Jehova tanúi szerint érvényben van-e még a Tízparancsolat?

Mire alapul viszont az az állítás, hogy a mózesi törvény még mindig érvényben van? Tulajdonképpen a Jézus Krisztusban való hit hiányán. Hogyhogy? Ez a szemlélet ugyanis tagadja azt a tényt, hogy Jézus betöltötte a Törvényt, s ezzel előkészítette az utat arra, hogy Isten eltörölje azt. Olyanoknak, akik magukat keresztényeknek tartották, ugyanakkor engedtek annak az érvelésnek, hogy a Törvényt vagy egyes részeit be kell tartani, nyomatékosan írta Pál apostol: „Elszakadtatok Krisztustól, ti, akik a Törvény által akartok igaznak nyilvánulni: kiestetek a ki nem érdemelt kedvességből (Gal 5:4; vö. Róma 10:2–4).

Akik a Törvény bizonyos részeinek betartása mellett szállnak síkra, nem értik meg egészen, hogy az Isten előtti igazságos állapot nem a Törvény betartásán alapul, hanem a Jézus áldozatába vetett hiten (Gal 3:11, 12). Azt hiszik, az embernek ilyen cselekedetek által kell igaznak bizonyulnia — ami egyébként is lehetetlen lenne tökéletlen emberek számára. Az igaz, hogy szükség van cselekedetekre, amelyekkel az Isten és Krisztus keresztényekre érvényes parancsolatai iránti engedelmességünket tanúsítjuk. Így tudjuk bebizonyítani szeretetünket és hitünket (Jakab 2:15–17; Máté 28:19, 20). Ezeknek a cselekedeteknek a hiánya arra mutatna, hogy a hitünk halott. De a megmentést kiérdemelni semmiképpen sem tudjuk, akármilyen keményen is dolgoznánk ennek érdekében. Jézus Krisztus áldozata nélkül nem lehetséges a bűntől és haláltól való szabadulás. Az örök élet ezért Isten ajándéka Jézus Krisztus által, egy rendkívüli ki nem érdemelt kedvesség megnyilvánulása, s nem a munkánk fizetsége (Ef 2:8, 9; Róma 3:23, 24; 6:23).

Amikor azt a vitás kérdést, hogy vonatkozik-e a mózesi törvény a pogányokból megtért keresztényekre, az első századi, jeruzsálemi vezető testület elé terjesztették, ők az itt megtárgyalt tényekkel összhangban döntöttek. Felismerték, hogy Jehova nem kívánta meg ezektől a pogány hívőktől a mózesi törvény iránti engedelmességet, mielőtt a szent szellemet kitöltötte volna rájuk. A vezető testület döntésében szerepeltek ugyan olyan tilalmak „szükséges dolgok” gyanánt, amelyeket a mózesi törvény is tartalmazott, csakhogy ezek olyan bibliai események feljegyzésein alapultak, amelyek a Törvény előtti időben történtek. Így tehát nem a mózesi törvény egyes részeit nyilvánították kötelező érvényűnek a pogányságból megtért keresztényekre, hanem olyan irányadó mértékek érvényességét erősítették meg, amelyek már Mózest megelőzően is elismertek voltak (Csel 15:28, 29; vö. 1Móz 9:3, 4; 34:2–7; 35:2–5).

I. sz. 33 pünkösdje után már maguktól a zsidóktól sem követelte meg Isten a mózesi törvény betartását. A hitet gyakorló zsidóknak különösen nagy örömet okozott ez. Miért? Mert bár a pogányok is bűnösök, s ennélfogva halandók voltak, csak a zsidók álltak Isten átka alatt a Törvényszövetség áthágásáért. Azáltal azonban, ahogyan Jézus meghalt — megátkozott bűnözőként fára feszítve — a hitet gyakorló zsidók helyébe lépett, s szabadulást szerzett nekik a Törvény iránti engedetlenség miatti bűntetés alól (Gal 3:10–13). Így gondoskodott számukra megbocsátásról, amire a mózesi törvény alatt sohasem lett volna lehetőségük (Csel 13:38, 39).

A Törvény tulajdonképpen elválasztotta a zsidókat a pogányoktól. A zsidókra olyan követelményeket rótt, amelyek a pogányokra nem voltak érvényesek, viszont elzárta a körülmetéletlen pogányok elől a lehetőséget, hogy teljes mértékben csatlakozzanak a zsidókhoz imádatukban. (Vö. 2Móz 12:48; Csel 10:28.) De miután a Törvény betöltötte célját és érvénytelenné lett, zsidók és körülmetéletlen pogányok számára egyaránt lehetővé vált, hogy Krisztus által egyesüljenek az egyetlen igaz Isten imádatában (Ef 2:11–18).

A TÖRVÉNY ISMERETE JAVUNKRA SZOLGÁL

Bár mi ma nem vagyunk a Törvény alatt, ismeretéből mégis mindnyájan nagy hasznot meríthetünk. Hogyan? Ne felejtsd el, Jézus zsidó anyától született, éspedig a mózesi törvény alatt. Egyes tetteit csak akkor érthetjük meg teljesen, ha ismerjük annak a törvénynek az előírásait (Gal 4:4; vö. Luk 22:7, 8). Szolgálatát olyan emberek között végezte, akik szintén a Törvény alatt voltak. Tanítása gyakran olyan helyzetekre vonatkozott, amelyek a Törvénnyel vannak kapcsolatban. (Vö. Máté 5:23, 24.)

Feltámadása után Jézus arra emlékeztette tanítványait, hogy emberi életével betöltötte a Törvényben, a Prófétáknál és a Zsoltárokban róla megírt dolgokat (Luk 24:44). Pál apostol pedig úgy utal a Törvényszövetség egyes részleteire, mint „a mennyei dolgok árnyékára" és „jelképes ábrázolására", s azt mondja, hogy „a Törvény az eljövendő jó dolgok árnyéka” (Zsid 8:4, 5; 10:1). A mózesi törvényben vannak olyan részletek, amelyek bámulatba ejtő módon teljesültek Jézus Krisztus papi voltában és emberi életének feláldozásában. Ennek megértése segít még teljesebb mértékben értékelni, mit jelentenek számunkra ezek a gondoskodások. A prófétai minták egyes részletei arra mutatnak rá, hogyan végezhetünk ma elfogadható imádatot Jehova nagy szellemi templomában. Minél jobban megértjük ezeket a dolgokat, annál jobban tudjuk értékelni a szellemtől felkent gyülekezetet és a Jézus Krisztus vezetése alatt betöltött szerepét az imádatunkban.

A mózesi törvény része az Istentől ihletett Írásoknak, amelyeknek mindegyike „hasznos a tanításra, a megjobbításra, a dolgok helyreigazítására” (2Tim 3:16). Ha igyekszünk felismerni azokat a maradandó alapelveket, amelyekre a Törvény épül, és elgondolkodni rajtuk, növekszik bennünk az a szívből jövő vágy, hogy azt tegyük, ami tetszik Istennek. Milyen hasznos is az, ha elsajátítjuk és visszatükrözzük életünkben a Törvény szellemét.

Jézus nagyon hatásosan mutatta be ezt a Hegyi beszédben. Olyanokhoz szólva, akik akkoriban a Törvény alatt voltak, rámutatott, hogy nem elég, ha valaki nem gyilkol; még a haragra való hajlamot is le kell küzdeni, s kerülni kell, hogy testvéreinkről becsmérlőn beszéljenek. Ahelyett, hogy megelégednének azzal, hogy nem követnek el házasságtörést, még végignézni sem szabadna egy nőn sóvárgó vággyal. Ugyanígy nekünk is arra kellene törekednünk, hogy minden testtagunkat Jehova igazságos útjaival hozzuk összhangba (Máté 5:21, 22, 27–30; vö. Róma 13:8–10). Ha így teszünk, bizonyítjuk, hogy megértettük a Törvény legfőbb parancsolatát: „Szeresd Jehovát, a te Istenedet egész szíveddel, egész lelkeddel és egész elméddel” (Máté 22:36, 37). Ez pedig egész biztosan közelebb vonz minket Jehova Istenhez. Bár mi nem vagyunk a mózesi törvény alatt, biztos, hogy javunkra válik, ha ismerjük azokat az alapelveket, amelyekre épül, s azokat a prófétai mintákat, amelyeket tartalmaz.

Kedves kérdező! Az a probléma, hogy a hivatkozásaimat többször kitörölték a moderátorok, mert szerintük "reklámnak" minősül, ha egy bizonyos számnál többször (ennek a mértéke nem lett megállapítva) utalok rájuk. Így jártam a jw.org-al is.

"Te voltál gondolom az első válaszoló."

Igen.

"Én Bibliai idézettel próbáltam ellensúlyozni azt a felfogást, amit az egyének kifejtettek nekem egy-egy mondatban. Erre másoltad be azt a maszlagot, amit bemásoltál, és legkevésbé sincs köze azokhoz az idézetekhez, amit bemásoltam."

Ez a negatív hozzáállásod teljességgel oktalan és alaptalan! Egyrészt, én is csak arra az állítólagos bibliai "ellenérveidre" reagáltam a bővebb magyarázattal, másrészt pedig ez a magyarázat éppen ellentmond annak, amit állítasz azzal a néhány kiragadott és félremagyarázott versel! Az ihletett Bibliaírók EGYÉRTELMŰEN elmondják több helyen, hogy "nem vagyunk a törvény alatt" (melybe a Tízparancsolat is beletartozik), tehát ha valaki valamely más (kiragadott, félreértett) vers alapján mégis az ellenkező következtetésre jut, akkor alaposabban át kéne az anyagon rágnia magát.

Ezért írtam le a részletesebb magyarázatot, mert a saját kútfőből is lehet írogatni, de itt fontos a pontosság.

"Nektek egy gondolatmenethez a válaszotok sokszor a klasszikus bemásolós billentyűkombináció."

Ahogy fent mondtam, ennek alapos és gyakran nélkülözhetetlen oka van. Ha valaki pontos akar lenni (márpedig a Biblia igazságának a feltárása pontosságot követel), akkor így csinálja. De szerintem sokaknak sokkal inkább az bosszantja a csőrét, hogy nekünk van honnan másolni, van olyan forrás, mely mindenféle vallásos kérdésben útmutatást ad.

Ez egyébként szerintem nem chat-oldal és értelmetlen "ledogmázni" amit írtam, amíg nem tudod cáfolni.

Az is felületes vád, hogy Jehova Tanúi vezetői "ismeretlenek", vagy "felsőbbrendűek" lennének. Jehova szervezetében senki sem felsőbbrendű - ellentétben sok-sok vallásos csoport hierarchiájával. Jehova Tanúi egyénenként általában pontosan azokat az igazságokat mondják és vallják, melyeket a szervezet hosszú kutatómunka során feltárt!

"Ugyanis engem az igazság érdekel, viszont amit te igazságnak vélsz, az szerintem nem az igazság. Én a Bibliából idéztem, ami szerintem igazság, te egy emberi irományból, ami szerintem nem igazság."

Hogyan minősítheted, hogy micsoda is valójában, ha az eléd tárt szöveget arra sem méltatod, hogy alaposabban áttanulmányozd???? Ez így csak előítélet, semmi egyéb. Megint melléfogtál, mert az a szöveg - ahogy már fent írtam - pontosan a Biblia igaz szava alapján cáfolja meg azokat a kiragadott és félreértett verseket, melyeket te bemásoltál.

Pl. a Róma 7-ik fejezet első 7 verse (ahonnan idéztél) mint is mond teljességében?

(Róma 7: 1-7) "Lehetséges, hogy nem tudjátok, testvérek (hiszen törvényismerőkhöz szólok), hogy a Törvény addig úr az ember fölött, amíg az él? 2 A férjes asszonyt például törvény köti a férjéhez, amíg az él; de ha meghal a férje, feloldatik a férjének törvénye alól. 3 Így tehát, amíg a férje él, házasságtörő nőnek mondanák, ha más férfié lenne. De ha a férje meghal, szabad annak törvényétől, úgyhogy nem házasságtörő nő, ha más férje lesz.

4 Így hát, testvéreim, titeket is halottá tettek a Törvénynek a Krisztus teste által, hogy máséi legyetek: azéi, aki feltámadt a halottak közül, hogy gyümölcsöt teremjünk az Istennek. 5 Mert amikor a testtel voltunk összhangban, a Törvény által gerjesztett bűnös szenvedélyek munkálkodtak tagjainkban, hogy a halálnak hozzunk gyümölcsöt. 6 Most azonban fel lettünk oldva a Törvény alól, mivel meghaltunk annak, ami fogva tartott minket, hogy új értelemben, a szellem által legyünk rabszolgák, és ne a régi értelemben, az írott törvénygyűjtemény által.

7 Mit mondjunk tehát? A Törvény bűn? Soha ne legyen úgy! Valójában nem ismertem volna meg a bűnt, ha nem lett volna a Törvény; és például nem ismertem volna a mohó kívánságot, ha a Törvény nem mondta volna: 'Ne kívánj mohón.'"

Pál egyértelmű, ugye? Kiváló hasonlattal él a Törvény általi feloldást illetően, amikor a férjes (özveggyé váló) asszony példájával érteti meg, mit jelent a Törvény alól való feloldás (ezzel a Törvény maga nem minősül rossznak, vagy "bűnnek"!). Milyen példára utalt itt Pál közvetlenül azután, hogy megírta, hogy a zsidó származású keresztények ’fel lettek oldva a Törvény alól’? A tizedik parancsolatra, s ezzel rámutatott, hogy ez (a Tízparancsolat is) hozzátartozott ahhoz a Törvényhez, amely alól fel lettek oldva.

"A Róma 7 idézetét "bővítsük" egy kicsit ki"

Ezért írtam ezt: "(ezzel a Törvény maga nem minősül rossznak, vagy "bűnnek"!)."

A Törvény tökéletes volt, hiszen Jehova adta azt, aki nem ad ki a kezéből semmi tökéletlent. Nem ezért lettek a keresztények a "Törvény alól feloldva", hanem azért, mert Jézus "BETÖLTÖTTE" a Törvényt és "a fára szegezte" (Ő volt az egyetlen - mint tökéletese ember, aki erre képes volt!), többé nem kellett annak betűjének engedelmeskedni.

"olvasd el a 24-es és a 25-ös sorokat. Tehát szó nincs arról, amit te írtál, csak akkor, ha kiragadsz:

"Pál közvetlenül azután, hogy megírta, hogy a zsidó származású keresztények ’fel lettek oldva a Törvény alól""

Nem ragadtam ki semmit. Ezt éppen te teszed olyan versekkel, melyek MAGUKBAN és csak LÁTSZÓLAG, valamint FELÜLETESEN értelmezve adják azt az illúziót, miszerint a Törvényszövetség, vagy annak egy része érvényben van. Te ezt annak ellenére teszed, hogy a Biblia több helyen világosan, félreérthetetlenül azt írja, hogy "NEM VAGYUNK A TÖRVÉNY ALATT", "fel vagyunk mentve a Törvény alól" (úgy, mint az özveggyé vált asszony sincs már a férje halála után annak erkölcsi törvénye alatt - de ettől még az a törvény él és létezik, tökéletes is volt az addig, míg a férje élt, de a halála után már nem kell betartania magára nézve!). Mit is írtam múltkor? Kérlek olvasd el még egyszer és figyelmesen:

"A Mózesi Törvény — s vele együtt a tízparancsolat — megszűnése egyben mindennemű erkölcsi korlát megszűnését is jelenti?

Semmi esetre sem! A tízparancsolat sok erkölcsi irányadó mértéke a Keresztény Görög Iratok ihletett könyveiben újra elhangzik. (A sabbat törvénye azonban nem hangzott el újra.) De akármilyen jó is egy törvény, amíg az ember vágyai a bűnös hajlamok befolyása alatt állnak, lesz törvénytelenség. A Törvényszövetség helyébe lépő új szövetségről viszont a Héberek 8:10 kijelenti: '»Mert ez az a szövetség, amelyet Izrael házával kötök ama napok múltán — ezt mondja Jehova. — Törvényeimet elméjükbe fogom helyezni, és szívükbe írom be azokat. Én Istenükké leszek, ők pedig népemmé lesznek.«' Mennyivel célravezetőbbek ezek a törvények a kőtáblákra vésetteknél!"

Kérlek szépen olvasd már el figyelmesen a 11- és 12-es válaszaimat is! Abban benne vannak azok a bibliai idézetek, melyeket nem lehet félreérteni, világossá teszik, hogy mi az igazság.

De visszatérnék a 25-ös versre:

"Hála az Istennek Jézus Krisztus, a mi Urunk által! Így hát én magam az elmémmel Isten törvényének, de testemmel a bűn törvényének vagyok rabszolgája."

Itt az "Isten törvénye" alatt nyilvánvalóan a "szellem törvényét" értette, mely Krisztus által a szívbe íródik, nem kőbe vésik, vagy papírra írják! Miért mondhatjuk ezt? Mert Pál maga mondta a Galata 5:18-ban:

"Továbbá, ha szellem vezet titeket, nem vagytok törvény alatt."

Te ugye itt fejezted be az idézeted, de akkor ajánlanám, hogy kicsit még tágítsuk a határokat, tudod: "a széles látókör mindenkinek jár". A 8-as fejezet első sorait olvassuk el:

1 "Semmi elítélésük nincs tehát azoknak, akik egységben vannak Krisztus Jézussal. 2 Mert azon szellem törvénye, amely Krisztus Jézussal egységben levő életet ad, megszabadított téged a bűn és a halál törvényétől."

Mi a "halál törvénye"?

(2Kor 3:6) "aki képesített is bennünket arra, hogy egy új szövetség szolgái legyünk, nem egy írott törvénygyűjtemény, hanem a szellem szolgái; mert az írott törvénygyűjtemény halálra ítél, a szellem azonban megelevenít."

Érdekes, pedig ezt is Pál írta! Ennyire nem tudta volna, hogy mit beszél? De, ő pontosan tudta és értette, ezen kívül pedig ihletés alatt írta.

Neked ez sem eléggé egyértelmű?