Mi lett volna ha Ábrahám eképp dönt?

Neki is megvolt a szabad akarata, dönthetett volna másképp és akkor Isten más személyen keresztül valósította volna meg tervét. Mással kötött volna szövetséget.

Isten terve mindenképpen megvalósul, legfeljebb nem egyikünk, hanem másikunk döntései által.

Az állatáldozat része az ószövetségi kultúrának és előképe az újszövetségi emberáldozatnak, Jézus Krisztus Engesztelő Áldozatának mindannyiunk javára.

Ha bővebben érdekelnek az összefüggések:

www.jezuskrisztusegyhaza.hu

Hát a válasz szuper,amit leírt Pietrosol.

Kár hogy nem mindenben értek vele egyet, a hitben.

De ez kimondottan jól esett elolvasni.

:)

"Neki is megvolt a szabad akarata, dönthetett volna másképp és akkor Isten más személyen keresztül valósította volna meg tervét. Mással kötött volna szövetséget."

Ez egyáltalán nem biztos. Ábrahám enélkül is nagyon sokat bizonyított. Pl. elhagyta a szülőföldjét, sokáig várt és nem történt semmi és mégse ingott meg a hite.

Lehet hogy mondjuk csak annyi lett volna a különbség hogy mondjuk egy kicsivel kevesebb áldást kapott volna. Az is lehet hogy Isten egyáltalán nem tett volna különbséget. Főleg ha a fia iránti szeretetből dönt úgy.

Szia ma 11:47!

Erre a kérdésre nem válaszoltam!

Hát ez nem így van.

Mindenben engedelmeskedni kell Istennek. Mit gondolsz Noéról nagyon sokszor olvassuk hogy mindet úgy cselekedett ahogy a teremtő parancsolta neki, és ezt a szót, hogy "úgy" vagy "aképen" kihangsúlyozza, sosem tért el attól még ha ez nem volt inyére akkor sem, és nem kérdő jelezte meg Isten szavait.

Ábrahám sem gondolkodott, hogy hát nem kellene feláldozni a fiát, már csak azért sem mert e fiú örökös által volt az Isteni ígéret. E helyett annyira bízott a teremtőben, hogy ha életet tud adni a fiát is vissza adja, mert Ő ígérte meg nem ember.

ekkora hitet kellene minden magát keresztény embernek tanúsítania, és példa értékű számunkra a sok régi hűséges, akik a haláltól sem féltek annyira hittek, és bíztak az ígéretekben.

(Héberek 11:17-19) 17 Hit által volt, hogy Ábrahám, amikor próbára tették, mondhatni felajánlotta Izsákot, és az, aki örvendve fogadta az ígéreteket, megkísérelte felajánlani egyszülött fiát, 18 noha megmondták neki: „Amit a »magodnak« fognak hívni, az Izsák által lesz.” 19 De ő úgy vélekedett, hogy az Isten még a halottak közül is képes őt feltámasztani; és vissza is kapta onnan szemléltetésképpen.

(Jakab 2:20-22) 20 De akarod-e tudni, ó, te balga ember, hogy a hit cselekedetek nélkül tétlen? 21 Ábrahámot, a mi atyánkat vajon nem cselekedetek által nyilvánították igazságossá, miután felajánlotta fiát, Izsákot az oltáron? 22 Látod, hogy a hite együtt munkálkodott a cselekedeteivel, és a cselekedetei által lett tökéletes a hite,

De persze ezt Izsákról is elmondhatjuk, simán fellökhette volna az öreg apját, hogy: engem ugyan nem áldozol fel.

Ki az akinek ekkora hite van?

Nagyon kevés.

Ábrahám áldozata fia Izsák lett volna. Ezt úgy fordítanám véleményem szerint leghelyesebben a te nyelvedre, hogy ami a legdrágább számodra.

Lehet a pénzed, házad, kincsed, gyermeked ...nem tudom mi...bármi, ami neked a legértékesebb. Amire azt mondod, azt azért nem!

Ábrahámnak a várva várt fiú, akire annyira áhítozott évtizedekig. Ő volt a legdrágábbja. Pótolhatatlan.

Neked mi lenne az? :)

Áttérek a másik kérdésedre...

Fontos látnod, hogy a próbák között, -mert nevezzük ezt próbának- vannak fokozatbeli különbségek.

Elképzelhetőnek tartom, ha elhívása elején történik vele, lehet belebukik... de gondolhatsz bármelyik más hit hősére... az életükben legnagyobb próbák már akkor jöttek, amikor készen álltak rá. Átment sok "teszten", kiállta az addigiakat.

Kis próbák után is megáld az Úr, de nagy áldásokat nagy próbák után...sokan rávágnák szerintem, hogy elég nekik a kicsi is inkább :D

Arról nem is beszélve..csak megemlítem, hogy a mai hívők többsége megrekedt valami minimális hit szinten és visszatérő bűnökben él.

Sehol sincsenek az Ószövetségi hit embereitől, pedig már újszövetség ideje van.

Harmadik szempont, véleményem szerint Isten megpróbálta a kor legnagyobb hitű emberét, hogy az egyetlen fiát, akit felesége szült, a legdrágábbat, a legjobban szeretettet, a reménységét... fel tudná e áldozni... tudnia kellett, ha majd Jézus, aki szintén egyszülött Fiú, Isten fel tudja e áldozni, aki számára az egyetlen egy, legdrágább...stb.

Ember el tudja engedni a nehezen megkapottat? -akit várt, akihez kapta az igéreteket és őt elengedni újra?

Nem vagyok benne biztos, hogy a mai keresztények meg mernék ugyanazt csinálni.... és ezt istenfélelemmel mondom. ..pedig új szövetség = jobb szövetség. :)

T.Kérdező!

Ábrahámnak nagyon erós hite volt. Bizott Istenben, amikor parancsot kapott, hogy hagyja el Ur városát, és menjen a kijelölt földre. Nem tudta hová megy. Elhagyta mégis a kényelmes városi életét, és vállalta, hogy sátorlakó legyen. Bizott Istenben. Azt biztosan tudod, hogy nagyon későn született meg a fia Izsák. Isten megigérte Ábrahámnak, hogy "megsokasitja a leszármazottait", és az Ő vonalán keresztül fog megszületni a megváltó. Ezt az igéretet még a fia születése előtt kapta. Gondolni lehet, hogy mikor Isten megparancsolta, hogy áldozza fel a fiát, ez milyen gondolatot vethetett fel benne. Hiszen ha feláldozza a fiát, Isten igérete, hogy "megsokasitja" a leszármazottait, és hogy az Ő vonalán fog megszületni a megváltó, ez mind érvényét vesztette volna. De Ábrahám szilárdan hitt Isten igéretében. Tudta, hogyha feláldozza is a Fiát, Isten biztosan beteljesiti az igéretét valamilyen formában. Ezért késlekedés nélkül elindult, hogy megtegye ezt az áldozatot. Természetesen Istennek nem volt szándéka ezt elfogadni. Hisz soha nem kért emberáldozatot. Mindenkor állatáldozatot mutattak be Istennek - főleg az állat vérét mindig az oltárra kellett hintniük -. Ennek is megvolt az oka. Az oltárra hintett vér előárnyékolta Jézus kiontott vérét. Minden ilyen áldozat, az Ő áldozatát árnyékolta elő. Tehát ezért kellettek az állatáldozatok.

Ha kérdésed lenne, irj privátba. Üdvözlettel:Judit!

U.i: Természetesen, ez a kérés Istentől, Ábrahám hitének a próbatétele volt.

Megdöbbenve olvastam a válaszokat.

Szerencse, hogy a vallásnak már nincs politikai hatalma, mert akkor rendszeres lenne az összetűzés a felekezetek között.

Hát Isten parancsára mindent meg kell tenni?

Ölni is?

A saját gyermekét?

Hiszen ezt csinálják az muszlim terroristák, sőt Ők még az életüket is adják az istenükért.

Én csak az emberi törvényeknek engedelmeskedem és hálát adok érte, hogy rend van és stabilitás.

Én senki parancsára nem ölném meg a gyermekemet, inkább magam vesznék el.

Az áldozat pedig egyértelműen azért volt, mert abban az időben ez volt a szokás, csak a zsidók nem Zeusznak, hanem Jehovának áldoztak.

Néha talán még embert is...