Mit gondoltok erről? Kérlek olvassátok el és írjátok le a véleményeteket.
Egy jó oktatási rendszer három célt elégít ki: először is, egy nép kulturális, szellemi és intellektuális örökségét adja tovább a nemzedékeknek., másodszor tudást és képességeket ad tovább, harmadszor az egyén jellemét gyermekkorától felnőttkoráig.
Az első célt a tények és ötletek továbbadása a nyelv, történelem, tudomány, erkölcs és további szakokban jelenti. A második célt úgy elégítjük ki, ha a gyereknek képességeket adunk át (mint például egy zeneszerszámon való játékot, a hegesztést, egy vállalat vezetését, a gépírást, az autójavítást, fegyverrel vagy e nélkül való harcot, rajzolást, úszást, az utódok fölnevelését, a föld fölszántását és bevetését vagy egy ház építését), melyek neki és/vagy a közösségnek hasznosak. A harmadik célt kihívással, vizsgával, gyakorlással érjük el. A gyereket arra kell rávenni, hogy akaratát keresztülvigye, hogy gyakorolja az önfegyelmet, hogy elbírja a kellemetlen dolgokat, hogy terveket szőjön és kivitelezzen, hogy uralja félelmét, hogy felelősséget viseljen és becsületes legyen. Röviden, elsősorban azokat a jellemvonásokat kell erősíteni, amelyek a társadalomban értékesek.
De még azokon a területeken, amelyek nem multikulturálisak, bűnös módon elhanyagolja jelenlegi oktatási rendszerünk a harmadik célt, és az első kettőt sem követi megfelelő intenzitással. Elsősorban azért bukik meg, mert nem érti világosan a fenti célokat. Ahhoz, hogy egy gyereknek továbbadjuk a kulturális örökséget, először tisztázni kell, hogy egyáltalán kinek az örökségéről van szó. De az ilyen megfontolások manapság politikailag nem korrektek és ennek következtében nem megengedettek.
Még ötven évvel ezelőtt, amikor lehetséges volt az európai értékek továbbadását követelni gyermekeink számára, sok tanár és pedagógus nem ismerte föl ennek a követelésnek az igazi célját. Az európai örökség továbbvitelének tényleges oka nem az, hogy a fiatalok az iskola elvégzése után jólfizetett állásokat kapjanak, vagy hogy lehetőleg kellemes és intelligens beszélgetőpartnerekké váljanak, hanem arról van szó, hogy megkapják az európaiság (faji) jelentőségét és így jobb hazafiakká váljanak. Minden ténynek és eszmének van egy szellemi-faji komponense, és éppen ezeket kell gyermekeink nevelésénél előtérbe állítani.
Mi természetesen a tudás és képességek átadásánál (1. cél) hivatásbeli és nemi, és a jellem formálásánál nemi beosztást fogunk végezni. Nem minden gyereknek kell föltétlenül görögül, latinul tudni és az integrál és differenciálszámítást ismerni azért, hogy faját és annak tulajdonságait megismerje. Egy jó oktatási rendszernek viszont minden tanulónak közös alapműveltséget kell adnia, hogy a társadalom minden tagja teljesen érezze, hogy ő a nemzet része. Egy fiúnak, aki géplakatos akar lenni, szükséges, hogy Homéroszt legalább fordításban olvassa, és mindenki, aki később irodalmat akar tanítani, meg kell ismernie legalábbis a legfontosabb kézműves tevékenységeket.
Egy új és jó oktatási rendszer akkor járul legjobban hozzá a társadalom javához, ha a tanulók jellemének formálásához hozzájárul (3.cél). Az olyan képzés, mely az egész személyiség fejlődéséhez hozzájárul, az ókori Görögországra megy vissza és a Német Harmadik birodalom idején egy sajnos nagyon rövid idejű reneszánszt ért meg, mielőtt azt a tekintélyt nem tisztelő nevelés pártfogói száműzték életünkből. Ma a világ tele van a tekintélyt nem tisztelő nevelés ábrándképeinek kinövéseivel. Képzést már csak napi pár órában adnak át az iskolákban, ahol zűrzavar uralkodik és a fegyelem minimális. A gyerekek egy teljesítmény-előírások nélküli, tisztességi szabályok nélküli és tekintélymentes világban kell hogy fölnőjenek. Az eredmény megrázó: Férfiak erő és határozottság nélkül, nőietlen nők. Cél- és önbizalomhiány, a lakosság önfegyelem és belső erő nélkül, csak a gyors "szerencse" elérése után kutatva.
Ha végre gondoskodunk arról, hogy minden gyerek genetikai irányzatának megfelelően lehetőleg erős, jó képességű és tudatos tagja legyen társadalmunknak, akkor erősebbek leszünk, mint minden más faj, amely nem ismer olyan képzési rendszert, mint a mienk.
válasza:azt, hogy ilyet is csak egy bölcsész tud kitalálni.
Lássuk a célokat:
- kultúrális örökség: mire megy vele? semmire.
- szellemi örökség: wtf?
- intellektuális örökség: nem elég a népé. a tudomány népektől függetlenül fejlődik, ismerni kell a külföldi eredményeket is.
- tudás és képességek: ez most is megy, van aki megtanulja, van aki nem
- jellem: ezt is jól fejlesztették, csak most sokan majd beledöglenek, hogy elfelejtsék azt az utópiát, amit beléjük neveltek.
Aldous Huxley: Szép új világ c. könyvét érdemes lenne elolvasnod. Homérosztól amúgy mit olvasson szegény géplakatos? Íliászt vagy Odüsszeiát?
válasza:Az oktatásnak egyetlen egy feladata va:
Felkészíteni a fiatal nemzedéket az élet kihívásaira, biztosítani valamiféle alapot, amin elindulhatnak a jövőben.
A többi csak mellébeszélés..
válasza:Szerintem is az oktatasnak az egyenre kellene koncentralnia. Az oke, hogy az egyeni sikereken keresztul a tarsadalom is profital az oktatasbol, de ezt ugysem lehet olyan nagy csoportkent kezelni, mint "a tarsadalom".
En azt gondolom, hogy a magyar rendszerrel az a baj, hogy 1. a diakokban a hibakat keresik ahelyett, hogy azt neznek, hogy mit tudnak, igy alakul ki a kudarckerulo szemelyiseg es az onbizalomhiany. 2. a gyakorlati targyak hianya szinten hatalmas problema, mert mit er, ha valaki kivulrol tudja Petofi eletrajzat, amit barhol el lehet olvasni, de kozben nem tud helyesen irni vagy kitolteni a sajat adobevallasat? Es mi a helyzet azzal, hogy a legtobb magyar diak tanulhat akar 8-10 evig is egy nyelvet, nem fog tudni megszolalni? Erdekes modon egy dan vagy egy roman (hogy 2 teljesen mas peldat vegyunk) szinte anyanyelvi szinten fog beszelni egy idegen nyelvet, mire leerettsegizik. Magyarorszagon funkcionalis analfabetak tomkeleget termeli ki a rendszer es a mai rendszer rosszabb, mint par evtizede, mert akkor volt igazi, lexikalis tudas legalabb, most meg ennek van egy lebutitott verzioja meg mindig poroszos stilusban, ami mind az elmeletre epit es ugy megy ki a gyerek az eletbe, hogy mindig mindenkiben a hibat fogja keresni, hisz ot sem dicsertek, ha jot csinalt, csak a hibait emeltek ki.
Az oktatas celja, hogy felkeszitse az egyent az onallo eletre, hogy hasznos tagja legyen a tarsadalomnak. Tehat tanitsa meg onalloan gondolkodni. Az nem gondolkodas, hogy bemagoltatjak a verseket vagy a matemetikai formulakat. Mindennek semmilyen pragmatikus oldala nincs es ezeket mind fel lehet lapozni egy enciklopediaban. Az a gondolkodas, amikor adott elethelyzetben feltalalod magad, de a magyar oktatas meg nem jutott el olyan szintre, hogy ez bekeruljon az iskolakba. Nem csoda. Porosz modszeren nevelkedett tanarok ugyanezzel a modszerrel fognak tanitani. Jobban kellene individualizalni az oktatast, hogy minden diak a kepessegeinek megfelelo oktatasban reszesulhessen. Lehet, hogy egy mernok nem tudna, hogy mi az a prokariota, de a munkajat jobban ertene, mert tobb ideje, energiaja maradna ra. Egy bolcsesznek sincs szuksege arra, hogy tudja a ken tulajdonsagait 1 oldalban kifejteni. Abszolut nem ertem, hogy minek egy geplakatosnak Homeroszt olvasni. Ugysem marad meg neki belole semmi, hisz kenyszernek fogja erezni. Ha meg el akarja olvasni, mert erdekli, akkor felnott koraban elolvassa (akkor ugyis jobban megerti majd). Adjanak neki olyan olvasni valot, amit majd tud hasznalni a szakmajahoz. Legyen a leheto legjobb mester mindenki a szakmajaban, mert igazabol ezzel tud hozzajarulni a tarsadalom fejlodesehez...Homerosz olvasasa nem fog ebben segiteni.
Azt hiszem az oktatás egy alapkő minden gyermek életében.
Még mindig jobb az oktatási rendszerünk mint Amerikában. ahol a gyerekek nem tanulnak Amerika történelmén kívül mást ,földrajz meg olyan nem is létezik.
Én is feleslegesnek tartok sokmindent olyan alapossággal venni. Kényszerként elárasztani a gyerekek agyát temérdek információval amit nincs idejük feldolgozni csak bemagolnak.
Valahogy úgy reformálnám meg az oktatást hogy minden területen tanulna a gyerek és a tantárgyak a felfedezés és örömét adnák. Azonban mégis fegyelemre és gyakorlásra is kötelezne. sokkal több gyakorlati órát tennék be.
A történelem nem évszámok betanulásából állna. Hanem okulva a múltból az események és az emberek viszonyát láncolatát mutatnák be.
Az irodalom a művészet szépségét erősítené, számítógépes korunkban nagyon kevés ember olvas. Az életrajzokat nem magoltatnám be szintén.
A biológia volt a kedvenc tantárgyam mert a tanárnőnk maga is nagyon szerette és érdekességeket mutatott, gyakran eltért a kötelező tananyagtól és hagyta hogy sokat kérdezzünk. Azonban meg is követelte a leadott anyagot.
A nyelvtanóra megmutatná a nyers szabályokon kívül hogy milyen értékes a Magyar nyelv és milyen különleges tulajdonságai vannak mai például más nyelvekben nincs. mint például a mozgás szóra egy másik nyelvben sincs ennyi szinonima: bandukol, somfordál, őgyeleg, andalog, nyargal,baktat, suhan..stb
Az oktatás célja hogy a gyermek értse ne csak bemagolja az információkat. Fegyelmet tanuljon, dicséretet ha ügyes, biztatást ha valami nem megy..
Köszönöm az eddigi válaszokat! Az utolsó kettő hozzászólóval egyetértek. Nem ártana, ha mondjuk az oktatás igazodna a gyermekek képességeihez, de legfőbb az lenne, hogy a sok bemagolós anyagot kivenni. Elvégre akit érdekel egy író, az úgyis megtanulja az életrajzát. Elegendő lenne az életrajzaikat átolvasni. Mivel tapasztalatból mondom, csak bemagolja a gyerek, megkapja rá a négyest vagy az ötöst, aztán már csak napok vagy hetek kérdése és elfelejti. Igen a magolás miatt...de hát mivel mindenből amennyi humbugot meg kell tanulni nem csoda. Amikor édesanyám megnézte a kémia könyvem, elszörnyedve kérdezte, hogy kémikust akarnak belőlünk csinálni vagy mi? Tudni kell édesanyámról, hogy ő nem magolt annak idején, négyes, ötös tanuló volt és még most is elmond bármit részletesen.
Visszatérve a tárgyhoz: én is növelném a gyakorlati órákat. Nekünk tizenegyedikben egyetlen rajzóránk volt az is pénteken hetedik órában. Hát sok mindenre nem volt jó...De ez az iskola hibája. Most viszont ezzel zárom és várok további hozzászólásokat ;)
válasza:Önmagában nagyon jó dolog, amit felhoztál. Ebben az esetben, nem egy céltalan, liberális oktatási rendszeren kell, hogy alapuljon (boldogulsz vele, vagy nem), hanem mindenkinek teljesíteni kell egy célt, és sikerélménye kell, hogy legyen, a Szókratész-módszernek kéne lenni az oktatás alapjának.
Tehát a műveltséget, amit fölhoztál, abban még jobban egyet értek. Az embernek ez szükséges, és örök, tehát nem mulandó értékek, és ezzel cáfolnám prakticista barátunk válaszát. A latinos műveltséget, ha nem is olyan rohanó módszerben, mint régen, vissza kéne hozni az általános iskolában, tán ennek több értelme lenne, mivel ez értelmet ad a humán tantárgyaknak, mint bármelyik akár fakultatívan megszerezhet pszichológiai a gyerek fejéből azon nyomban kiugró tantárgy. A gyereknek sikerélmény kell, amely növeli a toleranciát.
figyelembe kell azonban azt is venni, hogy a faj nem örök, beolvad egy másik másik fajba, új fajok jönnek létre, a rövidtávú vérfertőzés elkerülése végett. stb. De, a nemzeti hagyomány, a közös hagyomány, a vallás, ez a trió tudja a nemzetet fenntartani.
De a globalizált világ nem teszi lehetővé, hogy az állam önmagában egy rendszer létre tudjon hozni, de a köztársaság is alkalmatlan ennek véghezvitelére.
sikerélmény->tolerancia->egységes rendszer->harmónia->a lét alapja
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!