Mire jó a vallás? Miért vagy vallásos vagy éppen nem vagy az? (a kereszténységre gondolok)

Református templomban kereszteltek, jártam templomba hetente egyszer, de nagyon utáltam... Rengetegszer elgondolkodtam rajta, hogy vajon tényleg létezik e Isten, vagy csak az egész egy kitaláció azért, hogy az emberek jól viselkedjenek. Nem nagyon imádkoztam Istenhez, mert nem is nagyon érdekelt, nem izgatott. Édesanyám által ismertem meg Jehova tanúit és elkezdtem járni az összejöveteleikre. Rengeteget tanultam ott és sikerült jobb emberré válnom.

Azért gondolom, hogy csak egy Isten létezik, mert a Biblia (Isten szava) azt írja.

A paráználkodásoddal csak is magadnak ártasz, plusz még esetleg annak, akivel paráználkodsz.

Persze, sokkal egyszerűbb mindig a könnyebb utat választani, de majd megtanít az élet rá, hogy a nehezebb a jobb mindig.

"Azért gondolom, hogy csak egy Isten létezik, mert a Biblia (Isten szava) azt írja. "

Csak egy kérdés és nem bántásból, de te mindent elhiszel amit olvasol?

Oké, hogy ez A biblia, de akkor is, "csak egy könyv".

Mióta vagy vallásos? Neveltetés által lettél az? Mindenben betartod a vallást? Miért gondolod, hogy a sok kitalált Isten közül pont a miénk az igazi?

Beleszülettem úgymond a vallásba. A családom mindig is vallásos volt, így megkereszteltek és járok hittanra és templomba. AZ egy másik kérdés, hogy hiszek-e. Azt mondják, mivel beleszülettem szűklátókörű lehetek,hiszen nem ismerem az Isten nélküliséget. Itt azért elmondanám,hogy nem feltétlenül maradnak benne a vallásban olyanok akik beleszülettek. Sok példát is tudok erre hozni. Mindenben betartom-e a vallást? Tudod, amikor fiatalabb voltam sokat kételkedtem ebben, minek ez az egész stb., olyan gondolatok amik ilyenkor megjelennek. Hiheti magát mindenki vallásosnak ha azt akarja,de a hit más kérdés. Azt magunknak kell megtalálni, vagy épp nem megtalálni,ahogy sokan így tesznek .Én elvesztettem, aztán megtaláltam és nem fogom elengedni .Buta voltam,de remélem most már jó úton vagyok. Tehát próbálok ugy élni, ahogy kellene,de sok botlás van az életemben ahogy mindenkiében. Ezt elismerem. Azért gondolom így mert ezt érzem, Ő az igazi aki segít és ott van .Mindig.

‘’Mit ártok én azzal, ha paráználkodok? ‘ ’ Elsősorban saját magadnak ártasz, a lelkednek .Illetve másnak is, kitudja mennyi sebet okozhatsz, ágyról ágyra mászva. De persze azzal,hogy leírom még nem tilthatja ezt meg senki, ezt neked kell érezned, ha úgy érzed ez nincs így ezt is Te érzed.

Ha mindenki úgy gondolkozna,hogy forditsd oda a másik orcádat is, akkor nem léptek volna át rajtad. De mivel ez nem igy van, igy ez történhet. Senki se mondta,hogy könnyű lesz. Ahogy Jézust is mennyien utálták és bántották, ha követjük, nekünk sem lesz könnyebb dolgunk. ( Saját tapasztalatom alapján, voltak és vannak nekem is ilyesmik. De nem adhatjuk fel az első akadálynál, vagy a másodiknál. Én így érzem.)

Talán nem is olyan jó vallásosnak lenni ?

Mivel egyre többen fordulnak szinte minden ellen és Isten ellen is, inkább azt mondanám,hogy nehéz.De ha hiszel, bízol ,szeretsz és imádkozol, amit kérsz , amire valóban szükséged van az a tiéd lesz. "Ne szeressétek a világot, sem azt, ami a világban van! Ha valaki szereti a világot, nincs meg benne az Atya szeretete, mivel minden, ami a világban van: a test kívánsága, a szem kívánsága és az élet kevélysége, nem az Atyától van, hanem a világból. " 1 János 2,15-16