Miért gondolja azt sok ember, hogy (keresztény) hívőnek lenni = jobb oldali politikai beállítottságúnak lenni?
Gondolom azért, mert sok embernél ez a kettő egyet jelent. De nem mindenkinél, pl. nálam sem, igaz baloldali sem vagyok. Úgy gondolkozok, hogy aki hívő, annak azt kellene figyelnie, hogy a Biblia mit mond egy kérdésben, ill. ha semmit, akkor hogy hogyan lehetne azt a dolgot a lehető legnagyobb szeretettel megoldani úgy, hogy az embereknek jó legyen, nem pedig kritikátlanul beállni egyik vagy másik politikai oldal szekértáborába olyan jelszavakat skandálni, amelyek sokszor nem is nagyon egyeztethetőek össze a kereszténységgel?
Más hívők, ti hogy vagytok ezzel?
válasza:
válasza:Maximálisan egyetértek!
Sajnos sokan elhiszik, amit a pártok állítanak magukról. Mármint például azt, hogy keresztény értékeket képvisel. Ha ezt egy hívő elhiszi, már úgy érzi, másra nem is szavazhat. De érdemes a hangzatos beszédek mögé nézni!
Én hívő vagyok, de a hajam égnek áll a kereszténynek mondott pártok-pártvezetők viselkedésétől! Én egyik nagy pártra sem szavazok és az előző válaszolóval mélységesen egyetértek abban, hogy több párt jobb lenne, a kicsiket is fel kellene hozni, hogy ne csak két rossz közül lehessen választani.
A baj ezzel ott van, hogy sokan azért nem szavaznak a kisebb pártokra, mert úgy gondolják, úgysincs esélyük. Csakhogy ez így sajnos önbeteljesítő jóslat. Ha mindenki arra szavazna, akit valóban szeretne függetlenül attól, hogy lát-e esélyt a nyerésre vagy sem, akkor kicsit nagyobb befolyása lehetne a kisebb pártoknak is.
De ehhez éppen azt kellene megtanulni, amit a kérdező is szorgalmaz: nem kisebb rossz, vagy nagyobb esély, hanem lelkiismeret szerint kellene dönteni.
Én legutóbb az MDF-re szavaztam. (Ja, nem azért írom, mert mellettük akarnék kampányolni, vagy mert úgy gondolom, hogy ők a hívők pártja)
Szóval legutóbb rájuk szavaztam, mert mostanában elég normálisan viselkednek. (Persze volt, ami bennük is kiakasztott, pl. Dávid Ibolya: "nem értek a focihoz" megszólalása, amikor nagyon jól tudhatta, hogy nem is arról szólt a kérdés.)
De az, hogy most rájuk szavaztam, nem azt jelenti, hogy MDF-es lennék olyan értelemben, hogy örökre hozzájuk kötném magam, és mindig rájuk szavazok, akkor is, ha valami hülyeséggel jönnek elő.
válasza:Az mind szép és jó, amit leírtatok.
A lelkiismeret is alap tényező kellene, hogy legyen abban, ki kire adja le a voksát.
De itt motoszkál bennem a "kisördög"(remélem, csak jelképesen), és meg kell kérdezzem az eddigi hozzászólóktól, hogy mivel a kérdező is fontosnak tartja a Biblia iránymutatását az életünk fontos dolgaival kapcsolatban, vajon mit tanít nekünk ez a könyv, vagyis Isten Szava az emberi uralmakról, a politikáról, és az abban való részvételünkről.
Mindig Jézust hozzák fel példának a magukat kereszténynek vallók, miszerint őt kell követni -méghozzá, ahogy ő fogalmazott szorosan a lábnyomát.
De akkor Jézus milyen példát hagyott a követőinek?
Hogy szavazzanak különböző pártokra, úgyis mindig csalódni fognak?
Ezt nem mondta? De akkor csak mondott valamit erről?
Pont egy ilyen kérdésben nem foglalna állást, vagy lenne homályos, amikor tudjuk, hogy a Biblia Istene kizárólagos önátadást kér az őt szolgálóktól?
Kellene nekünk emberi vezetés, ha betartanánk Jézusnak csak egyetlen intelmét, az Aranyszabályt, miszerint "Azt tedd másokkal, amit szeretnél, hogy veled is tegyenek"?
Nem igazán!
De mivel nem tartja be sok ember, kell Parlament, Alkotmány stb,stb.
És hogyha vannak ezek, a emberi politika rendet tesz?
Nem, valójában még több bajt kavar!
Ez zavar engem, a Biblia hol beszél arról, hogy az emberek majd megoldják egyszercsak a társadalmi problémájukat a politika által?! És hogy nekünk ezért kell mindig leadni a voksunkat valamelyik emberi uralomra.
De akkor Jézust követjük, vagy az emberi vezetést?!!
Csak azért kérdezem, mert legtöbbször teljesen külön utakon járnak.
Ez tagadhatatlan, szerintem!
Természetesen Jézust kell követnünk mindenben, amiben iránymutatást, vagy példát adott.
Ő általában nem politizált a saját korában (ironikus, hogy sikerült mégis éppen politikai vádak alapján elítéltetni a rómaiakkal)de nem is tiltotta meg ezt követőinek
"Adjátok meg a császárnak, ami a császáré" mondásával elismerte, hogy a földön mindig lesz egy emberi államhatalom, aminek a célja az itteni ügyek intézése
Általában a Biblia:
- kifejezi, hogy mindenfajta zsarnokoskodás, hatalommal visszaélés bűn
- de az államhatalmat általában tiszteletben kell tartania minden hívőnek (kivéve, ha az valami egyértelműen olyant követel, ami közvetlenül Isten ellen irányul, tehát pl. nem szabad imádatban részesíteni az arra éhes diktátorokat)
-felszólítja a hívőket, hogy imádkozzanak a mindenkori hatalom birtokosaiért, hogy 1. megfelelő emberek kerüljenek oda 2. akik ott vannak, bölcsek és tisztességesek legyenek
---
Olyan utópia, hogy a földi állam rendbe rakja a dolgokat nem lesz, hasonlóképpen a lelki, szellemi, erkölcsi dolgokban sem az fog elsősorban irányt mutatni. Ettől még a hívő ember részt vehet a politikában, szavazhat, akár indulhat is jelöltként.
Természetesen minden esetben azt kell figyelembe vegye, hogy elsősorban Krisztushoz kell hű legyen, semmiféle megalkuvást az ő ellenében nem köthet.
Elképzelhető, hogy van ilyen ember az országos politikában is, de helyi szinten egészen biztos, hogy van ilyen polgármester, ismerek konkrétat is.
Szerintem meg egyáltalán nem. Ha egymás mellé teszed a Kommunista Kiáltványt (például a Wikiforrásban fent van magyarul is), meg a Hegyi Beszédet, vajmi kevés hasonlóságot fogsz benne találni.
Az lehet ennek a feltételezésnek az alapja, hogy a Krisztus feltámadása után megszülető legelső jeruzsálemi gyülekezetben valóban volt vagyonközösség egy darabig, de csak ott, és csak rövid ideig, azután ezt nem folytatták. De még az ő motivációjuk, kiindulási pontjaik, tanításuk is gyökeresen különbözött a kommunistákétól.
válasza: válasza:Örülök, hogy leírtátok a véleményeteket, megpróbálok én is a legjobb tudásom szerint válaszolni.
A kérdező jó kérdést tett fel, jók voltak a válaszok is, bár én picit az Írások ’részleteiben’ keresném a válaszokat.
A kommunizmus a materializmus alapjaira épült, és ha lehámozzuk róla a degenerált politika rémtetteit, a legjobb esetben is a földi utópia keresése volt. Egy olyan utópiáé, melyet a fenti hozzászóló is lehetetlennek tart. Én is, de csak addig, míg „ember uralkodik az emberen” –a Biblia megfogalmazása szerint.
Marx létrehozott egy vallásellenes filozófiát, amely igen nagy hatással volt az emberekre. Marx a vallást nyilvánvalóan az emberi fejlődés akadályának tekintette. Azt állította, hogy az emberiség szükségleteinek legjobban a materializmus, vagyis az a filozófia felel meg, amely nem hagy teret Istennek vagy a hagyományos vallásnak. Mindez a következő kijelentéshez vezette őt: „Az első dolog, ami az emberek boldogságához szükséges, a vallás megszüntetése.”
Az első századi keresztények tényleg „kommunisták” voltak?
Egyesek a Cselekedetek 4:32. versére alapozva próbálják állításukat megindokolni. Ez a vers a jeruzsálemi keresztényekről ezt mondja:
„Mindenük közös volt.”
Egy tudományos kutatómunka azonban feltárja, hogy ez csak átmeneti megoldás volt, és előre nem látott körülmények, nem pedig a „keresztény” szocializmus állandó rendszere hívta életre. Mivel szeretettel megosztották anyagi javaikat, „nem volt közöttük egyetlen szűkölködő sem”. Igen, a „szétosztás úgy történt, hogy mindenki megkapta, amire szüksége volt” (Cselekedetek 4:34, 35).
Vajon ki kire lehetett akaratlanul is hatással? –Marx Jézusra, vagy Jézus Marxra? Nyilván az utóbbi valószínűbb. Marx eszméje mindenesetre nagyon messze került Jézus tanításaitól, már csak abban is, hogy Marx emberi politikával akarta elérni „álmait”, Jézus pedig tisztában volt azzal, hogy az emberiség saját erejéből (Isten nélkül) soha nem képes megoldani gondjait. Pedig az emberi politika egyfolytában ezt teszi, és ezért van kudarcra ítélve. (Azokkal együtt, akik reményeiket ezekbe vetik)
„’Adjátok meg a császárnak, ami a császáré’ mondásával elismerte, hogy a földön mindig lesz egy emberi államhatalom, aminek a célja az itteni ügyek intézése”
Jézusnak ebből a tanításából hogyan következik az, amivel kiegészítetted, vagyis hogy „mindig lesz a földön”? Na, látod ezt nem, de az ellenkezőjét írja a Biblia. Az egész Biblia elsősorban Isten tulajdonságairól, és akaratáról szól. Mi volt a Teremtő eredeti szándéka a földel, és az emberekkel? És vajon megváltozott-e ez a szándéka?!
Nem fog örökké tartani az emberiség szörnyű politikai kísérletezgetése.
(Róma 13:1–7; Titus 3:1). A mi korunkban Isten nem hozott létre emberi államhatalmakat, de megengedi, hogy létezzenek. Így hát Pál az alábbiakat írhatta: „a mely hatalmasságok vannak, az Istentől rendeltettek [vannak viszonylagos állásukban, NW ].” Mit tár fel ez az ilyen földi hatalomról? Azt, hogy alá van rendelve, vagyis alatta áll Isten hatalmának!! (János 19:10, 11).
De ebből következik más is, méghozzá egy nagyon fontos dolog: ha az emberek törvénye ütközik Isten törvényével, a keresztényeknek a Biblia által kiiskolázott lelkiismeretükre kell hallgatniuk. Mint uralkodónak, ’Istennek kell inkább engedniük, hogynem az embereknek’ (Cselekedetek 5:29).
Igenám, de úgy tudom, hogy a két V. háború „keresztény” világban tört ki és nagyrészt ők művelték (Hogy csak e két dologra utaljak).
„… felszólítja a hívőket, hogy imádkozzanak a mindenkori hatalom birtokosaiért, hogy 1. megfelelő emberek kerüljenek oda 2. akik ott vannak, bölcsek és tisztességesek legyenek.”
Ne haragudj, hogy ilyen szőrszálhasogató vagyok, de hol írja ezt a Biblia?
Én úgy tudom, hogy Jézus és az első századi követői sem avatkoztak a politikába! Mindenhol azt olvastam, hogy ők nem imádták a császárt, és még az életük árán sem voltak hajlandók a katonai szolgálatra.
Egészen egyszerűen SEMLEGESEK voltak az életük árán is! Ezzel szerintem nem Jézus tanításának egy szörnyű félreértését állandósították.
Szerintem ők pontosan tudták, mit tanított nekik Jézus erről, nem?
Nagyon tetszik az utolsó hozzászólás, tényleg köszönöm! Pontosan ilyen módon szeretek emberekkel beszélgetni.
„’Adjátok meg a császárnak, ami a császáré’": igazad van pontatlanul fogalmaztam, nem az örökkévalóságig lesz földi hatalom. Amikor Jézus második eljövetelekor dicsőségben megjelenik, akkor az is megszűnik. Addig azonban szükség van rá, különben káosz törne ki. Akkor pontosítok: ezzel a mondatával Jézus elismeri az államhatalom létjogosultságát a mostani körülmények között (tehát a bűnbeesés után és a visszajövetele között, az emberi történelemben).
A mondat második felével pedig "Istennek pedig adjátok meg, ami Istené" meg is húzza azt a határt, amit ennek a hatalomnak nem lenne szabad túllépnie.
Tény, hogy nem egy esetben mégis túllépi, és olyasmit követel állampolgáraitól (pl. a zsidók üldözése a XX. században) amiknek egy hívő keresztény nem engedelmeskedhet. Ezeket a parancsokat szabad és kell is megtagadni, pl. ilyen volt Keken András evangélikus lelkész (és sokan mások), akik iparszerűen hamisítottak okiratokat azért, hogy zsidó embereket megmenthessenek. És abban a helyzetben ez a dolog, - ami normális helyzetben súlyos bűncselekmény - számított etikusnak!
---
"Igenám, de úgy tudom, hogy a két V. háború „keresztény” világban tört ki és nagyrészt ők művelték (Hogy csak e két dologra utaljak)."
Azt gondolom, ha ennyire ismered a Bibliát, mint ahogy kiderült :) nem kell neked bizonygatni, hogy a vallásföldrajzi értelemben vett kereszténység és az őszinte, szívbéli, Jézust valóban ismerő és követő kereszténység nem ugyanaz.
---
"Ne haragudj, hogy ilyen szőrszálhasogató vagyok, de hol írja ezt a Biblia?"
1Tim 2,1-2 -ben.
---
"Én úgy tudom, hogy Jézus és az első századi követői sem avatkoztak a politikába! Mindenhol azt olvastam, hogy ők nem imádták a császárt, és még az életük árán sem voltak hajlandók a katonai szolgálatra."
A császárt valóban nem imádták, de az evangélium is említ pl. római századost Jézus követői között, illetve az Apcsel Kornéliuszt, aki szintén római százados volt.
Szerintem lehet katona a hívő ember, ez nem mindig és nem feltétlenül kerül konfliktusba a hitével, persze adódhat olyan helyzet is, amikor igen. (De ehhez nem kell feltétlenül katonának lenni - pl. egy keresztény könyvelő is kerülhet ilyen lelki konfliktusba, pl. ha hamisan akarnak vele könyveltetni a főnökei)
Ezen kívül Nikodémus és Arimátiai József szintén a zsidók vezető emberei voltak ÉS Jézus követői.
Ezért én nem gondolom, hogy bárhol, abszolút mértékben ki lenne jelentve a Bibliában, hogy az egyes keresztény ember nem politizálhat. Hiszek benne, hogy nem csak mocskosan lehet azt csinálni, bár valószínű, hogy nagyon magas országos szintre nem lehet úgy eljutni, hogy az ember ne szennyezné be magát.
De tisztességes keresztény polgármesterek vannak, több is. Például Soltvadkert város polgármestere a helyi baptista gyülekezet egyik presbitere, de más embereket is lehetne említeni.
üdv: Gyuri
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!