Miért állítják be sokan a Wiccát gonosz, sátáni dolognak?

Pontosan olyan alapon vagyok benne biztos, hogy "normális" vagyok, mint te, saját magadban, hogy "normális" vagy. És itt jött el, hogy ostobának mondasz, csak azért, mert máshogy látom a dolgokat. Na inkább ez az ostobaság.

Tudod, attól hogy a vallásról másképp vélekedek, egy szóval nem mondta, hogy például egy betörőnek odaadnám az értékeimet. Ez az egész gondolatmenet a vallásról szól, nem az élet más területeire, de mindig eltérsz ettől a témától, mert csak ezzel tudod magyarázni. Hiába példálózol ezekkel, mert nem erről beszélek.

A vallás a világon az egyetlen olyan dolog, amiről a legeltérőbbek a vélemények. Miért ne hallgathatnám meg más véleményét? Miért ne érdekelhetne más felfogása is? Amíg engem nem akar meggyőzni, addig nincs nekem vele bajom.

Mindenképpen ki akarod kerülni, hogy igazságot láss abban amit mondtam. De mint már említettem, sohasem fogunk közös nevezőre jutni, mert a Te felfogásod teljesen más mint az enyém. No lám..

Ja és a muszlimok istene Allah, tehát nem a Te istened, szóval Te is ugyanúgy magyaráznál neki, mint nekem, most. És képzeld, egy hithű muszlimot sem akarnék lebeszélni róla, hogy ne Allah legyen istene, mint ahogy téged sem győzködlek, hogy ne Istent kövesd.

Szerintem innentől kezdve, az adott muszlimnak, hogy nem akarom eltántorítani a vallásától őt, semmi baja nem lenne velem.

Egy utolsó kérdés:

Ha látnál egy embert a vonatsínen feküdni, és közeledne a vonat, tennél valamit, hogy lebeszéld az öngyilkosságról? Vagy vállat vonva tovább mennél, mondván, te nem szólsz bele senki életébe?

Persze ez feltételez egy olyan meggyőződést, hogy az öngyilkosság rossz dolog. Akinek azonban nincs semmilyen meggyőződése - illetve az a meggyőződése, hogy nincs meggyőződésekre szükség, ami persze szintén egy meggyőződés - az hagyja, hogy a másik ember a halálba menjen.

Én tiszteletben tartom mindenki meggyőződését - a tiédet is - tehát nem kényszerítem rá a magamét másokra. Az Igazságot nem kikényszeríteni kell, hanem elmondani. Hogy aztán mindenki maga dönthessen. Ezt kívánja meg a szeretet.

Allah nem létezik. Aki benne hisz, egy vonatsínen fekszik. Jézus sohasem kényszerített senkit, hogy benne higgyen, ezért én sem teszem. De ha lehetőségem van rá, mindenkinek mindenhol elmondom, mi az Igazság, és aztán rá bízom, hogy mihez kezd vele. Az már az ő felelőssége.

Akkor miért hozod fel a muszlimokat példának?

Egyébként képzelt, nekik pedig Allah létezik, nem pedig a Te Istened.

Úgy látom, nem voltam érthető, amikor kiemeltem legutóbb, hogy felesleges példálóznod más élethelyzetekkel -mint most az öngyilkosságosról, ugyanis még mindig a vallásról van szó, nem pedig más témáról! Olvass vissza kérlek, nem fejteném ki még egyszer.

A témát pedig lezárnám, ugyanis nincs mit mondanom, mindent leírtam amit gondolok, minden kérdésedre választ adtam, az pedig a Te dolgod, hogy átgondolod-e ezeket, vagy menthetetlenül a saját pozíciódat véded (ami érthető mert én is ezt teszem).

Örülök, hogy normális válaszokat adtál, nem az a tipikus gyűlölködő gyakorikérdések-es válaszoló vagy, hanem rendes hangnemben írtál.

További szép napot!

Nem terveztem, de aztán mégis úgy gondoltam, hogy még hozzáfűzöm ezeket. Örülök, hogy másnak látsz, mint a többi sértegető hozzászólót, igyekszem is más lenni. Köszönöm!

Az a probléma, hogy a vallást igyekszel úgy kezelni, mint egy hobbit. Van akinek a bélyeggyűjtés a hobbija, van, akinek a modellezés, van, akinek a természetjárás, és így tovább.

Kinek van igaza?

Igen, mindenkinek az a jó, amit választott magának. A természetjáró ne akarja meggyőzni a bélyeggyűjtőt, és fordítva.

A világkép kérdését azonban nem lehet erre a szintre redukálni. A világkép ugyanis a bennem élő kép a világról, vagyis amit én helyesnek fogadok el a világ működéséről. Mivel nincs annyi világ, ahány képet alkotnak róla az emberek, hanem csak egy világ van, következésképp csak egy helyes világkép létezik. Egy térkép is vagy helyesen ábrázolja a területet, vagy nem. Két eltérő térkép nem lehet egyszerre jó.

Emiatt nem állja meg a helyét az a védekezésed, hogy az életből vett példák nem alkalmazhatóak a vallásra. A vallás egy világnézet, egy világkép. Nem lehet egy hobbihoz hasonlítani, melyet ki-ki az ízlésének megfelelően választ, és ami egynek megfelel, az nem kell megfeleljen a másiknak is.

Egyébként nem igaz, hogy mi sohasem fogunk egyet érteni. A Biblia elmondja, hogy egykoron minden térd meg fog hajolni Isten előtt, és mindenki el fogja ismerni, hogy Ő az ÚR. Csak sajnos sokak számára ez már későn fog megtörténni, és ők utána rögtön a tűzzel égő tóba vettetnek, és szenvedni fognak ott örökké. Akkor mindenki számára világossá válik, hogy ez nem csak azok számára igaz, akik hisznek a Bibliában, hanem mindenki számára. A világ ugyanis az egymásnak ellentmondó kijelentések területén a "vagy-vagy" elven működik, nem pedig az "is-is" elvén! Magyarul, a bélyeggyűjtés és a természetjárás nem mondanak egymásnak ellent, sőt, mindkettőt művelheti valaki. Azonban Allah vagy a Szentháromság Isten ellentmondanak egymásnak. Vagy az egyik igaz, vagy a másik, de mindkettő nem lehet.

Végül visszatérve az eredeti kérdésre: vagy a Biblia, vagy a Wicca. Akik a wicca-ban akarnak hinni, azoknak egyetlen reményük van, hogy a Biblia nem igaz. Mert ha igaz, akkor a wiccásoknak lőttek, akár mennyire is hiszik, hogy ők semmi rosszat nem tesznek. Az örök kárhozatba fognak kerülni, hacsak meg nem térnek Isten előtt gonosz cselekedeteikből. Tetszik-nem tetszik, EZ Isten kijelentése. A keresztyének pedig, ha mást mondanának erről, akkor hazudnának. Ezért állítja minden valódi hívő a wiccát gonosz dolognak, akár tudja pontosan mi is az, akár nem. Ha egy utcára kiteszik a behajtani tilos táblát, akkor nem kell tudnod, hogy mi van az utcában, amiért nem lehet oda behajtani. Ha törvénytisztelő vagy, akkor egyszerűen nem mész be oda és kész. Ha bemetél és elkapnak, akkor megbüntetnek. Hiába védekezel azzal, hogy "de hát nincs itt semmi, amiért ne lehetne behajtani".

Érthető már?

Egy dolog tiszteletben tartani a másik hitét - ezt megteszem én is -, és egy másik dolog elmondani neki az igazságot.

Még egy utolsó példa jutott eszembe: autósoknál szokás villantani a szembejövőnek, ha előzőleg traffipaxot láttunk az út mellett. Utána már mindenki maga dönt, hogy lassít-e vagy sem. Mi jeleztünk. De nem állunk keresztbe az úton, hogy kényszerítsünk bárkit a megállásra. Ez a különbség az igazságra való figyelmeztetés, és az arra való kényszerítés között.

Kedves kérdező!

Sajnálom, hogy még mindig nem érted, vagy nem akarod érteni, hogy Isten szabad akaratot adott, de ezzel felelősség is jár. Szabadon dönthetünk, de a döntéseink következményeiért felelősek vagyunk.

Hogy mi gonosz, és mi nem, azt Isten tudja meghatározni, nem mi, mert némileg bölcsebb nálunk.

Lehet, hogy egy gyógyszert, amit évekig alkalmaznak, később kivonják a forgalomból, mert rájönnek, hogy hosszú távon káros mellékhatásai vannak.

Lehetséges, hogy egy világnézetnek, ami most jónak tűnik, később kiderül, hogy "káros mellékhatásai" vannak. Isten már előre tudja ezt, ezért figyelmeztet rá.

Most nincs több időm írni, ezért csak igevers az Úrtól:

"Utálatos az ÚR előtt az istentelen útja, de szereti azt, aki követi az igazságot." (Példabeszédek 15:9)

"Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága!" (JSir 3:22)

Isten meg fogja büntetni a bűnöst, de türelmes is, és ad időt a megtérésre.

Azt mondod: "Nekem ne mondja meg senki, hogy én gonosz vagyok! amikor nem. "

Isten viszont ezt mondja:

„nincs egy igaz ember sem e földön, aki csak jót cselekedne, és ne vétkezne.” (Prédikátor 7:20)

Az ember nem attól lesz bűnös (tehát gonosz), mert bűnt cselekszik, hanem azért cselekszik bűnt, mert bűnös (tehát gonosz).

Ha igazán érdekel a dolog, kérlek olvasd el figyelmesen azokat a Biblia verseket, amelyeket a #29-es hozzászólásban gyűjtöttem össze.

Kedves Kérdező!

Semmi esetre sem szeretnélek győzködni. Ha úgy tűnne, nyugodtan hagyd figyelmen kívül amit még írok.

Az egész eddigi hozzászólásaim arra akartak rámutatni, hogy a VALÓSÁG független attól, hogy ki mit fogad el róla. A valóság egyszerűen csak VAN. Mindenkire mindenhol egyformán hat.

Neked nem pusztán Ádám és Éva valamikor régen elkövetett engedetlenséged miatt van bűnöd. A helyzet az, hogy a dolog ott romlott el, és azóta minden ember vétkezik. Nem Ádám és Éva bűnei miatt kell felelnie, hanem a sajátja miatt. Mert mindenki vétkezik. Nyilván valaki többet, valaki kevesebbet, és ennek majd a büntetés mértékében lesz jelentősége. Azonban a büntetés elkerüléséhez teljes, tökéletes bűntelenségre volna szükség, melyet senki sem tud felmutatni. Ezért Istennek kellett ezt í problémát megoldania, amit meg is tett azzal, hogy Jézus Krisztus eljött a földre, aki egyszerre volt Isten és ember, és magára vállalta helyettünk a büntetést. Nekünk csak annyit kell tennünk, hogy kérjük és elfogadjuk ezt az ingyen kegyelmet. Aki elfogadja, örök életet kap, aki nem, az bűneiben marad, és magának kell fizetnie értük.

Vagy az egyik, vagy a másik választás. Az egyiket mindenki választja. A létező legfontosabb kérdés: melyiket?

"Mert úgy szerette Isten a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. "(János 3:16)

"Aki hisz őbenne, nem kerül ítéletre, aki pedig nem hisz, az már el is ítéltetett, mivelhogy nem hitt az Isten egyszülött Fiának nevében." (János 3:18)

Hát, ez a helyzet.