Mikor történt a teremtés? Úgy tudom, a zsidók szerint i. e.3761. okt.7. -én 11. óra 10 perc 20 mp. -kor. A keresztények és a muzulmánok szerint mi az álláspont?

Fú,hát lehet hogy kicsit a homlokodat fogod fogni azoktólé amiket írok de,így most a főleg egyéni érdeklődésből szerzett fizikatudásomból ezt tudom erre válaszolni:

Kvark:

Annyit tudok róluk hogy a hadronokat (nukleonok közül a neutron,proton) alkotják.Mindkét esetben 3 kvark van egy részecskében,és ezeket ha jól emlékszem glüonok tartják össze.Valami féle különbségek is vannak köztük mert azt tudom hogy a Down és az Up kvarkok aránya befolyásolja azt hogy proton vagy neutron lesz e. (2 D 1U egyenlő egy neutron 2 U meg 1 Down egyenlő egy proton)

Meg vannak még színek (nem tudom mit takar) amik szintén eltérnek egy hadronon belül.Illetve ha jól tudom ha feles spinnel (na ez az egyik fogalom ami nem sikerült tisztázódni) rendelkeznek akkor fermionok jönnek létre,ha egésszel akkor mezonok.Ja,meg hogy a barionok (nem vtudom hogy ők hol vannak a részecskék "családfáján") 3,a mezonok meg 2 (vagy sima vagy anti) kvarkból állnak).Ezeket csak onnan tudom hogy olvasgattam még régen (olyan tavaly tavasz környékén) Standard modellel foglalkozó könyvet és ott rám ragadt.

Remélem nem írtam baromságokat.

Vöröseltolódás:Ez ha jól tudom az a jelenség hogy a megfigyelőhöz képest a fényt kisugárzó vagy visszaverő objektum távolodik így a doppler effektus miatt nő a hullámhossz (vörös irányba tolódik).Ennek biztos van szebb megfogalmazása,de én így tudnám leírni.

Átmentem?:D

"Átnéztem.

Bizonyítottad, hogy I-ten akkor kedden olyan övényeket teremtett, csütörtökön olyan állatokat termtett, melyek között olyan az összefüggés, mintha ennyi meg annyi éves volna és mintha egyik a másikból lett volna.

És? "

Kedden növények???

Ha jól tudom a 3. napon vannak a növények a Bibliában.És azt ismét csak feltételezni merem hogy tudom a hét napjait és akárhogy számolom a szerda lenne a növények teremtése,nem a kedd.Elírtad,vagy valamit baromira félreértek?

Na mindegy.Akkor is furcsállom hogy a magas végzettséged ellenére a biológia (tudom,fizikán nyilván nem ez a tantárgy azt uralkodó) így kimaradt nálad.

Ezek az élőlények nem csak olyanok mintha egymásból fejlődtek volna ki.Túl sok a pont összeillő elem.Furcsamód az egymás rokonainak vélt fajok mindig csak ott terjedtek el,ahol engedték a földrajzi és klimatikai viszonyok.Ez az oka hogy például a szigeteken vagy nagyon elzárt hegyvidéki fajok csak kis területeken fordulnak elő(pl:Madagaszkár ,Ausztrália faunája)

Túlságosan jól beleillik a fajok elterjedése a képbe.

Valamint a felbukkanásaik kövületek formájában is mintha egy folyamat lenne,nem pedig "BUMM!!!Hirtelen minden ott van!".

Például a növények!A Biblia egy nap alatt letudja auz összex növényt!Ez azt jelenti hogy az akkor teremtett növények (az összes növény faj) egy rétegben előfordul ma is megkövülve.

Ennek ellenére mit látunk?Egészen az ordovícium,devon határáig nincsenek a rétegekben szárazföldi növények,csak moszatok.Aztán a devontól a triászig főleg csak páfrányok és zsúrlók vannak.Aztán a triásztól a mezozoikum végéig (kréta) csak nyitvatermők éltek a földön (tudom,az új rendszertanban már nem monofiletikus az hogy nyitvatermő,de ez cegy közel teljesen magába foglaló fogalom az akkori vegetációt illetően).Aztán csak a krétától jelennek meg a virágos növények,és ezzel a zárvatermők.

És ami még gyönyörűbb,mint minden a világban,itt is minden,mindennel összefügg.Ez annyit tresz hogy a különböző összetettségű rendszertani kategóriák felbukkanása egymásra épül.Például a devonban ahol max moszatok,zuzmók és mohák képviselték a szárazföldi vegetációt,nem léteztek se méhek,se darazsak,se semmilyen beporzással fogéalkozó rovarok.Miért?Mert akkor még nem alakultak ki virágos növények.A hártyás szárnyúak csak a krétában tudtak elkezdeni specializálódni a virágnektárra!

De még mindig nem válaszoltál a kérdéseimre.Talán az első kettőre,de a gyűrűfajok,az ösztönök,a pszeudogének kérdése még mindig nyitott.

Különben eddig te vagy az első kreacionista akivel rendes hangvételben lehet beszélni tudományról a GYIK-on.Végre valaki képviseli nálatok az elképzeléseket is,nem csak személyeskedik és fröcsögésbe torkolló vitát folytat.

:) Észre se vettem, hogy a kérdés nekem szól. Mind1, asszem mondtam, a napon belüli idõpontról ( a zsidó vallást illetõen ) nem tudok nyilatkozni. Mentegetõz´´es képp: egy hittestvérem, aki a zsidó naptárról tartott nemrég elõadást, szintéen nem tudott. A blogbejegyzésben, ahol láttam, úgyemléxem, kiss+e zavaros volt.

+++++

# 32/33 Időpont tegnap 14:20

Mire ide jutottam, bejött a Sabesz és nem nyugati konzervatív vok, hanem ortodox. ( Bár a neológ ( kárpát-medencei specialitás ), elvileg Sabeszkor õk se. )

Látom, valamennyit sikerült pótolnod, egye fene, épphogy, de át. :)

Azé még van mit.

Kvarkok - szín, stb: Minthogy kvarkokat egyenként - eddig - nem sikerült ( asse bizt, h egyáltalán ), csak absztrkció szintjén kezelhetõk, így a tulajdonságaik ne valódik, csak elnevezések. Mondhatták volna, h van A tul, B tul, C tul, stb és az egyi kvar Aja ilyen, a másiké olyan. Amúgy szép példála a Rebbe másik vesszõparipájának - végképp nagy igazság: ember mûve sohasem végleges. Azért kvark, mert eredetileg négyen voltak ( márminth négybõl állt a modell ). Ma hat.

Barion: nehézrészecskék ( nukleonok + hiperonok ; hadronok: erõs klcsönható részecskék - barionok + mezonok.

Spin ( Fermi Nobel-díja ): a részecskék bármilyen kicsik, pörögnek ( szemléletesen, persze a szemléletes kép nem igaz - ezért kell Heisenberget óriásnak tekinteni ), így van impluzusmomentumuk és mágneses momentumuk ( remélem, ezekbõl nem kell korrepetálni ). Mivel pörgés kétféle lehet, a spin is. Iránya forgástengely iránya, így a felfelé álló spin nem a nászéjt jelenti, hanem a külsõ mágneses mezõhöz képest. ( Persze, bizarrul hangzi, hogy egy olyan mütyür, mint egy elektron pörög a saját tengelye krül, mégis ÚGY VISELKEDIK. ) Mindezek részletesebben pl Wikiben, asszem tûrhetõ, persze az angol mindig jobb.

Vöröseltolódás - majnem tök jó, csak egy 'ha' maradt ki: ... hogy HA a megfigyelőhöz ... és így helyett akkor. Nomeg, hogy kerül képbe? - Ebbõl lehet a távolodás sebességét kiszámolni.

Igen, növények kedden, a harmadik napon, ugyanis az elsõ nap vasárnap volt, a hatodik ( ember ) péntek, ezután következett a Szombat ( Shabbat ), a hetedik nap ( héberül jom hasvii - 'a' = 'ha' ), melyen megpihent és megszentelte azt. ( Héberül ( ivritül ) máig csak sorszámmal nevezik a napokat: vasárnap - jom rishon ( elsõ nap ), kedd - jom séni (második nap ), stb.

Attól, hogy valamkor az 1. évezred során a Keresztény Egyház áttette az ÚR napját Szombatról vasárnapra, attól a Teremtés természetesen visszamenõleg nem változott meg. :)

De válaszoltam, vagyis válaszolt a Rebbe az általad is olvasott cikkben: az ÚR, áldott Õ, kiismerhetetlen akaratáaból olyannak teremtette azokat ( "A kövületek felfedezésével való érvelés ..." kezdetû és az utána következõ bekezdés ). Ugyanez vonatkozik a fajgyûrûkre és az évgyûrûkre is. Te egy fajnak tekinted, I-ten nem. Ha I-ten akarja, napont száz évgyûrû. MINDENHATÓ azt jelenti, mindenható. Biztos, hogy nem kifejezetten átverésibõl, de, hogy miért, nem tudhatjuk. Talán próbaképp, hogy elég szilárd-e a hitünk. Hogy a szemünknek hiszünk, vagy Neki, áldott a Neve. ( Ez nem ugyanaz, mint amikor Te mondod a feleségednek, vagy a csajodnak! ;) )

"mintha egy folyamat lenne"

Na látod! Végre, hogy elismered! :D Hogy MINTHA egy folyamat lenne, pedig a valóságban BUMM!!! Hirtelen minden ott van! Mondta I-ten ... és lett. Ezt mondtam. Vagyis nem én, hanem a Rebbe, amit olvastál.

( Az nem zavar, hogy a Big Bang-re vonatkozó egyenleteknek van olyan megoldása, mely szerint akkor Világ anyaga "elkezdett keletkezni" , úgy hogy egyre több lett ( napjainkig ), de olyan is, hogy bumm, és meglett az egész. És ez nem Biblia, hanem fizika, meg matek. :) Ilyesmire mondta Planck a Nobel-elõaásában, hogy van valami, ami biztos, amire feltétlenül rábízhatjuk magunkat: a tiszta becsület és jóakarat. ( Fizikai Szemle - sajnos pontosabbat nem tok, minth '60-as évek elsõ fele. )

Félre ne értsd, nem téríteni akarlak, a Te hited a Te hited, csak azt akarom megmutatni, hogy a Biblia éppoly KONZISZTENS rendszer, mint a term.tud. Talán ezért mondta, v írta ( állítóag ) Werner Heisenberg ( Nobel -díjas fizikus, a kvantummechanika megalkotásáért kapta 1933-ban )

"Az elsô korty a természttudomány serlegébôl ateistává tesz, a serleg alján azonban I-ten vár."

Vagys tulképp nem pont, de ahhoz ismerni kell a Hamilton f kanonikus egyenleteket, a Maxwell-egy.rdsz-t és a H. féle felcserélés relációkat.

Másfelõl ne feledjük Elázár ben Hiszma rabbi bölcsességét: "A galambáldozatra és a női tisztulásra vonatkozó előírások a zsidó törvények lényeges részei, míg a csillagászat és a geometria csak segédeszközök a tudományban." (Talmud - Nezikin rend - Ávot ( Atyák ) traktátus, 3, 18).

:) Sose személyeskedem, vagy csak nagyaon ritkán, ha vkinek sikerül kihoznia a sodromból, akkor is inkább csak úgy, mint amit itt olvastál a relativitással. Amúgy mániám a tényszerûség, lehetõleg a dokumentálhotóság. Ja, az "életrajzot" nem azért írtam, hogy hasraess, hanem, hogy ezeket ne akard megtanítani nekem. :)

"A keresztények szerint ez tudományos kérdés."

keresztenyek? tudomanyos kerdes? wtf?

majd a spanyol csizmaval es kerekbetoressel megoldjak, hogy azt gondold es hidd, amit ok akarnak