Miért tiltották a papok korábban, hogy a Bibliát a népek (közemberek) olvassák?

Nem tiltották, csak:

1) Mint fentebb írták, a középkorban a népesség igen nagy hányada írástudatlan volt. Mindazonáltal, aki tudott olvasni (azért ők sem voltak olyan kevesen), azok nyugodtan olvashatták a Bibliát, ám itt volt egy másik akadály:

2) a könyvnyomtatás technológiájának kiforrása előtt (XVI. század) egy könyv elkészítése hosszú és felettébb költséges folyamat volt. A szöveget kézzel írták (vagyis kalligrafikusan rajzolták, ami azért nagyságrendekkel lassabb, mint a folyó írás), a pergamen elkészítése is hosszú, kényes, és drága művelet, aztán illuminálni kellett a szöveget (illusztrációkkal és olvasást segítő ábrákkal, motívumokkal ellátni) a kötés előtt. Ez még egy világi históriás éneket vagy krónikát tartalmazó műnél is hosszadalmas é fárasztó volt, hát még a több ezer oldalra rúgó Bibliánál.

3) Még ha valaki tud is olvasni, a Biblia értelmezéséhez kellő műveltség szükséges. Az ókori nyelvekhez és kultúrákhoz vajmi keveset értő jobbágy, paraszt vagy hétköznapi polgár számára nagyon sok helyen félrevezető lehet (ahogyan napjaink témában nem jártas, önjelölt bibliakritikusainak is az). Egy olyan társadalmi rendszerben, ahol a Biblia értelmezése nem pusztán hitkérdés, hanem államhatalmi érdek is, még sokkal körültekintőbben jártak el ebben az ügyben.

Nem értem, miért állítjátok be úgy a Katolikus Egyházat, hogy nem tiltotta a Biblia olvasását, amikor igenis tiltotta, csak a papság olvashatt.

"Bár III. Ince pápa 1199-ben azt mondta, hogy „a Szentírás megértése iránti igény és a mások bátorítására való törekvés, hogy éljenek tanításai szerint... valóban dicséretre méltó”, az 1229-ben tartott toulouse-i zsinat ennél egyértelműbben fogalmazva kimondta:

„Megtiltjuk, hogy a laikusoknak megengedjék akár az Ó-, akár az Újszövetség egyes könyveinek birtoklását, kivéve, ha valaki kegyes szándékkal egy zsoltároskönyvet vagy az istentisztelethez szükséges breviáriumot, vagy a Mária-tisztelethez szükséges könyvet akar birtokolni. De kimondottan tilos még ezeknél a könyveknél is, hogy azok a nép nyelvén legyenek írva. Megparancsoljuk, hogy akiket rajtakapnak azon, hogy Szentírás van a tulajdonukban, azoknak házai vagy akár nyomorúságos kunyhói, vagy föld alatti rejtekhelyei romboltassanak le. Ezeket a személyeket üldözni kell, még ha az erdőkben vagy a barlangokban bujdosnak is, és szigorúan meg kell büntetni azokat is, akik az ilyeneknek menedéket nyújtanak.”

Ennek ellenére a valldensek voltak azok, akik másolták, és terjesztették a Bibliát.

Akkor felteszem a kérdést, ha a zsinat egyértelműen megtiltotta azt, hogy a Bibliát olvassák, és a valldens misszionáriusok az életüket kockáztatva másolták és terjesztették a Szentírás lapjait, akkor olyan nagy analfabérizmus volt? Ez egy egyértelműen fals magyarázat, amely a nép oktalanságára akarja hárítani azt, hogy miért is nem adott Bibliát az emberek kezébe.

A Katolikus egyháznak nem volt érdeke az, hogy a nép olvassa a Bibliát, mert ahogyan ők megofgalmazták, "Az egyház meg tud lenni Szentírás nélkül, de nem létezhet liturgia nélkül." Már Káldi is ebben a szellemben nyilatkozott.

Ja, a toulouse-i zsinat. Ne vádaskodj a körülmények ismerete nélkül:

[link]

[link]

Az illető fordításokat azért üldözték, mert egyházi jóváhagyás nélkül készültek.

19:40:

Nagyon jól ismerem a körülményeket, ha gondolod ajánlhatok egy könyvet, amelynek a függelékében kb 100 oldal értékes történelmi dokumentum van az inkvizícióról és az eretneküldözésekről, köztük korabeli írás is. Ajánlom neked elolvasásra, bizonyára sok érdekes dolgot találsz majd benne.

Természetes, hogy egyházi jóváhagyás nélkül készültek azok a fordítások, mivel a Katolikus Egyház nem gondoskodott róla, hanem a liturgiákra nevelte az embereket, nem pedig a Szentírás olvasására. A toulouse-i zsinat pedig egyértelműen kimonondta, hogy "akiket rajtakapnak azon, hogy Szentírás van a tulajdonukban, azoknak házai vagy akár nyomorúságos kunyhói, vagy föld alatti rejtekhelyei romboltassanak le." Tilos volt Bibliát otthon tartani egy közembernek, különben nem adtak volna ki ilyen rendeletet.

Az pedig, hogy az "illető fordításokat azért üldözték, mert egyházi jóváhagyás nélkül készültek." értelmetlen kifogás. Szerinted azért, valaki lefordítja a Szentírást (ha már a papság nem tette meg), és odaadja az embereknek, hogy olvassák Krisztus szavait bűn? Sajnos a Katolikus Egyházban Theodosius császár i.sz 380 február 27-én kelt rendelete, miszerint végighúzódott az egész középkoron, miszerint:

"Meghagyjuk, hogy akik ezt a hitvallást követik, a "katolikus keresztények" nevét viselhetik, a többiek azonban, akiket eszteleneknek és őrülteknek ítélünk, az eretnek hitvallásuknak megfelelő gyalázatos nevet viseljék, gyülekezeteik nem nevezhetik magukat ecclesiáknak és egyelőre az isteni bosszúnak adjuk át őket, de majd, amidőn isteni sugallatból erre utasítást kapunk, magunk is gondoskodunk megbüntetésükről."

A lelkiismereti szabadság totálisan el volt nyomva, mert ugye akik nem "katolikus keresztények" nevet viselték, azok esztelenk és őrültek voltak, nyilván azokra az emberekre is igaz volt ez, aki lemerték fordítani a Bibliát. Csak megjegyzem, hogy a 18. század végén a modernkori ateizmus éppen ezért alakult ki. Nézz utána a történelmi dokumentumoknak, hogy Párizsban milyen őrjöngést rendeztek az emberek, amikor lerázhatták magukról a papság igáját, és végre azt tehettek, amit akartak. Sajnos azonban az egyházzal együtt a Bibliát is kárhoztatták, ezért történhetett meg az, hogy a szamár farkára kötötték, és hartalmas hahotázás közepette végigvezették a városon, hogy kb ennyit ér nekik a vallás. Úgygondolom, amikor a középkori egyház eredményeit nézzük, akkor bizony ez is hozzátartozik, a gyümölcseihez.

A katolikusokat természetesen nem szeretném bántani, hiszen ez már egy másik generáció és II. János Pál is bocsánatot kért a középkori egyházi visszaélésekért. Viszont nem lehet a múltbeli dolgokat mentegetni, ha maga a Pápa is kötelességének tartotta bocsánatot kérni azokért a dolgokért.

A pápa bocsánatot kért a Husz János cseh katólikus pap elégetéséért is.

Husz Jánost azért égették el tüzben a hittársai, mivel felismerte a Bibliából az egyház helytelen viselkedését és tanítását.

Az elégetése évfordulója július 6-ka a csehországban

állami ünnep Husz János emlékére

Mint ahogy már fentebb sokan írták, az Egyház egyetemesen NEM tiltotta a Szentírás olvasását, csak mivel a nép nagy része nem volt írástudó, ezért nem volt a kezükben Biblia. Magyarországon pl. az írás-olvasás ismerete egészen a reformkorig nem volt minden néprétegben elterjedt és elvárt. Hozzáteszem a kora újkorban az arisztokrácia jó része már tudott írni-olvasni, sőt a nők is, erre utalnak a levelezések.

A touluose-i zsinat határozatait meg kár az egész Egyházra levetíteni, mivel nem is volt egyetemes zsinat, hanem csak helyi. "Lelkiismereti szabadságra" hivatkozni a középkor kapcsán meg ugyanúgy butaság, mondhatni anakronizmus, mivel a középkorban ez egy ismeretlen fogalom volt. Kár idekeverni a felvilágosodás eszméit. Persze mi most itt könnyen beszélünk, ha már az Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozatán keresztül próbálunk visszatekinteni, de hibás nézet egy kort nem a saját gondolatvilágán keresztül megérteni.

Kedves utolsó, ne haragudj meg rám kérlek, de csak azt tudom leírni, hogy nagyon keveset ismersz a történelemböl. Hidd el Magyarország, egy piciny része a nagyvilágnak.

Lehet hogy téged nem érdekel a történelem, de ez nem jelenti azt, hogy ha valamiröl nincs információm, hogy az nem igaz...

11:58:

"Mint ahogy már fentebb sokan írták, az Egyház egyetemesen NEM tiltotta a Szentírás olvasását, csak mivel a nép nagy része nem volt írástudó, ezért nem volt a kezükben Biblia."

Flmerülő kérdések:

1. Ha a nép nagy része nem volt írástudó, minek másolták és terjesztették a valldensek a Biblia lapjait a közép körében? Nem voltak normálisak?

2. Ha feltételezzük, hogy az egyház nem tiltotta a Bibliát, mi szükség volt arra, hogy a valldensek misszióját meggátolják?

3. Ha feltételezzük, hogy egyháznak csak annyi volt a baja a valldens fordításokkal, hogy nem egyházi jóváhagyással készültek, (amint egy korábbi feltételezem katolikus kommentelő írta) miért nem adtak ki saját fordítást a nép kezébe? Mindössze azért, mert a nép analfabéta volt? Akkor hogyan magyarázod az 1-es ponot? Paradoxon.

"A touluose-i zsinat határozatait meg kár az egész Egyházra levetíteni, mivel nem is volt egyetemes zsinat, hanem csak helyi."

Felmerülő kérdések:

-Tehát akkor lényegében mégis elismered, hogy a középkorban mégis volt egy olyan katolikus rendelet, amely tiltotta a Biblia birtoklását?

-Hol tartalmazza a zsinat szövege azt, hogy a rendelés kiterjedése csak helyileg volt érvényben?

-Azok az üldözések, amit a katolikus egyház azok ellen a személyek/mozgalmak ellen indított, akik a Bibliát próbálták népszerűsíteni, nem azt bizonyítja, hogy a katolikus egyháznak nem volt érdeke, hogy az emberek olvassák a Bibliát?

"Lelkiismereti szabadságra" hivatkozni a középkor kapcsán meg ugyanúgy butaság, mondhatni anakronizmus, mivel a középkorban ez egy ismeretlen fogalom volt."

Felmerülő kérdések:

-Lelkiismereti szabadságra hivatkozni egy olyan korban butaság, ahol egy magát kereszténynek valló egyház van a toppon európa szerte?

-Ha a katolikus egyház vezetője magát Krisztus helytartójának vallja, akkor nem célszerű lenne, hogy a krisztusi elvekkel kormányozza az egyházat? (Nem erővel, sem hatalommal, hanem az én lelkemmel! [Zak 4,6])

-Ha véleményed szerint a lelkiismereti szabadság ismeretlen fogalom volt, miért voltak mégis olyanok, akik felismerték ezt? (Gondolok itt a keresztények tömeges kinvádorlására az USA-ba, ahol biztosították a lelkiismereti szabadságot)

"Kár idekeverni a felvilágosodás eszméit"

Felmerülő kérdések:

-Miért kár idekeverni? Talán tagadod, hogy a modernkori ateizmus megszületésének köze volt a több száz éves egyházi visszaélésekhez, és az embereknek elegük lett?

-Tudsz róla, hogy abban az időben a nép azzal, büszkékedett, hogy lerázta magáról a vallás jármát?

Tudsz arról, hogy abban az időben történt meg az, amikor az ész kultuszát állították Isten helyére?

-Nem is volt véletlen, hogy azelőtt magyarázók többsége burkoltan, vagy burkulatlanul szinte kivétel nélkül a katolikus egyházat (nem a híveket!) vélték felfedezni, Dániel és a Jelenések könyve képeiben, és manapság, hogy az egyház más arcát mutatja lett népszerűbb ezen képek múlt idejű értelmezése?

Én úgy gondolom nem kell szépíteni az Katolikus Egyház múltját. Természetesen, abban az időben is voltak hívő emberek a Katolikus Egyházban, mint ma is, ezt nem tagadom, tehát nem is a hívekkel volt elsődlegesen a probléma, hanem a vezetéssel.