A Hitetlenség/Isten törvényeinek nem betartása vezetett a világ jelenlegi "csődjéhez"?

Egy a sok tényező közül, amit a kétbites szociáldarwinizmus nem vesz figyelembe:

[link]

Ezen kívül minden "állatvilágos" párhuzam eleve sántít, mert nem farkasok vagyunk, és másfajta állatok sem, hanem emberek vagyunk. Vannak közös tulajdonságaink, meg vannak teljesen ellentmondásosak. Szóval sajátságosak vagyunk, és pont az az egyik sajátságunk, hogy a természet feltételezett törvényei sokkal lazábban kötnek minket, mint az állatvilágot általában.

"Miért is lenne lehetetlen értelmezni hogy ki a gyenge és ki az erős?"

Mert ha mondjuk fellázad a vörösforradalmi tömeg a szociáldarwinista elnyomóival szemben és jól agyonverik őket, akkor tulajdonképpen ők a sikeres emberek, a gazdagok pedig, akik meghalnak, végülis a sikertelenek. Szóval ennyi erővel az a helyes, hogy a komcsik leölik a gazdagokat, mert ha ők élnek, a másik pedig meghal, akkor ők az erősebbek.

Egyébként én erről az egész evolúcióról és természetes kiválasztódásról olvastam egy nagyon jó cikket, csak már nem tudom merre van.

A lényeg, hogy a cikk írója szerint az evolúcióval foglalkozó tudorok egyre inkább kezdenek afelé hajlani, hogy valójában nem is az erősebb és sikeresebb egyedek maradnak fenn, hanem a szerencsésebbek, akik jókor voltak jó helyen és igazából nem egy egyenes folyamat zajlik a fennmaradásban, hanem a káosz nagyon nagy és fontos szerepet kap.

Mondtak egy példát is. Egy kutyatenyésztő szólalt meg. Volt neki 5 tenyészkanja, 4 nagyon szép és 1 kevésbé csinos és életerős kutya. A 4 legjobb kanjának mind vége lett (egyiket elütötték, másik betegségben múlt ki, harmadik elszökött, negyedik már nem tudom) és megmaradt neki az ötödik, amitől nem sok jót várt, de végül attól születtek olyan egészséges, erős és szép kiskutyái, amilyenek a másik 4-nek soha nem voltak.

A történet szerint a 4 kutyának kellett volna fennmaradnia a természet törvényei szerint, mégis csak az ötödik maradt meg és olyan sikeres utódai születtek, amire nem is számított a gazdi. Szóval szerintem a káosznak valóban nagyon nagy a jelentősége a dolgok alakulásában és ugyanígy van ez a társadalomban is. nem lehet meghatározni, hogy mi erős és előnyös és mi nem az, mert lehet, hogy később pont az jeleneti majd az előnyt, amit hátránynak hittünk.

"Egy a sok tényező közül, amit a kétbites szociáldarwinizmus nem vesz figyelembe:

[link] "

Látod, egy ami igazat ad nekem. Mert amit itt írnak ugyanolyan hülyeség mint Jézus tanításai.

Ha nem állatok vagyunk szerinted akkor mik? Emberek. Jó, de attól hogy emberek vagyunk, még állatok is vagyunk. Egy kutya is kutya, mégis állat, egy macska is macska, de mégis állat, mi meg emberek vagyunk, de állatok.

"Mert ha mondjuk fellázad a vörösforradalmi tömeg a szociáldarwinista elnyomóival szemben és jól agyonverik őket, akkor tulajdonképpen ők a sikeres emberek, a gazdagok pedig, akik meghalnak, végülis a sikertelenek. Szóval ennyi erővel az a helyes, hogy a komcsik leölik a gazdagokat, mert ha ők élnek, a másik pedig meghal, akkor ők az erősebbek."

De hogy ki az erős és ki a gyenge, egyénekben dől el. Az hogy ideológiák mögé állnak sokan, nem jelenti azt hogy erősek.

"Ha nem állatok vagyunk szerinted akkor mik? Emberek. Jó, de attól hogy emberek vagyunk, még állatok is vagyunk. Egy kutya is kutya, mégis állat, egy macska is macska, de mégis állat, mi meg emberek vagyunk, de állatok."

Biztos voltam benne, hogy ezen el fogsz csúszni. Az ember biológiailag állat. De én nem erről írtam fentebb. Hanem azt írtam, hogy nem AKÁRMILYEN állat. Szóval nem lehet a szerepeket tetszőlegesen felcserélni. Nincsenek univerzális természeti (biológiai) törvények. Attól, hogy egy farkas falka, vagy egy lócsorda viselkedik valahogy, arról legfeljebb az adott fajra lehet messzemenő következtetéseket levonni. Lehet az emberre is párhuzamot vonni, Konrad Lorenz is megtette, de ez sikamlós talaj. Sok tulajdonságunk teljesen eltér attól, ami az állatvilág többi részében általánosságnak mondható, vannak olyan tulajdonságaink, amik egyedülállóak. Próbáld ezt megemészteni.

A szolidaritásról meg sajnálatos, hogy a Wikipédiáról kellett első ízben értesülnöd. Nem csoda, hogy nem vetted számításba. Nem fér bele a világképedbe, hogy az emberi közösségeknek van egy ilyen, az élővilágban viszonylag sajátos, a szolciáldarwinista versengéssel ellentmondásban lévő magatartása. Pedig csak egyet említettem.

Még egy dolog: az evolúció elmélet egyik sarokköve a véletlenszerűség. Ha lenne fogalmad, ha legalább hozzávetőlegesen meg tudnád becsülni a genetika mérhetetlen változatosságát, akkor tudnád, hogy egy egyed fenotípusa (pl. "erőssége") az utódokra nézve szinte semmit nem jelent. A rekombináció, a mutációk, a generációkon át lappangó genetikai betegségek (stb...) mind-mind árnyalják a kétbites képet. Mi például ezt beláthatjuk, egy farkas, akinek fogalma sincs a genetikáról, csak a fenotípussal szembesül, az nem tudhatja.

A pénz pedig nem az életképesség univerzális valutája, hanem egy eszköz, amihez nem csak egy módon, tudniillik az életképesség bizonyításával lehet hozzájutni. Szóval a pénzzel mérni az életképességet legjobb esetben is csak egy durva közelítő módszer lehet.

Így van, nem akármilyen állatok vagyunk. Mi vagyunk azok az állatok, akik nagyon ügyesen megtanultak eszközöket használni, és "ügyesen" felhasználni a Föld erőforrásait.

Az, hogy a természet törvényei nem úgy hatnak ránk, mint az állatokra, az nem annyira különleges, egyszerűen arról van szó, hogy az ember felismerte, és ma is tudja, hogy a természet törvényei nagyon kemények, ezért a túlélés érdekében megpróbáljuk függetlenítjük magunkat tőle.

De húzzuk csak ki az erőforrások talaját az ember lába alól, mint ahogy a kérdező is írta, elfogynak az ásványkincsek, és ugyanott vagyunk, mint a farkasok.

Szóval, ami megkülönböztet minket az állatoktól az, hogy mi kényelmesen meresztjük a fenekünket a négy fal között, látszólagos biztonságban, gondolván, hogy a természet törvényei ránk már nem hatnak, és mivel ráérünk, hülyeségeken agyalunk.