És ezek után mégis a keresztények kerülnek a mennybe, az ateisták pedig elkárhoztatnak, csak mert nem fogadják el Istent?

Idézet egy tanulmányról szóló cikkből, amely azt az állítást vizsgálta, miszerint az ateisták erkölcstelenebbek:

Bűnözési adatok:

Zuckerman négy különböző felmérés eredményeire hivatkozva állapítja meg, hogy “a szekuláris országokban ténylegesen alacsonyabb a bűnözés szintje, mint a vallásosabb országokban, ahol széles körben elterjedt az istenhit.” Megjegyzi még azt is, hogy “a világ 50 legbiztonságosabb városának szinte mindegyike nem-vallásos ill. kevéssé vallásos országokban található.”

Ugyanezt a mintát figyelhetjük meg az Egyesült Államokon belül is: a hivatalos statisztikák számai is egyértelműen igazolják, hogy jellemzően a legvallásosabb államokban – így például Louisianában és Alabamában – követik el a legtöbb gyilkosságot, míg a legszekulárisabb államok – így például Vermont és Oregon – jellemzően a legbiztonságosabbak is egyben.

És ez az összefüggés nem csak a gyilkosságok viszonylatában áll fenn; általában véve minden más erőszakos bűncselekmény is jóval gyakoribb a vallásosabb államokban. Mi több, rámutat emellett Zuckerman még arra is, hogy az amerikai börtönpopuláción belül is rendkívül alacsony az ateisták aránya: mindössze 0,2%.

Család és házasság:

Az 1999-es Barna-felmérésre hivatkozva Zuckerman megállapítja, hogy az ateisták és az agnosztikusok körében ténylegesen alacsonyabb a válások aránya, mint a vallásos amerikaiak között.

Idézi továbbá egy másik, kanadai tanulmány azon megállapítását is, mely szerint a konzervatív keresztény nők lényegesen gyakrabban váltak családon belüli erőszak áldozatává, mint a vallásilag el nem kötelezettek.

Nemi élet

Plante ezirányú állítását is helyből megcáfolja egy 2009-es tanulmány, mely szerint a vallási ihletésű “szüzességi fogadalmat” tevő tinik esetében még nagyobb is az esélye a felelőtlen (védekezés nélküli) nemi életnek, mint az ilyen fogadalmakat nem tevők körében.

További érdekességek:

Boldogság: Jellemzően a világ legszekulárisabb országainak lakói bizonyultak a legboldogabbnak.

Önzetlenség: Fejenkénti bontásban jellemzően a szekuláris – így például a skandináv – országok adakoznak a legtöbbet és támogatják a leginkább a szegényebb országokat. Idézi továbbá Zuckerman két olyan tanulmány eredményeit is, melyek szerint a Holokauszt során az ateisták hajlamosabbak voltak menedéket adni az üldözött zsidóknak, mint a hívők.

Értékek és világlátás: Több különböző tanulmány eredményei alapján mutatja ki Zuckerman azt is, hogy a hívőkhöz képest az ateisták és agnosztikusok körében lényegesen ritkább a nacionalizmus, rasszizmus, antiszemitizmus, dogmatizmus, etnocentrizmus és az autoritarianizmus. A szekularizmus emellett kéz a kézben jár a minőségi oktatással is. Az ateisták emellett sokkal inkább kiállnak a női egyenjogúság, valamint a homoszexuálisok jogai mellett is – miközben a vallásos egyének sokkal inkább hajlamosak támogatni a kínzás állami szintű (katonai, rendőri és más hasonló jellegű) alkalmazását.