Miért állítják be sokan a Wiccát gonosz, sátáni dolognak?

Teljesen egyetértek veled....

Viszont sokan úgy gondolkodnak, hogy ha valaki nem olyan, mint én, az rossz. (vagy ha én ill. egy ismerős bunkó volt, akkor a másik is tuti az).

Pl. ha valaki nem keresztény, az gonosz. (ostobaság ez).

Viszont itt is megjegyzem, hogy elfogadni, tisztelni nem azt jelenti, hogy hinni a másik vallásban vagy követni. Bár neked szerintem ez evidens.

Szia!

Kezdjük ott, hogy a valláskritika nem jelenti azt, hogy nem tisztelik a másik hitét. Nem gondolom azt, hogy aki gonosz, sátáni dolognak állítja be, ezt a vallást, az feltétlenül laikus lenne a témában. Egyébként meg a kérdésedet nem lehet egzakt módon megválaszolni. Nem tudom, hogy ki az a sok ember, akiről te beszél. A modern természettudomány nem foglalkozik a wiccával. Eddigi tapasztalataim alapján ugyanez elmondható a deistákra és az agnosztikusokra is, mert nem hallottam/olvastam még tőlük ilyen kommentárokat a wiccával kapcsolatban. Szerintem amire te gondolsz, az a kereszténység. Én keresztényként azért állítom be Sátántól való dolognak, mivel a Biblia mérlegén annak minősül. Ettől függetlenül, aki akarja, az gyakorolhatja a ezt a vallást, nem űzök sportot abból, hogy a wiccák hitét minősítsem folytonosan. Viszont ha megkérdeznek arról, hogy mi a véleménye a wiccáról, akkor a szólás és lelkiismereti szabadságommal élve jogom van ahhoz, hogy elmondjam a véleményem. Hozzáteszem egyébként, hogy a hittudományban nem a tagokat, hanem rendszerint az irányzatot minősítik. Ez pedig igaz minden vallásra.

Tisztelt Kérdező!

A 22:00-es válaszoló vagyok.

Örülök annak, ha korrektnek találod a válaszom. Néhány dolgot azért megjegyeznék, ha itt vagyok :D

Először is, örülök annak, hogy a wiccák nem ártanak másoknak. Ezt jó érzés olvasni, hogy nem bántják embertársaikat. Bár amikor az igazi wiccáról beszélünk, akkor néhol tanácstalanul állok ehhez a témához. Ha jól emlékszem, úgy hallottam, hogy a wicca is megoszlott, több ága van már. Persze, javíts ki ha tévedek, mert ennek pontosan nem néztem utána, csak hallottam róla.

Megjegyzem, amikor a keresztény teológia szemszögéből arról beszélünk, hogy mi van Istentől és mi Sátántól, néhol szűklátókorűek az emberek. Én úgy gondolom, mélyebb bölcsesség kell ahhoz, hogy valamiről el tudjuk dönteni, hogy honnan ered a forrás. Az evangéliumi feljegyzések szerint Sátán megkísértette a pusztában Jézus Krisztust. Az első kísértés az volt, hogy a kenyereket változtassa kővé. Jézus ezt a kísértést elhárította, és egy fületes olvasó talán nem is érti, hogy mi volt ebben a kísértés. Valójában azonban Sátán első próbálkozása két nagy kísértést tartalmazott. Most nem megyek bele a részletekbe, mert akkor ezt ki kéne részletesen bontanom, és szétoffolnám a topikot. Akit esetleg érdekel, annak majd leírom. Csak azt szeretném ezzel érzékeltetni, hogy teológiai szemszögből bizonyos, néhol ártalmatlannak tűnő dolog sem isteni eredetűek.

Egyébként néha azon is el kellene gondolkodni, hogy mit is jelent más hitének a tisztelete? Vajon azt jelenti, hogy ezt elmondjuk, aztán mindenfélét kiabálunk rá? Nem gondolnám. Én úgy gondolom, hogy amikor valaki erre hivatkozik, akkor nem önmagában a szó szerint a hitet tiszteli, hiszen hogyan tisztelhetne olyan eszmét, amivel nem ért egyet - ez paradoxon. Más hitének a tiszteletben tartása (számomra) azt jelenti, hogy megértem, és elfogadom azt, hogy az illető az adott vallást/világnézetet akarja gyakorolni, és nem erőltetem rá az én vallásomat/gondolkodásomat. Nem tudom, ti hogy vagytok ezzel. :O