkozott” Jézushoz. Az Új világ fordítás magyarázatos kiadásának a lábjegyzete is jelzi, hogy a „könyörgött” kifejezés segítségül hívást és imát is jelenthet. Ez talán arra utal, hogy Jézus a Mindenható Isten? Nem. Egy szómagyarázó szótár kifejti, hogy ebben a szövegkörnyezetben az eredeti görög szó, az e‧pi‧ka‧le′o jelentése „folyamodik, segítségül hív . . . ; egy hatalomhoz fordul” (Vine’s Expository Dictionary of Old and New Testament Words). Pál ugyanezt a szót használta, amikor így szólt: „A császárhoz fellebbezek!” (Cselekedetek 25:11). A Vida-fordítás tehát helyesen írja, hogy István „segítséget hívott”.

Mi indította Istvánt a könyörgésre? A Cselekedetek 7:55, 56 szerint István „szent szellemmel telve az égre szegezte a szemét, és meglátta Isten dicsőségét, és Jézust, amint ott áll az Isten jobbján”. A megszokott körülmények között István Jehovához fordult volna a kéréseivel Jézus nevében. De mivel látomásban látta a feltámasztott Jézust, nyilván úgy érezte, hogy közvetlenül hozzá intézheti szavait: „Úr Jézus, fogadd el szellememet.” István tudta, hogy Jézus hatalmat kapott a halottak feltámasztására (János 5:27–29). Ezért arra kérte Jézust, hogy őrizze meg a szellemét, vagyis életerejét addig a napig, amelyen feltámasztja őt halhatatlan égi életre.

Vajon István rövid kérése példát állít elénk, hogy Jézushoz imádkozzunk? Semmiképpen sem. Először is, István egyértelműen különbséget tett Jézus és Jehova között, hiszen a beszámoló szerint látta Jézust, „amint ott áll az Isten jobbján”. A körülmények is kivételesek voltak. Csupán egyetlen másik helyen olvasunk arról, hogy valaki ehhez hasonlóan közvetlenül Jézushoz szólt volna — János apostol tett így, amikor látta Jézust látomásban (Jelenések 22:16, 20).

Noha a keresztények ma helyénvalóan mindig Jehova Istenhez imádkoznak, ők is rendíthetetlenül hisznek abban, hogy Jézus „a feltámadás és az élet” (János 11:25). Az abba vetett hit, hogy Jézus fel tudja támasztani követőit, nekünk ugyanúgy segíthet és erőt adhat a próbák idején, ahogy Istvánnak.

Ha István rosszul cselekedett és olyanhoz imádkozott, akinek nem szabadott volna, akkor nem lett volna hiteles apostol és semmi keresnivalója nem lett volna az apostolok között. De őket Jézus választotta ki és Jézus nem tévedett, így István is helyesen imádkozott, magához Istenhez.

Ehhez persze meg kéne érteni, hogy mit takar az Isten jobbja kifejezés, de amíg valaki tagadásban van, addig nem fog gyúlni fény. De Jézus a fény és a világosság, meg tudja mutatni az igazságot, onnantól viszont az ember dönt. A szabad akarat sajnos szent.

Most hadd ne ollózzak be közismert igéket. A keresztények jó esetben úgyis olvassák és ismerik bibliát és az újszövetséget talán még jobban, mint az ó-t.

Jézus több helyen utal arra, hogy Ő és az Atya egyek,...más helyen, hogy aki Őt látta, az az Atyát is látta és sorolhatnám. Sok-sok igehely van a bibliában, amelyek (kivéve a jehovatanuk átmaszatolt bibliáját) egyértelműen leírják, hogy Jézus Krisztus Isten.

Nincs azzal semmi gond, ha valaki Istenhez imádkozik. Az Atya Isten. Egyértelműen lehet imádkozni hozzá.

Apropó!-imádkozás. Imádkozás azt jelenti, kommunikálsz Istennel és jó esetben Ő is veled. Remélem ezen még nem ütköznek meg túl sokan, akiknek nincs ilyen megtapasztalásuk, hiszen ha te a barátodhoz beszélsz, jó esetben ő is beszél hozzád. Nem?! Mindegy is, haladjunk...

Jézus Isten.

Szentlélek Isten és személy. Érthetetlen miért vitatják egyesek ezt. Miért jó kiforgatni a bibliában leírtakat és meghamisítani tényeket?! Fura.

Bárki személyhez lehet szólni, menyivel inkább Istenhez.

Teljesen biblikus, hogy hogy beszélhetsz az Atyához Jézus nevében(erre Jézus is buzdít), beszélhetsz Jézushoz, beszélhetsz Szentlélekhez.

Meghalt ún."szentekhez", vagy Máriához. pl. már nem javasolnám senkinek, hogy beszéljen, hiszen ilyen sem a bibliában nincs benne, és ráadásul halottak feltámadás előtt amúgy sem kompetensek semmiben. Szobrokhoz se beszélj, hiszen anyagból vannak, úgysem válaszol. Ne is tartsd őket jelképnek, mert az is ostobaság.

A beollózott igéd egyébiránt azért is tetszik, mert sajnos oly sok vallás tagadja a hívők lelkének-szellemének halál utáni mennybe-Istenhez kerülését, mert a torz teológiájuk szerint az ember "csak" alszik. :D

Az sem zavarja őket, hogy ez eszement dolog. A test valóban megy az enyészetnek és valóban hasonló kinézetre, mint ha aludna az illető (erről ír a biblia egyébként, csak nem tanultak meg némelyek olvasni), de a lélek megy a számára kijelölt helyre. Ha Isten szerint igaz volt, megy a jutalom helyére, ha bűnös volt, megy a kárhozatra. Köztes állomás, tisztítótűz nincs.

István látta Jézust, mint most te látod mondjuk a monitorod és fakadt belőle, hogy ha már úgyis látja, akkor beszél hozzá. Jól van ez így.

Akinek ezzel problémája van, akkor változtasson teológiát, mert Isten igéje az igazság és nagyon rendben van ez az ige is.

István NEM döntött rosszul, ez kiderül az első válaszból világosan! István NEM imádkozott sem Istenhez, sem Jézushoz. Látomásban LÁTTA Jézust, és akit látunk, ahhoz nem imádkozunk! Az a szó, amit egyes fordítások "imádkozásnak" fordítanak, nem csak azt jelenti. :-) De milyen érdekes, megint egy többjelentésű kifejezés, amit már annyiszor alkalmaztatok a háromszemélyű istenségetek igazolására. Ez a csalás netovábbja, amikor rendszerint ilyen módszerrel akarjátok az igazatokat elfogadtatni. Szinte mindig ilyen kétértelmű és kiragadott szövegekkel manipuláltok.

A Biblia EGYÉRTELMŰ, egészen világos abban, hogy CSAK és KIZÁRÓLAG Jézus Atyját, a Mindenható igaz Istent, Jehovát szabad imádni, csak hozzá szabad imádkozni. Ezt egyértelműen írja pl. a Róma 15:5. 6:

(Róma 15:5-6) "A kitartást és vigasztalást nyújtó Isten pedig adja meg nektek, hogy legyen ugyanolyan a gondolkodásmódotok, mint amilyen Krisztus Jézusé volt, 6 hogy egy akarattal, egy szájjal dicsőítsétek Jézus Krisztusnak, a mi Urunknak Istenét és Atyját."

(Efézus 5:20) "mindig, mindenért hálát adva a mi Istenünknek és Atyánknak Jézus Krisztus, a mi Urunk nevében."

(Kolossé 3:17) "És bármi legyen is, amit szóban vagy cselekedetben tesztek, mindent az Úr Jézus nevében tegyetek, hálát adva az Istennek, az Atyának őáltala."

Nos, ezek és ehhez hasonló szövegek EGYÉRTELMŰEK mind szóhasználatban, mind nyelvtanban, de amivel ti érveltek, NEM AZOK! Ez itt a baj. A Józan ész és a logika nyilvánvalóan azt kívánja, hogy ott keressük a hibát, ahol kétértelműség miatt magyaráznak egyesek valami idegen tant bele az Írásokba. Jehova Tanúi ezért nem fogadják el ezeket a hamis magyarázatokat. :-)

-------

"Jézus több helyen utal arra, hogy Ő és az Atya egyek"

De Jézus meg is magyarázza hogyan érti az "egységet"! Mint ahogy neked, nekem és minden magát keresztény tanítványnak is egységben kellene lennie mind Jehovával, mind Jézussal. Nem másként. :-)

"más helyen, hogy aki Őt látta, az az Atyát is látta és sorolhatnám."

Mit sorolsz? Az ilyen álérveket sorolod? Ebből annyi van, mint égen a csillag. De ti miért nem vagytok hajlandóak őszintén és alaposabban megvizsgálni, a másik oldalról is megnézni? Mi ezt megtettük, folyamatosan megtesszük, de ti nem!

A Biblia eredeti szövege szerint, valamint a TELJES ÍRÁS fényében vizsgálva SEHOL SEM állítja a Biblia, hogy Jézus "egyenlő" lenne a Mindenhatóval, sehol. Jézus maga pedig szintén sehol sem állítja azt, hogy Ő az Isten! :-)

"Nincs azzal semmi gond, ha valaki Istenhez imádkozik. Az Atya Isten. Egyértelműen lehet imádkozni hozzá."

Ez nem "lehet" kérdés, nem egy opció,, hogy választhatsz, kihez imádkozol - ez egy hívőnek alapvető és KIZÁRÓLAGOS kapcsolat az igaz Istennel!!!

"Apropó!-imádkozás. Imádkozás azt jelenti, kommunikálsz Istennel és jó esetben Ő is veled."

De hogyan kommunikálsz? István Jézust látomásban LÁTTA, tehát szemtől szembe voltak. Ha te bárkivel szemtől szembe kommunikálsz, az ima?! Nem, nem ima. Ima az, amikor a LÁTHATATLAN Istenhez a HITSZEMEDDEL beszélsz. Márpedig tudjuk, hogy az Isten (tehát hogy te is értsd: az az Isten, akihez Jézus is imádkozott, az egyedüli igaz Isten) a földi ember előtt LÁTHATATLAN, nem úgy, mint amit te itt fent írtad a hamis érvedben, miszerint "aki Őt látta, az az Atyát is látta." Bizony nem úgy érti az Írás ezt, ahogy te itt érteni akarod, hiszen Jézus CSAK az akaratban és szándékban való egységének köszönheti azt, hogy nem szó szerint, de benne látták az akkor élők az Istent. Egyértelműen nem szó szerint!

"Szentlélek Isten és személy. Érthetetlen miért vitatják egyesek ezt. Miért jó kiforgatni a bibliában leírtakat és meghamisítani tényeket?! Fura."

Mert a legtöbbször SZEMÉLYTELEN ERŐKÉNT ír róla Isten ihletett Szava! Jehováról vagy Jézusról SOHASEM ír így, nem zavar? Néha megszemélyesíti a Biblia a szent szellemet, de ez csak élénk költői kép, mint ahogy más személytelen dolgokat is megszemélyesít, mint pl. a bölcsességet, a halált, vagy a vért, stb...

Ha azt mondom, hogy szól a rádió, és Isten üzenete szól benne, akkor te leborulsz előtte? Miért nem? Pedig megszemélyesítettem, tehát kötelességed személynek elfogadni.

"Teljesen biblikus, hogy hogy beszélhetsz az Atyához Jézus nevében(erre Jézus is buzdít), beszélhetsz Jézushoz, beszélhetsz Szentlélekhez."

Ugye nem akarod meghazudtolni a bibliát? Abban ugyanis CSAK az Atya, vagyis Jehova imádata és a hozzá való ima elfogadható, akárhogy variálsz ezen. :-) (Lásd a fent versek, stb.)

"A beollózott igéd egyébiránt azért is tetszik, mert sajnos oly sok vallás tagadja a hívők lelkének-szellemének halál utáni mennybe-Istenhez kerülését, mert a torz teológiájuk szerint az ember "csak" alszik. :D"

Nagy tévedésben vagy ebben is. A legtöbb vallás a földön, de az ún. "kereszténység" majdnem 100%-a is hisz a lélek halhatatlanságában! Csak EGYEDÜL a Biblia nem tanítja, sőt tagadja.

Nem megy a "lelked" sehova, mert te magad vagy a lélek (héber nephes, görög pszükhé), vagy a te életedet jelenti a lélek, de a bibliában sohasem jelent egy testtől elválasztható láthatatlan és halhatatlan valamit, ami "kiszáll" az ember halálakor.

Jehova tanúja!

Ha a kisstílű üres gúnyolódáson túltetted magad, ollózz már be légyszivesz néhány igét arról, hogy az Atyaj

Bocs! Telefon elküldte...

Szóval arról mutasd igét, hogy az Atya Jehova.

Előre szólok bajban leszel, hiszen a jehova szó héber,:az újszövetség pedig görög nyelven íródott.

A hamisított bibliátokon kívül senkiében nem szerepel.

Az másik kérdés, hogy a JHVH szó bátor kísérlete a jehova fordítás.

Harmadik sarkalatos pont, hogy még Jézus sem jehovázta le Istent, hanem következetesén Atyjának szólította.

A többi szamárságod válaszra sem érdemes. Van az a szintje az ostobaságnak, ahol én már nem érzem jól magam.

"Csak EGYEDÜL a Biblia nem tanítja, sőt tagadja"

Már a kérdésben is szerepel kérés formájában. Valami nagyon hibádzik benned, hogy még azt is tagadod, ami ott van.

Kedves yuda! Jogod van "gúnyolódásnak" minősíteni, amit írtam - ha már személyeskedni akarsz, de hogy "üres" lenne?! :-) Végig érveltem, bocsika. És tudod, azzal hogy "ostobaságnak" minősíted, nem mondasz semmit, csak ügyesen kihátrálva becsmérelsz engem, tán ezen kéne először elgondolkoznod, mielőtt az én "gúnyolódásomon" akad meg a szemed.

"Szóval arról mutasd igét, hogy az Atya Jehova."

Jézus az Atyját az "egyedüli igaz Istennek" nevezte, akit a Héber Iratok majdnem 7000-szer JHVH-nak, azaz a mai legismertebb kiejtésében Jehovának nevez.

"Előre szólok bajban leszel, hiszen a jehova szó héber,:az újszövetség pedig görög nyelven íródott."

És ezért nem lehet Jehova az Atya? Érdekes. Jeremiás, Ézsaiás, Zakariás szintén héber szó, a Keresztény Görög Iratok pedig görögül íródott, márpedig az ő nevüket is átvette a görögül, majd a világ szinte minden nyelvén lefordított Szentírás - méghozzá igen elváltoztatott, eltorzított, "mesterséges" formában. Ez miért nem zavar senkit?

"A hamisított bibliátokon kívül senkiében nem szerepel."

Megint beleszaladtál ... :-), de tudom, csak "gúnyolódom" rajtad. Akkor szíves tájékoztatásul közölném, hogy csak német nyelven kb. 70 bibliafordításban szerepel Isten nevének Jehova formája, vagy ennek rokon alakja az ún. "Újszövetségben".

"Az másik kérdés, hogy a JHVH szó bátor kísérlete a jehova fordítás."

És a többi héber névé? Egyébként bármennyire is megveted Isten szent Nevét, még a magyar helyesírás ellenőrző automata is aláhúzza a sorozatos kisbetűs írásodat.

"Harmadik sarkalatos pont, hogy még Jézus sem jehovázta le Istent, hanem következetesén Atyjának szólította."

Igen, gyakran Atyjának szólította Istent, de hogy nem használta volna Isten egyedül kinyilatkoztatott nevét, a Jehovát? Azt feltételezed Jézusról, hogy behódolt volna egy istentelen zsidó babonának, aminek a gyakorlását a Biblia is a halálbüntetés terhe mellett tiltja??

"A Jehova szó mesterségesen lett létrehozva. A zsidóknál nem lehetett kiejteni Isten nevét."

Tévedés! Nincs bibliai tiltás Isten nevének a kiejtése ellen. A zsidók a későbbi korokban babonából nem ejtették ki a Nevet, pedig a Szentírás csak annak a helytelen, hiábavaló használatára int. :-)

"Egész pontosan Jahve nevét."

Egyáltalán nem "egész pontos", ugyanis NINCS meggyőző bizonyíték egyik kiejtési forma favorizálására sem. Éppen ezért a legismertebb, legelterjedtebb névalakot használjuk.

"Az első keresztyények gondolatai Jézus körül forogtak (Pál levelei)"

Érdekes viszont, hogy Jézus gondolatai pedig égi Atyja körül forogtak, a legtöbbször Rá irányította a figyelmet, s nem magára! Lásd pl. az első válaszomban idézett verseket, melyek éppen a páli levelekből valók és egyértelműsítik, hogy kihez kell imádkoznunk, ki az az EGYETLEN, akinek dicsőséget kell adnunk még Jézusért is (ebben is Jézus mutatott példát), és hogy VALÓJÁBAN ki a legfontosabb. :-)