Mit gondoltok? Olvassátok el lécci

Hát szerintem még sokat fog változni a véleményed de azért leírom amit gondolok.

1.szenvedés: a szenvedés célja lehet lelki fejlődés is, persze nem kisgyerekeknél. Valamit jegyezz meg: a Földön nincs igazság, csak Istennél. Szóval itt szenvedhet akárki, de az a lényeg hogy azoknak akik a Földön többet szenvedtek valószínűleg annál nagyobb jutalma lesz a mennyekben.

2. Isten tökéletes és a maga képmására teremtette az embert. Az ember az első bűn elkövetésénél elvesztette tökéletességét. (Itt tényleg van egy logikai bukfenc: ha valaki tökéletes hogyan követhet el akár 1 bűnt is?)

3. Bebizonyította sokszor csodákkal. Egyébként meg azt mondta Jézus, ne várjuk mindig a bizonygatást mert, boldogok akik nem látnak mégis hisznek.

4.Itt konkrétan milyen ellentmondásokra gondolsz? Egy dolgot mondhatok: az Ószövetség nagy része zsidó kitaláció, mely ugyan jelképes értelemmel bír, de logikailag nem állja meg a helyét és istenképe is más.

5. szegénység: ide ugyanaz vonatkozik mint a szenvedéshez

6. Mint mondtam az Ószövetség sok baromságot tartalmaz, mert az Ókori ember szemléletét tükrözi. Egyébként meg van dolga bőven: mindenkire figyelni, itélkezni, kinyilatkoztatást adni stb.

7. A teremtés Bibliai leírása is egy zsidó ősmonda, ahogy más kultúrákból is fennmaradtak hasonlóan megalapozatlan teremtéstörténetek. Jelképes tartalma viszont lehet.

8-9. Isten nem látható, nincs emberi alakja ahogy a görögök és rómaiak képzelték. Az a vallás pl. teljes egészében kitaláció volt.

10. A papok nem keresnek jól. Legtöbbjük az egyháztól kap egy kis autót, meg egy félig romos plébániát. Habár az igaz hogy a középkorban és még az újkorban is nagy földbirtokaik voltak.

11. Ha nincs a halál után élet akkor mi értelme hogy egyátalán itt vagyunk? Nem tudhatjuk mi van utána, de az biztos hogy kell lennie valaminek. Sokan átélték a klinikai halál állapotát és sok érdekes dolgot tapasztaltak. Még valami: az igazságnak egyszer érvényre kell jutni és mindenkinek meg kell kapnia büntetését/jutalmát azokért a dolgokért amiket a földön elkövetett.

11. születés előtt valószínűleg nem voltunk sehol, de ezt sem lehet tudni. Az is lehet hogy azelőtt is éltünk valamilyen formában, csak pl. nem emlékezünk rá. Nem lehet tudni.

12-13. Hol kéne elférni a szellemeknek/lelkeknek? 1 lélek nem olyan dolog mint egy test. Nincsenek fizikai jellemzői.

Ez az én személyes véleményem.

Bocs még valami már tényleg a vége.

A teremtéshez: az evolúciót semm kell ám készpénznek venni. AZ az igazság hogy nagyon kevés emberi és állati lelet maradt ránk régi időkből, és még mindig keveset tudunk.

Én úgy gondoltam mindig is , hogy Isten nem kézzelfogható, és nem a vallások vagy a papok általi irányításról és kihasználásról szól.A kihasználást főleg az elmúlt évszázadokban értem.

Az én véleményem is valahol Marikáéval találkozik.

Isten van, mivel is magyaráznád, hogy egymástól oly messze lévő földrészeken a múltban kialakult az Egyistenhit, amiknek alapjai ugyanazok.

Tehát valaminbek lennie kell, bár én inkább azt szeretem hinni, hogy Isten a mindannyiunkban lévő szeretet, egymásról való gondoskodás és összetartozás.

Én már leírtam ide a véleményemet

csak azt nem értem, hogy aki olyan választ ad, amiben bebizonyítja hogy Isten létezik, azt a többiek miért pontozzák le?!

"2. Isten tökéletes és a maga képmására teremtette az embert. Az ember az első bűn elkövetésénél elvesztette tökéletességét. (Itt tényleg van egy logikai bukfenc: ha valaki tökéletes hogyan követhet el akár 1 bűnt is?)" (1Mózes 1:27, 31). Milyen egy tökéletes ember?

A tökéletes embernek szabad akarata van, és teljes mértékben utánozni tudja Isten tulajdonságait. Azt olvassuk a Bibliában, hogy „az igaz Isten becsületesnek alkotta az embereket, de azok sokféle tervet kieszeltek” (Prédikátor 7:29). Ádám úgy döntött, hogy fellázad Isten ellen. Lázadásával elveszítette a tökéletességet saját maga és az utódai számára is. Az, hogy az ember elveszítette a tökéletességet, magyarázatot ad arra, hogy sokszor miért okozunk csalódást magunknak, noha azt szeretnénk tenni, ami jó. Pál apostol ezt írta erről: „amit akarok, azt nem cselekszem, hanem amit gyűlölök, azt teszem” (Róma 7:15).

Egy tökéletes ember a Biblia szerint örökké élne tökéletes egészségben. Abból, amit Isten Ádámnak mondott, egyértelműen látszik, hogy ha az első ember nem vált volna engedetlenné Istennel szemben, soha nem halt volna meg (1Mózes 2:16, 17; 3:22, 23). Jehova nem jelentette volna ki az ember teremtése után, hogy az „nagyon jó”, ha az ember hajlamos lett volna megbetegedni vagy fellázadni. Az ad magyarázatot arra, hogy a csodálatosan megtervezett emberi test miért fogékony a torzulásra és a betegségekre, hogy az ember elveszítette a tökéletességet. Ennélfogva az evolúció nem egyeztethető össze a Bibliával. Úgy mutatja be a mai embert, mint fejlődésben lévő állatot. A Biblia viszont úgy mutatja be a mai embert, mint a tökéletes ember elkorcsosuló leszármazottját.

Tulajdonképpen abszolút értelemben egyedül Isten tökéletes (5Mózes 32:3, 4; Zsoltárok 18:30; Márk 10:18). Egyetlen más személy vagy dolog tökéletessége sem lehet korlátlan. Például egy kés tökéletes lehet húsvágásra, de vajon levest is ennél vele? Egy dolog csak akkor tökéletes, ha betölti a rendeltetési célját.

Nos, akkor Isten milyen céllal teremtette meg Ádámot? Azzal a céllal, hogy szabad akarattal élő, intelligens emberi családot hozzon létre általa. Azok, akik készek lettek volna szeretetet kifejleszteni Isten és az útjai iránt, ezt úgy mutatták volna ki, hogy engedelmeskednek a törvényeinek. Az engedelmesség tehát nem volt beprogramozva az emberi elmébe, hanem saját akaratból, szívből fakadt volna (5Mózes 10:12, 13; 30:19, 20).

Ezért ha Ádámból hiányzott volna az a képesség, hogy választani tudja az engedetlenséget, akkor hiányos, vagyis tökéletlen lett volna. A bibliai beszámoló feltárja, hogyan használta Ádám a szabad akaratát: követte a feleségét az engedetlenségben, áthágva az isteni törvényt, mely ’a jó és rossz tudásának a fájára’ vonatkozott (1Mózes 2:17; 3:1–6).

Akkor hát Isten Ádámot erkölcsi gyengeséggel teremtette meg, akiből emiatt hiányzott az a képesség, hogy bölcs döntéseket hozzon, és ellenálljon a kísértésnek? Ádám engedetlenségét megelőzően Jehova Isten megvizsgálta minden földi teremtésművét – az első emberpárt is beleértve –, és megállapította, hogy az „nagyon jó” (1Mózes 1:31). Így amikor Ádám bűnt követett el, a Teremtőjének nem kellett kijavítania valamiféle tervezési hibát, hanem jogosan csakis Ádámot tette felelőssé (1Mózes 3:17–19). Ádám kudarcot vallott az Isten és az igazságos alapelvek iránti szeretetében, amely arra indította volna, hogy mindenekelőtt Istennek engedelmeskedjen.

Vedd figyelembe azt is, hogy Jézus, akárcsak Ádám, tökéletes emberként élt itt a földön. És mivel Jézus – Ádám többi leszármazottjával ellentétben – a szent szellemtől fogant, nem örökölt gyengeséget, mely arra késztette volna, hogy engedjen a kísértésnek (Lukács 1:30, 31; 2:21; 3:23, 38). Jézus a saját akaratából a legnagyobb nyomás ellenére is lojális maradt az Atyjához. Ádám, ugyancsak a saját szabad akaratából, maga volt felelős azért, hogy nem engedelmeskedett Jehova parancsának.

Mégis miért döntött úgy, hogy engedetlen lesz Istennel szemben? Esetleg arra gondolt, hogy valamilyen módon javíthat a helyzetén? Nem, hiszen Pál apostol azt írta, hogy „Ádámot nem vezették félre” (1Timóteusz 2:14). Ádám választása mégis az volt, hogy követi a felesége kívánságait, aki úgy döntött, hogy eszik a tiltott fáról. Jobban vágyott arra, hogy a felesége kedvére tegyen, mint arra, hogy a Teremtőjének engedelmeskedjen. Ádámnak minden bizonnyal meg kellett volna állnia, amikor Éva megmutatta neki a tiltott gyümölcsöt, és végig kellett volna gondolnia, hogy milyen hatással lesz az engedetlenség az Istennel ápolt kapcsolatára. Mivel Ádám nem érzett mély, el nem múló szeretetet Isten iránt, gyengének bizonyult a nyomással szemben, és engedett a feleségének.

Ádám bűnt követett el, mielőtt gyermekeket nemzett, ezért egyetlen leszármazottja sem tökéletes. Ennek ellenére, miként Ádám, mi is megkaptuk a szabad akarat ajándékát. Bárcsak értékelő szívvel elmélkednénk Jehova jóságán, és erős szeretetet építenénk ki iránta, hisz ő méltó az engedelmességünkre és az imádatunkra (Zsoltárok 63:6; Máté 22:36, 37).