Ha a zsidóság és a keresztény vallás könyve is a biblia akkor mi a különbség köztük?

Szia

A Zsidó nép volt Jehova régen választott népe, és ez azért volt így mert egy Ábrahám nevű embernek tett ígéretet Isten, mivel engedelmes hitű ember volt, hogy az Ő leszármazási vonalán fog a megváltó megszületni

Ábrahám leszármazottjait kezdték el "zsidóknak" hívni mivel a Juda törzsből alakították ki a judaizmus fogalmát.

De nem ezért mert vallás volt, hiszen az Egy Isten nem hozott létre vallásokat mert Istenhez tartozók, kiválasztottak voltak.

Mivel Jézus idejéig a nép megszegte a szövetséget Istenével, és a megszemléléskor amikor Jézus eljött hogy elvégezze a feladatát, mint szövetség követét, megölték, ennélfogva Isten elvetette ezt a népet, és elhatározta, hogy egy másik egységes népet választ, de már nem nemzeti kérdések alapján, hanem engedelmesség alapján.

Jézus nem új vallást, vagy vallásokat hozott létre, mindössze a próféciák szerint betöltötte a szerepét, megszentelte Isten nevét, és letette a váltság díjat az emberekért.

A Zsidó törvények a Krisztusig voltak

(Galácia 3:24) 24 A Törvény következésképpen Krisztushoz vezető nevelőnk lett, hogy hit folytán nyilváníttassunk igazságossá.

(Galácia 3:25) 25 Most azonban, hogy a hit elérkezett, nem vagyunk már nevelő alatt.

Ennélfogva már nem a Mózesi törvény alatt vagyunk

A nevelő legtöbbször egy megbízható rabszolga volt, aki vigyázott a gyermekre, nehogy baja essen, és ügyelt arra, hogy minden úgy legyen, ahogy az apa akarja. A Törvénynek hasonló szerepe volt. Megvédte a zsidókat azoktól a dolgoktól, amelyek romboló hatással lettek volna rájuk, így például a pogányokkal való házasodástól. De ahogy a nevelőre, úgy a Törvényre is csak ideiglenesen volt szükség – addig, amíg meg nem érkezett Krisztus.

Ezért amikor megalakult a keresztény gyülekezet, már nem volt további szerepe a ’nevelőnek’, vagyis a Törvénynek (Róma 10:4; Galácia 3:25).

Ezenfelül a Törvény tudatosította az izraelitákban, hogy bűnösök, és rászorulnak a megbocsátásra, valamint a megmentésre (Galácia 3:19). Az áldozati elrendezések arra utaltak, hogy szükség van egy váltságáldozatra, és prófétai mintának bizonyultak, amely alapján azonosítani lehetett az igazi Messiást (Héberek 10:1, 11, 12).

Ezzel kihangsúlyozta, hogy az emberiségnek megmentőre van szüksége, s a hűségeseket ehhez a megmentőhöz, Jézus Krisztushoz vezette.

Mi a különbség?

A legtöbb Test szerinti zsidó, nem fogadja el a Teremtő által kiválasztott messiást, mint szövetség követet, ennél fogva ami Jézusról, mint messiásról szól, nekik nem elfogadható

Így csak a Tórát, vagy is a Mózes első öt könyvét fogadják el, valamint a talmudot,

Katy Weaver

"Ha a zsidóság és a keresztény vallás könyve is a biblia akkor mi a különbség köztük?"

Alapjában Jézus. A kereszténység szerint I-teni lényegû, a zsdó vallászerint fizikai testnek I-teni lényeget tulajdonítani bálványimádás.

Maga Jézus hívõ, tanult, vallásos zsidó volt:

"Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy megszüntessem a törvényt, vagy a prófétákat. ... Bizony mondom nektek: Míg ég és föld fennáll, EGY i BETÛ VAGY EGY VESSZÕCSKE SEM MARAD EL A TÖRVÉNYBÕL, ... " ( Máté evangéliuma 5. fejezet, 17-18. vers, a Hegyi Beszédbõl ) - a Törvény a Tórát, vagyis a Mózes öt könyvét jelenti. Tóra = tan, tanítá, útmutatás, késõbbi jelentése törvény, mivel I-ten tanítása, útmutatás választott népe számára természetesen törvény )

Azonban úgy gondolta - és tanította az evanéliumok szerint - hogy egy-két szabályt másképp kell érteni. Sajnos, az eltérések között voltak, amikre a Tóra, melyet õ maga is hitt és tanított, halálbüntetést rendelt.

Ami közös:

1) I-ten ugyanaz. A zsidó vallásban

"Létezik, de létezése nincs határidôhöz kötve.

...Felfoghatatlan és egysége is határtalan.

Nincs fizikai formája, nem is test Ô, nincs mihez hasonlítani Szentségét. Ôsibb minden teremtménynél, elsô, de elsôségének nincs kezdete." ( ( Maimonidesz ( Moishe ben Maimun ) 1135 - 1204, a legnagyobb középkori zsidó filozófus nyomán )

2) Mindkét vallás központjában a szeretet áll:

"... szeresd felebarátodat, mint tenmagadat. Én vagyok az Örökkévaló." ( Mózes harmadik könyve 19. fejezet, 18. vers )

" ... az írástudók közül egy, ... megkérdezte tõle: „Melyik a legfõbb az összes parancsolat közül?”

Jézus így válaszolt: „A legfõbb ez: Halljad, Izráel, az Úr, a mi Istenünk, egy Úr, és szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedbõl, teljes lelkedbõl, teljes elmédbõl és teljes erõdbõl. [5Móz 6:4-5] A második ez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. Nincsen más, ezeknél nagyobb parancsolat.” [3Móz 19:18]" ( Márk evangéliuma 12. fejezet 28-31. vers. )

Tehát Jézus SAJÁT VÉLEMÉNYEKÉNT a Tóra három versét idézte, mégpedig szó szerint.

Az I-tenszeretetetrõl a zsidó vallás szerint: egyik hászid rabbi mondta, amikor diákjai megkérték:

— Rebe, taníts meg minket Isten szeretetére!

Mire a mester elgondolkodva így szólt:

— Szeressétek az embereket!

3) Az életvitel, amit egyik, illetve másik elõír, lényegében szintén ugyanaz:

"Ami neked gyûlöletes, ne tedd embertársadnak. Ez az egész Tóra, a többi csak kommentár" Hillél ( kb ie 30 - isz 10 volt a Szanhedrin elnöke. az ókori zsidóság legnagyobb tanítója ) foglalta így össze ( Talmud, Moed rend, Sábbat traktátus 31a oldal )

„Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük, mert ez a törvény, és ezt tanítják a próféták.” ( Ezt így Jézus mondta: Máté Evangéliuma, 7. fejezet, 12. vers ) )

Az eltérés, mint fentebb írtam, Jézus személye.

++++

"a zsidóság hogy hogy kitér olyan dolgokra, mint a fityma eltávolítása, míg a keresztény tanok ... miért nem vették át a keresztények ezt a szokást?"

A körülmetélést Ábrahámnak parancsolta I-ten, mint a szövetség külsõ jelét:

"Ez az én szövetségem veled és magzataiddal, akik utánad lesznek, melyet meg kell tartanotok: Körül kell metélni minden fiút köztetek." ( Mózes elsõ könyve 17. fejezet, 10. vers )

Ezt mi, zsidók, mai napig tartjuk.

Eleinte a keresztények is, Pàl fellépéséig ahhoz, hogy valaki keresztény legyen, elõbb zsidóvá kellett lennie, amihez ez is hozzátartozott. Pál térítõ útjain látta, hogy a térítés emiatt nehéz, ez sokakat elriaszt, ezért javasolta, hogy tekintsenek el és az egyházatyák ezt elfogadták, határozat lett, hogy nem kell. ( Ha jól emléxem, ez az "Apostlok cselekedetei" -ben van, de lehet, hogy Pál valamelyik levelében. )

+++++++++++++++++++++++++++++++++++++

# 19 tegnap 21:12-rõl:

Ha egy válaszban azt olvasod, hogy Jehova, azzal nem kell foglalkozni, mert olyan, hogy Jehova, nem létezik, csak egyes majmok fantáziájában ( a zoológiai majmoktól bocsánatot kérek ). Valamikor egy hülye kitalálta, hogy a Bibliában szerplõ négybetûs I-tennevet ( JHVH ) így kell kimndani, azóta néhány lusta majom utánamondja. Aki nem lusta, utánanéz és akkor tudja, hogy

1) Egész biztos, hogy így nem, mert ez nem felel meg a héber névszóképzés szabályainak. Egyik elmélet szerint úgy lett, hogy amikor már a magánhangzókat is jelölték ( pontozással ) a JHVH-t az "elóchim" ( I-ten ) magánhangzóival látták el. [link] - Adónáj ; [link]

2) Nyilvánvaló, hogy aki ilyet ír, semmit nem tud a zsidó vallásról, a Bibliáról és így a kereszténységrõl sem. Aki ugyanis olvasta a Bibliát, az tudja: "... aki pedig kiejti az Örökkévaló nevét, ölessék meg ..." ( Mózes harmadik könyve 24. fejezet, 16. vers ) Vagyis a pusztai vándorlás óta, kb 3500 év óta TILOS kiejteni, ezért nem tudhatjuk, hogyan mondták volna, ha mondták volna, csak az biztos, hogy Jehovának NEM.

Külön ki kell emelni: I-ten, a Teremtõ, az Örökkévaló - áldott Õ - ÖRÖK ÉS VÁLÖTOZATLAN, nem változtatja meg szövetségét, értelmetlen állítás, hogy "Isten elvetette ezt a népet". I-ten nem nehéz napjait élõ szeszélyes asszonyság, hogy "ezt tetted velem, akkor mostantól nem szeretlek". Ilyen NINCS, már a gondolat árnyalta is I-tenkáromlás.

"mi az oka, hogy a zsidókat az évszázadok során rengetegen üldözték?"

1) A vallás. Az ókorban, ie 2. - 1. évezredben a zsidókon kívül mindenki más pogány volt ( bálvanyimádó, többistenhívõ ). Ez volt az oka akkor az ellenségeskedéseknek.

2) Írígység: már az isz 1. sz-ban Cipruson ( akkor Római Birodalom ) egy ember vérváddal állt elõ a helyi zsidó közösséggel szemben, mert azt remélte, hogy így megszerezheti a zsidók vagyonát. Ráfázott, mert Josephus Flavius bebizonyította, hogy hazugság.

Az irígység máig hat. Errõl korábban írtak, de az tévedés, szó sincs arról, hogy a zsidók genetikailag okosabbak lennének, csak az utóbbi korra annyiban, hogy akik tehetségtelenek voltak, azoknak a hátrányosan mgkülönböztetõ törvények miatt, az ebbõl adódó nehézségeik miatt kevésbé lettek utódaik, mert kevésbé tudtak megélni a nehézségek ellenére.

Hogy általában eredményesebbek voltak, az még a vallásból is adódik, mert elõirás a tanulás. Igaz, amikor a zsidó kisgyerek Tórát tanul, nem kereskedni tanul, házat tervezni tanul, de megtanul TANULNI.

Mégegy: a Szmbat törvénye: "Hat napon át DOLGOZZÁL ÉS VÉGEZD EL MINDEN MUNKÁDAT. A hetedik nap azonban szombat az Örökkévalónak ..." ( Mózes második könyve, 20. fejezet, 9 -10. vers )

Vagyis vallási parancs a hétköznapi munka, de a heti pihenõnap is. Ez utóbbi miatt a rómaiak kinevették a zsidókat, amiért minden héten elpazarolnak egy napot. Csak késõbb jöttek rá, hogy ont emiatt tudnak eredményesebben dolgozni a hétköznapokon. Ez persze csak keresztéenység elterjedéséig volt így.

3) Középkor:

1. a vallás - emiatt, a Vatikán követelésére mindenütt - hátrányosan - megkülönböztetõ törvényeket kellett hozni, birtokot nem szerzhettek, így maradt a kereskedelem és a pénzkölcsönzés.

2. Ez utóbbi ráadásul hivatalosan kizárólag, mert már a Tóra ( Mózes öt könyve, ami a keresztény Bibliának is a legeleje ) elõírja: "Az idegennel fizettethetsz kamatot, de testvéreddel ne fizettess kamatot" ( Mózes ötödik könyve, 23. fejezet, 21. vers ) Vagyis zsidó másik zsidótól nem kérhet kamatot, mert minden zsidó a tastvére. A keresztények ezt átvéve egymástól nem kérhettek kamatot, mert a kereszténynek minden keresztény a testvére, kamat nélkül viszont nem szívesen hiteleztek, mert ha saját maga befekteti ( pl bõvíti a birtokát, stb ) akkor hozam lesz. Így a hitelezés a zsidókra maradt, mert a zsidónak a keresztény nem testvére, kérhet kamatot, a hitelezés zsidók monopóliuma lett. Ez persze csak a hivatalos, mert azért találtak a keresztények kiskaput, pl: kamat tilos, de hálából ajándék szabad. Így aztán a Vatikán bankja lett a világ legnagyobb bankja. Csakhát a Vatikánt mégse lehetett emiatt lezsidózni. :)

3. Azok a zsidók, akik nem foglalkoztak hitellel, kereskedtek, esetleg béreltek földet, szorgalmasan dolgoztak, amint az ÚR parancsolta. Így azután vagyont is szereztek.

4. Akkor pedig nagyon egyszerû volt a nem zsidóknak ezt megszerezni, ha hoztak egy rendeletet, hogy a zsidók menjenek az országból, persze minden vagyonuk otthagyásával. A 20. században azután volt, ahol ezen is túlmentek ...