Keresztény ember a közéletben?

Nem leszek politikailag korrekt !:-)

Egy hasonló kérdésre írtam és ide is áll:

"Hirdetni és kiállni Isten törvényeiért mindenkor.

A 21. századi kapitalizmusban azok a bűnök és kísértések/csábítások melyek az emberek életét tönkreteszik és üdvösségüket elsősorban veszélyeztetik, az a kamat, a megvesztegetés, pornó, alkoholizmus, drog,homoszexualitás és egyéb perverziók reklámozása,családtervezés címszó alatt gyermeklelkek megrontása, lopás, gyilkosság, abortusz, a férfi és női szerepek/ruhák felcserélése, lustaság, élősködés, spekuláció, kizsákmányolás, adócsalás, túlzott adók és árak, ingyenmunka, amikor az állam elviselhetetlen adóterhet rak az állampolgárokra, amikor az állam agyonszabályoz, amikor az állam betarthatatlan szabályokra kötelez, hazugság a tömegkommunikációban, okkultizmus reklámozása, bűnözés állami támogatása (hány forintig a lopás csak szabálysértés,a nagy tolvajok meg nem büntetése stb, az ember név helyett számokra való lealacsonyítása(mint személyi, adó, TAJ, iskolai azonosítók, és egyébb, Magyarországon még nem bevezetett elembertelenítő technika ).

Szóval az eredeti kereszténység Egyházának az ilyesmik ellen kellene felszólalnia és iránymutatást adnia egy kapitalista társadalomban."

Tévedsz, nem a 300 Kiss Béla ellen vannak a számok...ugyanis a 300 Kiss Bélának más az anyja neve...ezenkívül elég lenne az embereket megkülönböztetni a személyigazolvány számuk alapján, de manapság egyre jobban eluralkodik az azonosító számok használata. Azért hogy szokjuk, szoktassák az embereket a technológiához, a teljes kontrollhoz, amikor majd nemsokára (YouTube szerint 2017, szerintem később) mindenkinek felajánják a bechipezést. Tudod, a 300 Kiss Béla ellen...azonban ez megint Isten egyik próféciájának a beteljesítése lesz (Jel,13,16-18)

"az pedig emberek magánügye, nem érdemes ellene kiáltani, ha nem akarsz konfliktust"- Isten törvényei nem az emberek magánügye, hanem a békés és jólétben élő ország ügye kellene hogy legyen...de errefelé a kereszténység sokszor már csak máz, egy régmúlt kor "survival"-ja.

A Krisztus mindig is konfliktust fog kiváltani, ez benne van az evangéliumokban. A kérdés az hogy kivállalja fel és ki az aki meghunyászkodik a sátánista birodalom előtt...

A kérdező a keresztény ember közéletben betöltött szerepére kérdezett rá, erre válaszoltam. Hozzá kell tenni, hogy igazi keresztény ember több mint egy évszázada kiszorult a hatalom közeléből, a névleg keresztények közül most is páran ott sündörögnek, de ők kettős "elkötelezettségűek".

Tisztelt Kérdezö,szeretnék segiteni,válaszolni kérdésedre,fogadd szeretettel Krisztus nevében:

Krisztus tanitványa vagyok, hogy szeretem a másikat,kész vagyok a másik terhét hordozni.

-Kész vagyok valóban a mások terhét a vállára venni,

-Kész vagyok másokat a nyomorúságukban vigasztalni,

őket segíteni, aki nemcsak a magam terheivel vagyok elfoglalva,

(hanem mivel ott munkál bennem a szeretet, )meg tudom a mások terheit is látni, és le tudok hajolni, hogy másoknak is segítsek, az megtapasztaljam azt, hogy énok sem marad magára, amikor nekem is segítségre van szükségem.

Ha tehát szeretek valakit, akkor azzal törödök, hogyan segíthetnék neki, hogyan lehetnék valóban az ő javára, építésére,segítem a másikat a keskeny úton, a menny felé haladva.

Asszonyoknak:

A diakonia beteggondozás,segitö szolgálat,vasárnapi iskola,ifjusági munka,nöi bibliaora, és sok más gyülekezeti munka terén a keresztény nönek a maga csendes modján végzett szolgálata nélkülözhetetlen.

 Diakonia: Mai jelentése szerint a diakónus az a személy, aki egy meghatározott tisztség viselője a gyülekezetben.

Ez a tisztség magába foglal többféle feladatkört is:

Feladata összeköttetésben áll bizonyos gyülekezet-igazgatási munkával.

A szeretet-szolgálat különböző ágaival kapcsolatos szolgálatokkal is közössége van.

A gyülekezetben lévő tagok lelkigondozói feladatait is nekik kell végezni.

A “gyámolok” vagy másként gyámolítás azt jelenti, hogy gondoskodó törődés.

A diakónusok tehát azok, akik a gyámolításra szoruló tagokkal törődnek és gondoskodnak róluk.

“Tartozunk pedig mi az erősek, hogy az erőtlenek erőtlenségeit hordozzuk, és ne magunknak kedveskedjünk.” Róm. 15,1.

“Mindennel, ami előnyt jelent számunkra másokkal szemben – legyen az műveltség, finomság, nemes jellem, keresztény nevelés, vallási tapasztalat – adósai vagyunk a hátrányosabb helyzetben élőknek, és amennyire csak erőnkből telik, szolgálnunk kell őket. Ha erősek vagyunk, emeljük fel a gyengék kezét.” (J.É. 372,2.)

Jézus Krisztust két dolog vezérelte abban a küldetésben, amit az emberi család érdekében vállalt.

Egyrészt megkeresni azt, ami elveszett, másrészt pedig megtartani azt, amit megtalált.

Jézus tanítványait ugyanez a küldetéstudat kell áthassa és vezesse:

“Amiként engem küldött az Atya, én is akképpen küldelek titeket”. Jn. 20,21.

Jézus olyan példát állít elénk, ami által meg akarja határozni a gyakorlati kereszténységünk lényegét.