Krisna-tudatúak: honnét veszitek a 'szabad akarat' hitét, vagyis melyik szöveg alapján, és mit értenek rajta? Ha lehet, idézzétek a pontos részt, részeket e szövegből!

Elolvastam a Gíta tartalomjegyzékét, és onnan kiindulva nézelődtem magában a szövegben. Sehol nem ír szabad akaratról, ami számomra nagyon megnyugtató és értékelhető. A 'szabad akarat' ugyanis önellentmondás. Utak mindig vannak, amik vagy a szempontjaid alapján vett 'jó' vagy 'rossz' felé visznek, illetve maguk is jók vagy rosszak, de szempontok nélkül nincs egyik se; a moralitáshoz -bármilyenhez- szempontok kellenek, amit adhat pl. egy isten, vagy akár adhat az ember magának is, ha nem kapott, nem örökölt, nem interiorizált már korábban kívülről. De kissé eltértem a témától. Ha valami nem függ ok-okozattól, akkor véletlen. Mármost ki az, aki azt mondhatja jogosan, hogy ő a véletlen alapján szabad?! Mintha a véletlen kisajátítható lenne! Ha minden fizikai állapot levezethető egy korábbiból, akkor ugye nincs szabad akarat. Ha nem vezethető le, akkor meg egyrészt káosz van, célokat kijelölni és megvalósítani lehetetlen -azokhoz kauzalitás kell!-, másrészt pedig ez a "szabadság" nem kisajátítható.

A Gítában pedig szó sincs sehol szabad akaratról, hanem csak a jiva, az egyéni lélek parányi függetlenségéről! A részbeni függetlenség pedig egyáltalán nem jelenti az ok-okozati viszonyok tagadását!

"Fontold meg

jól, s aztán tégy úgy, ahogyan jónak látod!"

Ebben nincs semmi, ami sértené a kauzalitás ( ok és okozat ) törvényét, valamint megerősítené a 'szabad akarat' valóban ostoba és ellentmondásos hitét.

Krisna okként lép fel, és akar is fellépni, vagyis azzal, hogy elmondta a legfontosabb dolgokat, hat is. Bárki megfontolása csupán annyit ér és jelent, hogy amennyiben erre elég ok késztette, időt és szellemi erőt áldoz arra, hogy az adott kérdést tanulmányozza. Viszont determinált, hogy kire mi és mennyire hat, valamint az is, hogy megfontolásának mi lesz az eredménye! Krisna persze tudhatja Arjunáról, hogy őrá hogyan is fognak hatni okként az ő szavai! Nincs ebben semmi kauzalitást sértő. Engem is okok késztetnek arra, hogy a kutyámat ráneveljem, hogy ne szarjon az ágyamra. A kutyám pedig az én hatásomra úgy is fog tenni, ha nem is azonnal, de egy idő után biztosan. A megfontolásban nincs semmi, ami véletlen lenne, illetve semmi, aminek ne lenne oka majd hatása! Remélem, érthető voltam.

Tanulmányozom a Gítát, de mikor időnként felmerül bennem valami kérdés, sokszor csak a tárgymutatóból indulok ki, nem olvasom el az egészet újból. Az viszont biztos, hogy sok tekintetben messze lennék a Krisna-tudatú hívők néhány alapvetésétől akkor is, ha a Gítát elfogadnám igaznak a saját értelmezésemben.

Az első, ami például azóta is eszembe szokott jutni velük kapcsolatban, hogy mire fel az a nagy sietség kifelé az anyagból?! :) Van a sietségükben szerintem valami természetellenes és hamisság, illetve valaminek vagy valamiknek a kompenzálása. Én nem bánnám, ha a következő életemben is emberként születnék meg.

"... mindenki, minden tekintetben az Én utamat járja!" 4/11.

"Én vagyok minden lény kezdete, közepe és vége." 10/20.

"... minden élőlény a Legfelsőbb része, vagyis az Enyémek ők." 4/35.