Vajon tudunk e teremteni, Istennek újat mutatni, adni olyat amit nem látott előre és nem ismer már?

Egy másik kérdésem kapcsán merült fel ez ( http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallas__5.. egy hosszas eszmefuttatás kapcsán jött az újabb gondolat/kérdés. Remélem sok vélemény és elképzelés kerül ide is válaszként.

Tehát a kérdés:

Ha Isten mindenható, mindent tud, és minden belőle származik, akkor az ember nem is tud újat mutatni Istennek, vagyis az ember nem tud olyat teremteni, amit Isten nem ismer, nem tud, vagy nem lát előre. Vagyis az ember nem tud meglepetést (Isten számára ismeretlen dolgot) okozni/létrehozni.

Ez az egyik oldal. A másik oldal meg ennek a cáfolata, amit a szabad akarat támaszt alá. Ha nem lenne olyan, materiális vagy immateriális eredménye az emberi tevékenységnek ami Isten számára újként hat, akkor az ember szabad akarata csak részben teljesül. Vagy más példa.

Noé történetében van egy pont mikor Isten kijelenti, hogy elpusztít mindent, Noét is és a családját is.

Isten vajon tudta e előre, hogy mégse fogja elpusztítani őket, mert majd Noé olyan viselkedést produkál szavakban vagy tettekben, amivel meg fogja változtatni Isten döntését?

Elég messzire vezet ez is, de kérdéseket vet fel a szabad akarat és Isten "jövőbe látó képessége". Egyfelől ugye mindenható, másrészről meg ott az emberi szabad akarat, a szabad döntés lehetősége. Ha Isten látná előre az életünket a végéig, akkor már megszületésünkkor tudná, hogy ez az ember elkárhozik, ez a másik meg nem. stb.

Viszont ez nem lehet, mert Isten maga adja meg a megbocsájtás és a könyörület adományát, és az eltévelyedett báránynak a lehetőséget a visszatérésre. Ha tudná előre mit tesz a bűnös ember, megbánja e a bűneit vagy sem, akkor nem lenne értelme az egész emberiségnek, mert olyan lenne mint egy előre legyártott film, és Isten nyilván nem ezt akarja, nem egy bábszínházat teremtett, hanem saját képére teremtette az embert, vagyis a lelkünk Istenből való így meg kell, hogy legyen a képességünk ahhoz, hogy mi magunk is teremtsünk "ahogy Isten", csak kicsiben (még véletlenül sem Isten káromlásnak szántam!). Ez lehet gondolat, érzelem, tett, materiális termék vagy akármi amit földi dimenzióban előállíthatunk.