Képes lennél feláldozni a gyermeked, mint Ábrahám?

NEM.

Képtelen vagyok elhinni, hogy Isten valóban ilyet kérne. Eléggé elgondolkodtató ez az Ábrahám-sztori. Mi van, ha valójában nem is Isten kérte meg Ábrahámot, hogy áldozza fel a fiát, csak olyan jól sikerült a Gonosz trükkje, hogy még azóta is ezt hisszük/hiszik? Nem, kizárt, hogy Isten ilyet kérjen.

Maximum háborús helyzetben tudnék olyat elképzelni, hogy valaki kénytelen legyen a saját gyerekét megölni. Pl. ha nem árulod el ezt-azt, az a gyereked életébe fog kerülni. Háborúban sajnos gyakran fordulnak elő ilyenek...

Vagy volt még régen, a rabszolgatartó Amerikában egy olyan eset, amikor egy néger anya megölte a saját gyerekét, mert inkább a halál, mint hogy visszavigyék rabszolgának. Persze ez az eset nem rokonítható Ábrahám történetével, de más formában áldozatról van szó itt is.

Ahogy megláttam a kérdést kirázott a hideg.

3 gyerekem van,hívő vagyok....de nem tudom ha meg tudnám tenni. Ahhoz,hogy megtegyem nem lenne elég egy hang, ahhoz nem vagyok elég hívő.

De biztos vagyok benne,hogy Isten soha nem fog ilyent kérni tőlem.

Ép a napokban olvastam,hogy egy Jehova tanúja apa meggyilkolta 2 gyerekét,feleségét és utána végzett saját magával.

Nos a kérdés csak az,hogy ki kérte ezt tőle!? Isten,vagy a Sátán? Egy Isten félő embernek nincs az az ok ami ilyen tettre kényszerítse.

Nem tudom,hogy mit hoz a holnap de Isten óvjon mindenkit az ilyen gondolatoktól!

Eszembe nem jutna.

Arra jutnék, hogy aki ilyet követel tőlem, az egy ártó szándékú entitás - semmi olyasmi, amit én imádni akarnék...

(Az igazság az, hogy ugyanígy reagálnék arra is, ha az állatáldozat ötletével jönne elő. Vagyis, hogy úgy szabaduljak meg a bűneimtől, hogy más lényeknek ártsak.)

Vidiripi

"Arra jutnék, hogy aki ilyet követel tőlem, az egy ártó szándékú entitás - semmi olyasmi, amit én imádni akarnék...

(Az igazság az, hogy ugyanígy reagálnék arra is, ha az állatáldozat ötletével jönne elő. Vagyis, hogy úgy szabaduljak meg a bűneimtől, hogy más lényeknek ártsak.)"

A kereszténységben mind két eset elképzelhetelen. Mert Jézus meghalt a bűneinkért és így nincs szükség efajta áldozatra.

Megjegyzem Ábrahámnak nem ölte meg a fiát. S azt se felejtsük el hogy Ábrahám tudta hogy Isten képes a halottat feltámasztani. S hit Istenben és Isten azon igéretében hogy megsokasítja Ábrahám utódait.

#14

<< Maximum háborús helyzetben tudnék olyat elképzelni, hogy valaki kénytelen legyen a saját gyerekét megölni. Pl. ha nem árulod el ezt-azt, az a gyereked életébe fog kerülni. Háborúban sajnos gyakran fordulnak elő ilyenek...

Vagy volt még régen, a rabszolgatartó Amerikában egy olyan eset, amikor egy néger anya megölte a saját gyerekét, mert inkább a halál, mint hogy visszavigyék rabszolgának. >>

Nagyon jól érzékeltetik ezek a példák Ábrahám helyzetét. Meg kell érteni, vannak olyan szélsőséges helyzetek, amikor valaki vagy készen áll mindent feláldozni, ami (neki saját magának) a legértékesebb, vagy sokkal magasabb szinten, sokkal több fog elveszni.

Annak idején általános iskolában nekünk Dugovics Titusz nevéhez kötötték a nemzeti hős fogalmát, aki kész volt élete feláldozásával magával rántani a törököt a vár fokáról, hogy ne tűzze ki a török zászlót.

Lehetne itt is értetlenkedő kérdésekkel bombázni, hogy egy zászlónak pld mekkora stratégiai értéke van (hiszen ettől még nem szűnnek be a harcok), vagy hogy Dugovics Tituszt hány árva gyereke, özvegye siratta, és ha az ország sorsa ekkora áldozatot "kíván meg" valakitől, akkor következésképpen az az ország gonosz és gyűlöletes.

Ettől még értelmes ember belátja, hogy a nemzeti hősök ilyen személyes áldozatok árán születnek.

Ábrahám esete -- persze csak ha hiszünk Istenben és a gondviselés munkájában(!) -- ugyanilyen példa, "pepitában", és még magasabb szinten. Itt nem egy ország, vagy egy végvár sorsa volt a tét, hanem az ember megváltása érdekében a Messiást fogadásához szükséges szellemi alap.

Ábrahám a zsidó, keresztény és muszlim hagyomány szerint is "a hit atyja", aki egy gondviselési korszaknak nyitott utat. Ezért, ehhez kellett bizonyítania a mindenek feletti, feltétlen hitét. Több volt, mint nemzeti hős: Isten és az emberiség hőse volt.

Mondom, nem kérek az ateista hurrogásból, skizofrénezésből, -- hangsúlyoztam, ez azon az alapon érvényes igazság, hogy elfogadjuk Isten gondviselési munkáját.

<< Persze ez az eset nem rokonítható Ábrahám történetével, de más formában áldozatról van szó itt is. >>

DEHOGYNEM rokonítható. Éppen ezért örültem meg ennek a hozzászólásnak. :)

Az eredeti kérdésre visszatérve:

Szomorú szívvel kell elismernem, hogy nem vagyok ilyesmire lelkileg felkészülve. Gyengébb vagyok ennél, és nem lennék képes megtenni.

Ha háborúba keverednénk, és az ellenség a gyerekeim megölésével fenyegetne, ha nem kollaborálok, és nem adom ki a föld alatti ellenállók nevét, elsők között azokat köpném be, akik itt kegyetlengyilkosisteneznek, hogy

1. mentsem a saját irhámat, meg a gyerekeimét

2. a kegyetlengyilkosistenezők, ezúton az elárult Isten helyzetét átélve, szintén érezzék a törődést. :D

De gyengeségemből kifolyólag akkor is áruló lennék, ha biztos lennék benne, hogy Isten maga lépett elő, angyali harsonaszó kíséretében stb, és mennydörgő hangon parancsolná, hogy vágjam el a gyerekeim torkát, különben a Győzedelmes Messiás nem térhet vissza dicsőségben, és nem vezetheti az emberiséget a Kánaánba és a Világbékébe.

Mondom ezt úgy, hogy én se hiszem, hogy bárki is újra Ábrahám helyzetében legyen, vagy hogy Isten bárkit is a felhők közül mennydörgő hangon ilyesmire szólítson.

Ha a kérdést elvileg tesszük fel, csak tételezzük fel hogy mégis ez lenne, akkor kénytelen lennék beismerni, hogy nem volnék képes rá.

Régi erkölcsi tankérdés, szerintem mindenki ismeri:

Ha lenne egy tízmilliós város, aminek egyetlen, összefüggő ivóvízellátó rendszerét visszafordíthatatlanul meg akarná mérgezni egy gonosz manó, ennek következményeképpen elkerülhetetlenül, és szörnyű kínok között halna meg mind a tízmillió lakos, neked pedig CSAK KETTŐ(!) választásod lenne:

- lelövöd a manót (de ezzel megakadályoznád, hogy megmérgezze a vizet)

- nem lövöd le (tehát hagyod hogy megmérgezze a vizet)

akkor mit tennél?

A legtöbben ilyenkor megpróbálják megkerülni a kérdést, és kimagyarázkodni, hogy ilyen ivóvízellátó rendszer nincs is, nem mindenki iszik csapvizet, nem léteznek gonosz manók, de ha igen akkor meggyőzhetők a puszta fenyegetéssel is tehát szükségtelen lőni, stb.... A kérdés nem erről szól, hanem ha MÉGIS ebben a helyzetben lennél, melyiket választanád.

Az erkölcsi dilemma elkerülhetetlen, ha VALAKIT fel kell áldozni. A döntést legszívesebben nem akarjuk meghozni.

(Az ábrahámos kérdésben pont ugyanez a kibúvókeresés, hogy nincs is Isten, de ha van, akkor nem ilyen kegyetlen, ekkora áldozatot semmilyen körülmények között nem kérne, stb.)

Fokozható a manós kérdésben is a dráma:

Mi van, ha a "gonosz manó" helyébe a gyerekedet tesszük?