Miben hiszel?
Egyáltalán nem rontanál el semmit, nagyon szívesen hallgatlak, hallgatunk Téged is:) Egyenlőre én nem foglaltam (ha jól emlékszem) konkrétan állást semmi mellett, csak azt írtam, hogy elképzelhetőnek tartom, és értem. Mármint hogy mi az ok(ha van ilyen), amiért azt gondolja, hiszi.
Te hogy találtál rá Istenre? Csak hiszel, vagy be is tartod az írottakat, ami a Bibliában van?
Hiszek az egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek, minden láthatónak és láthatatlannak Teremtőjében.
Hiszek az egy Úrban: Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, aki az Atyától született az idő kezdete előtt. Isten az Istentől, Világosság a Világosságtól, valóságos Isten a valóságos Istentől. Született, de nem teremtmény: az Atyával egylényegű, és minden általa lett. Értünk, emberekért, a mi üdvösségünkért leszállott a mennyből. Megtestesült a Szentlélek erejéből Szűz Máriától, és emberré lett. Poncius Pilátus alatt értünk keresztre feszítették, kínhalált szenvedett, és eltemették. Harmadnapra föltámadott az Írások szerint, fölment a mennybe, ott ül az Atyának jobbján, de újra eljön dicsőségben, ítélni élőket és holtakat, és országának nem lesz vége.
Hiszek a Szentlélekben, Urunkban és éltetőnkben, aki az Atyától és a Fiútól származik. Akit épp úgy imádunk és dicsőítünk, mint az Atyát és a Fiút. Ő szólt a próféták szavával.
Hiszek az egy, szent, katolikus és apostoli Anyaszentegyházban, vallom az egy keresztséget a bűnök bocsánatára, várom a holtak föltámadását és az eljövendő örök életet. Ámen.
Köszönöm:)
Hozzád is szól a kérdés, persze csak ha szívesen válaszolsz, hogy hogy találtad meg az Urat? Hívő családban nőttél fel, vagy konkrétan valamilyen esemény hatására találtad meg Őt?
Nagyon igazad van, kedves 20 éves lány!:)
El tudok beszélgetni egy kereszténnyel, egy buddhistával, egy ateistával is. Pontosan azért, mert meg tudom érteni. Úgy ahogy ismerem a vallásokat, és nem mondom, hogy engem nem kerít néha hatalmában egyik-másik. Persze nem azt mondom, hogy egyik percebn buzgó keresztény vagyok, másikban pedig sátánista, vagy buddhista. Csak hogy nagyjából a lelkemben lejátszódó folyamatok hasonlóak lehetnek ahhoz, amit egy keresztény érezhet, amikor "megtalálja" Istent, vagy mikor egy buddhista tudja, hogy célja van az életben.
És ha átérzem, vagy csak megértem az érzést, vagy a gondolkodást/gondolatot, akkor képes vagyok az adott ember hitébe "beleélni magam", és képes vagyok a fejével gondolkodni. Függetlenül attól, hogy hiszem-e, vagy sem. Mert beszéltem már kereszténnyel Istenről. Az ilyen beszélgetésekhez alapból úgy kell hozzáállni, mintha azt hinném én is. Tehát ha kereszténnyel beszélek istenről/vallásról, akkor a beszélgetés közben feltételezem, hogy van Isten. Mégha a valóságban nem is ezt hiszem. Persze kérdezek, érdeklődök, kritizálok is ha kell, vagy rámutatok azokra a pontokra, amik szerintem hibádzanak, vagy számomra érthetetlenek, értelmetlenek, de ha nem tudok elszakadni attól a meggyőződésemtől, hogy nincs Isten, és csak az igazam hajtogatom (ami nekem igaz, másnak meg nem, hiszen mindenki másban hisz, de tudni nem tudja senki), akkor valóban nem fog menni a beszélgetés. De így igen. Nem tudom, mennyire volt érthető, amit mondani akartam:)
Hiszek Istenben, de nem az egyház tanításaiban. Nekem a Szentírás csupán útmutatás. Az én hitemben Isten áll a középpontban. A templom a papok színháza. A Biblia eszmei értéke hatalmas, de számomra a szavai csak tanulságos mesét formálnak.
Vallásosan nevelnek, csatlakoztam a nyájhoz, noha csak testileg- a szellemem nem tudja maximálisan elfogadni az egyház tanításait. Templomba járok, de nekem nem szükséges ahhoz a templom, hogy az én Istenemmel kapcsolatba kerüljek. Az imám bárhonnan meghallgatásra találhat. A többi mind csak színjáték.
Ugyanakkor fiatal vagyok még. Keresem a helyem. Bizonytalan vagyok a hitemben. Talán egy élet sem lesz elég arra, hogy megtaláljam az utat, talán eljutok a bizonyosság pontjára. Egy dolgot szilárdan hiszek: kell lennie egy felsőbb hatalomnak.
Ha egyszer örökre megpihenek, megbizonyosodhatok az igazságról. Ez életem értelme. Addig a pillanatig pedig megpróbálom a tőlem telhető legtisztább életet élni, hogy életem beteljesedésével megpillanthassam az Uramat.
14/L
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!