Mi a véleményetek "Schrödinger macskájáról"? A kvantummechanika ehhez kapcsolódó tételével felfedeztek vallási analógiákat?

Olvasd el mellé a két-rés kísérletet. Az is a tudatos megfigyelés jelentősségét támasztja alá.

Én mind ettől függetlenül hiszek Istenben, de szerintem maga ez a kvantumfizikai tény feltételezheti a létezését valami sokkal többnek, hatalmasabbnak és komplexebbnek, mint ami mi vagyunk.

Számomra ezek a felfedezések Isten mérhetetlen bölcsességéről tanúskodnak.

Tényleg nem érthető, hogy mire gondolsz.

A kétrés kísérletben a detektor dönti el, hogy mi lesz az eredmény - annak pedig nincs tudata.

[link]

Én ezt a cikket olvastam el, nagyon hosszú, igaz nem csak a két-rés kísérletről van benne szó, és annak tovább gondolt és gyakorlati elemeiről, hanem sok másról, amik által feltételezhetjük a tudatos megfigyelés jelentősségét, köztük van Schrödinger macskája is.

Részlet a cikkből:

"A fizika tudománya nem ismeri az "öntudat" fogalmát, sőt, nem is tud mit kezdeni vele, ezért a tudósok nagy része olyan megoldást keres, amelyben nincs jelentősége annak, hogy a kísérlet megfigyelőjének van-e az általunk ismert értelemben "öntudata". Ám lehetséges, hogy a fizika téved ebben. Vagy a fizikának igaza van, ebben az esetben viszont az "öntudat" fogalma nem, vagy nem feltétlenül szűkíthető le az emberi faj képviselőinek szűk csoportjára. Sőt, még az élőlények szintjére sem. Lehetséges - mint ahogy azt már korábban is írtuk - hogy a megfigyelő bármilyen struktúra lehet. Egy molekula, egy vírus, egy kődarab, egy bolygó vagy éppen a Nap; egy erdő és egy sivatag, de éppúgy a tengervíz egy molekulája és a sivatag egy homokszeme együttesen is"

Tényleg nem értem, hogy honnan jött az, hogy élő is meg halott is. Élő is lehetne meg halott is lehetne.

[link]

Idézem:

"Képzeljünk el egy dobozt, akkorát, mint egy cipősdoboz, amelyik teljesen üres, csak egyetlen elektron van benne. A koppenhágai értelmezés szerint az elektron hullámfüggvénye betölti az egész dobozt, így a belsejének bármely pontjában ugyanakkora valószínűséggel találjuk meg az elektront mert annak helyzete - mivel kvantumfizikai objektum - nem adott. Ezek után gondolatban csúsztassunk be a dobozba pontosan a közepén egy az oldalfalakra merőleges elválasztófalat, mint ahogy a bűvészek teszik, amikor ketté akarnak fűrészelni egy nőt. Azt hihetnénk, hogy ilyenkor az elektron vagy a doboz egyik, vagy másik felébe kerül de nem ez a helyzet hiszen nem egy parányi golyócska pattog ide-oda a doboz belsejében ugyanis az elektron hullámfüggvénye továbbra is betölti a doboz mindkét felét. Ez az a helyzet, mikor ha bepillantanánk a dobozba, azonos valószínűséggel találnánk meg az elektront a fal mindkét oldalán. Képzeljük el, hogy a dobozt ténylegesen ketté választjuk és eltávolítjuk egymástól. A koppenhágai értelmezés szerint az elektron hullámfüggvénye továbbra is egyenlő mértékben tölti ki a két fél dobozt, nem számít mennyire távol visszük őket egymástól. A hullámfüggvény csak akkor omlik össze, és az elektron akkor válik egy pontba lokalizálttá, amikor belenézünk az egyik fél dobozba. Nem számít melyiket nézzük, mivel a dobozban eredetileg csak egyetlenegy elektron volt, bármilyen külső hatás mint a megpillantáshoz szükséges fény részecskéi a fotonok is hatással vannak rá, és a hullámfüggvény azonnali megszűnését váltják ki az adott fél dobozból."

Ezt már valaki bebizonyította? Mármint, hogy az elektron két helyen lesz?

"Képzeljünk el egy dobozt"

A dolog ott bukik meg, hogy az elektron nem tud átmenni a falon - tehát a fal valamelyik oldalán lesz akkor is, ha nem figyeljük meg.

Amúgy az elgondolás nem rossz és nem ezotéria - mivel ez ellenőrizhető.