A zsidók azért várják a Krisztust még mindig mert nem hisznek az Újszövetség könyveiben, hogy azok Istentől valók? Tehát ők másfajta Újszövetségre várnak mint ami már megtörtént?

Szia!

Nyilván nem minden zsidót érint a kérdésed, hiszen sokan elfogadták megváltóul.

Véleményem szerint, aki nem fogadta, az többnyire azért ragaszkodik ehhez az állásponthoz, mert a korabeli zsidó klérus így döntött. A döntés ereje pedig generációk óta öröklődik.

Egyébként azt, hogy miféle messiásra várnak, nem tudom. Az biztos, hogy azért ölték meg, mert a világi berendezkedésű klérus szemére olvasta bűneit és felnyitotta a tömegek szemét.

"A zsidók azért várják a Krisztust még mindig mert nem hisznek az Újszövetség könyveiben, hogy azok Istentől valók?"

Pontosan. Szövetség utoljára a Sináyi alatt köttetett, amikor az ÚR ( áldott Õ ) kinyilatkoztatta Tóráját "a tûz közepébõl", kb 3 millió ember elõtt. Több szövetség et az ÚR nem kötött. Az utólsó próféta Maleakhi volt ie 5. sz. Több próféta nem volt.

"Tehát ők másfajta Újszövetségre várnak mint ami már megtörtént?"

Nem. Nem várunk semmiféle "új" szövetségre, a Messiásra, vagyis az ÚR Felkentjére várunk. ( Krisztus a görög Krystos latinos alakja, a görög szó pedig a héber Mosiach (Messiás) görög fordítása. )

Persze, az, hogy "várjuk" nem jelenti, hogy csak várunk, kötelességünk mindent megtenni, hogy mielõbb eljõjjön, vagyis, hogy közeledjünk a Messiási Korhoz. Ennek módja I-ten parancsainak teljesítése.

( Ha körülnézel, látod, hogy e téren még bõven van mit tenni. )

Kedves nneddudgi!

Mi az oka annak, hogy Jézust nem fogadjátok el a megígért Messiásnak? Válaszolhatsz privátban is!

Köszönöm!

Szerbusz!

Erdekes itt az egyik valaszado hozzaszolasa. Ugy veszem ki az irasabol, hogy o is izrealita szarmazasul.

Nos, akkor nekik pontosan tudniuk kellene, hogy az Oszovetsegben rengeteg helyen volt jovendoles Jezus megszuletesere. Meghozza olyan jovendoles, amely teljes pontossaggal, reszletesen leirva jovendolte meg a szuletesenek helyet, korulmenyeit.

Tehat tudniuk kellett. Az, hogy nem fogadtak el megsem, azert volt, mert csalodtak benne. Ok akkor a romaiak uralma alatt voltak, es azt vartak, hogy Jezus valodi kiralykent, megszabaditja oket a romai uralom alol. Jezus viszont nem vet reszt politikaban. Azon kivul valoban a szemukre olvasta az irastudok ketszinuseget, buneit. Az Istentol kapott torvenyt "megfejeltek" hagyomanyokkal, ugy hogy valoban nagy terhet raktak a nepre. Jezus felismerte ezt, es rajuk olvasta. Termeszetesen ez nem tetszett nekik.

Tehat a csalodasuknak ugy adtak kifejezest, hogy Jezust megolettek.

Mai napig varjak a Messiast, aki pedig mar masodszor is eljott. Udvozlettel: Judit!

Szia, 5-ös vagyok!

Az utóbb feltett kérdéseid közül az elsőre én is tudok válaszolni:

"Maleakhi" a magyar Károli fordítás szerint egyértelműen Malakiás próféta, aki az Ószövetség utolsó könyvét írta, ezért fogalmazott úgy a 4-es válaszoló, hogy ő volt az utolsó próféta, és utána nincs több.

A második kérdésednek utána néztem a bibliai bevezetés-irodalomban, és azt állapítottam meg, hogy a hivatalosan kanonizált (egyházilag elfogadott) héber Biblia teljesen megegyezik a mi keresztény Ószövetségünkkel. Különbség csak a különböző könyvek sorrendjében, és felosztásában van. Pl. a héber szent iratokban egy Királyok könyve van, ami a kereszténységben elterjedt iratokban kétfelé van osztva. De ugyanígy a Krónikák könyve is. A tizenkettő u.n. kis próféta írásai egyetlen könyvben szerepelnek, Ezsdrás és Nehémiás könyve pedig össze van vonva stb... Így a mi Ószövetségünk 39 könyvre tagolódik, míg a héber kánon 24-re, de tartalmilag megegyezik a kettő egymással. Eltérés csak abban lehet, hogy itt is, akárcsak néhány keresztény felekezetben vannak u.n. apokrif, vagyis "rejtett" iratok, amelyeket általánosan nem fogadtak el a zsinatok, de némelyek igen. Ilyen ószövetségi apokrif pl. Judit könyve, Makkabeus könyve vagy Manassé imája.

A harmadik kérdésedre válaszolva, értelemszerűen a héber Biblia nem tartalmazhat semmit az újszövetségből, hiszen teljességgel elvetik Jézust, mint Isten által küldött Messiást, ugyanis köztudott, hogy az Újszövetség kifejezetten a názáreti Jézusról és tanításairól szól.

Az alapkérdésedre visszatérve, amint láttad a hívő zsidók ma nem várnak semmiféle új szövetségre, hiszen az ő hitük szerint Isten egyszer és mindenkorra megkötötte velük, mint zsidó néppel az ő szövetségét a Sinai (vagy Sináyi) hegynél. Az ószövetség megkötése tehát egy konkrét népcsoporttal történt, míg az újszövetségnek éppen az a lényege, megszűnik ez nemzetiségi korlát, és egyenlően minden népre vonatkozik, visszanyúlva ezzel a Melkisédeki papságig (erről Pál apostol sokat írt, Zsidókhoz írt levelének 5. 6. 7. fejezeteiben).

Érdekes lelki azonosság viszont, hogy ahogy a zsidók ma várják a Messiást, tulajdonképpen nekünk is ugyanígy kellene várnunk Jézus második eljövetelét, amelyről rengeteget ír a mi Újszövetségünk, és félő, hogy ugyanúgy nem vesszük komolyan, ahogy annak idején az ő elődeik sem akartak szóba állni az írásaik ezen részeivel...

Kedves #5 tegnapelőtt 01:13 és Kérdezõ!

Bocsi, h elõbb nem, most is csak röviden, mert kevés az idõm.

1. #5 tegnapelőtt 01:13 -nek # 8 tegnapelőtt 23:46 válasza pontos.

2. lénygébben ez is, de összefoglalnám: a protestánssal egyezik, a katolikusban van plusz az a három, amit ugyanõ említ.

3. Abszolut semmit, amint ez ugyanabban a válaszban, így gondolom, #5 tegnapelőtt 01:13 kérdésedre megtaláltad a választ megad. :)

4. Ez sajnos, kicsit bonyolult, de a lényege: tökéletes béke és szeretet.

5. Ha körülnézel, ez sajnos elég messze :( Mainonides ( Maimuni Móses 11. sz., legnagyobb középkori zsidó vallásfilozófus ) szerint nem egyik napról a másikr, hanem egy hosszú folyamat - asszem igaza van :) Egyesek szerint Izrael Állam helyreállítása annak jele, hogy a folyamat elkezdõdött. Ami ott és a környéken, az viszont arra vall, hgy még sokáig tart. )

6. Teljesíteni kell I-ten parancsait. Ezek:

1. A 7 parancs, amit még Noé kapott - mivel Noé mindannyiunk õse ( akkor még nem voltak zsidók, se m+asok ), ez minden emberre vonatkozik

2. A Típarancsolat. Voltaképp ez is.

3. Bölcsink a Tórából 613 parancsot vezettek le ( beleérve a Típarancsolatot is ). Ezek nagyrésze má csak a zsidókra, bár van, amit Jézus is megismételt, idézett, pl "szeresd felebarátodat, mint magadat" ( 3Móz 19:18 ), a Tóra ezt részletezi is: tevõleges szeretet - talált dolog, jószág visszaadása a tulajnak, segítségre szoruló segítése ( 2Móz 23:4-5 ), idegen egyenjogúsága, stb )

"Mi az oka annak, hogy Jézust nem fogadjátok el a megígért Messiásnak?"

Tanításaiban többször eltért a Tórától, többször kifejezetten ellentmondott ( pl "az Emberfia ura a Szombatnak is" - a szombatszegésért a Tóra halálbüntetést rendel. )

Márpedig A Messiás ( Ha Mosiach - A Felkent ), az ÚR Felkentje biztosan nem tér el az ÚR Tórájától.

Az utókor számára további érv, hogy a Messiás nem hal meg.

( A chszidok egyik irányzata, a Chabad Lubavics közösség sokáig úgy vélte, hogy a hetedik luavicsi rebbe, R. Menachm Mendel Sneershon a Messiás, mivel rendkívüli tudású és bölcsességû ember volt, ráadásul rengeteg intuicióval ( megérzéssel ) megáldva, amit mondott, olykor próféciának vélték. Azonban 1994-ben meghalt, tehát ezután már nem gondolták, hogy õ a Messiás. )

Nincs ebben semmi titok, vagy kínos, csak persze, hozzá kell tenni, attól, hogy mi ebben hiszünk, más hihet másban, legfeljebb sajnáljuk, mert téved ( ahogy õk minket :) ). De zsidók vagyunk, nem muszlimok, tehát nem nevezzük hitünket "igazhitnek", ár természetesen hisszük, csak nem dörgöljük mindig mindenki orra alá, pl, mert

"Fáradozzatok annak a városnak békességén, ahová fogságba vitettelek benneteket, és imádkozzatok érte az ÚRhoz, mert annak békességétõl függ a ti békességetek is! (Jer. 29,7)" - ezért, ha nem muszály, nem hitvitázunk. ( Legfeljebb néhány kissé zakkant szélsõséges, dehát miért épp közöttünk ne lehetne? )

"az Oszovetsegben rengeteg helyen volt jovendoles Jezus megszuletesere."

A próféciának van szövege és van értelmezése. A szöveg adott, az értelmezést emberek adják. A mi bölcseink nem úgy értelmezték én pedig feltételezem, hogy õk tudtak jobban héberül. :)

Kedves nneddudgi!

5-ös és 8-as vagyok, köszönöm válaszaidat!

Én sem szeretem a hitvitázást, és amennyire lehet kerülöm is. Viszont erős késztetést éreztem, hogy egy-két dologra reagáljak.

Beidézném Jézussal kapcsolatban az általad említett igeszakaszt:

"Látván pedig ezt a farizeusok, mondának néki: Ímé a te tanítványaid azt cselekszik, a mit nem szabad szombatnapon cselekedni. Ő pedig monda nékik: Nem olvastátok-é, mit cselekedett Dávid, mikor megéhezett vala ő és a kik vele valának? Hogyan ment be az Isten házába, és ette meg a szentelt kenyereket, a melyeket nem volt szabad megennie néki, sem azoknak, a kik ő vele valának, hanem csak a papoknak? Vagy nem olvastátok-é a törvényben, hogy szombatnapon megtörik a papok a szombatot a templomban és nem vétkeznek? Mondom pedig néktek, hogy a templomnál nagyobb van itt. Ha pedig tudnátok, mi ez: Irgalmasságot akarok és nem áldozatot, nem kárhoztattátok volna az ártatlanokat. Mert a szombatnak is Ura az embernek Fia. És távozván onnan, ment az ő zsinagógájukba." (Máté12:1-9)

Ez a Dávidra, és a papokra való hivatkozás miért nem elfogadható a hívő zsidók számára? Ezen kívül, ha mégis Jézus lett volna a megígért Messiás, sőt mi több -ahogy ő magáról állította- az Isten egyszülött Fia, akkor jogos a mondat, hogy Ő a szombatnak is az Ura.

Vajon kiről szól Ésaiás könyve 53. fejezete?

Dániel próféta Istentől kapott jövendölései pontról-pontra beteljesedtek a Messiás eljövetelének időpontja tekintetében, de még a szeretett város, Jeruzsálem rómaiak általi elpusztítása tekintetében is: "Hetven hét szabatott a te népedre és szent városodra, hogy vége szakadjon a gonoszságnak és bepecsételtessék a bűn, és hogy eltöröltessék a hamisság és elhozassék az örök igazság, és bepecsételtessék a látomás és a próféták, és felkenettessék a szentek Szentje. Tudd meg azért és vedd eszedbe: A Jeruzsálem újraépíttetése felől való szózat keletkezésétől a Messiás-fejedelemig hét hét és hatvankét hét van, és újra megépíttetnek az utcák és a kerítések, még pedig viszontagságos időkben. A hatvankét hét múlva pedig kiirtatik a Messiás, és senkije sem lesz. És a várost és a szenthelyet elpusztítja a következő fejedelem népe; és vége lesz mintegy vízözön által, és végig tart a háború, elhatároztatott a pusztulás." (Dn9:24-26)

Ha figyelembe vesszük a prófécia keletkezési idejét, és a prófétai nap-év elvet (Ezékiel 4:6), akkor pontosan Jézus születési dátumát kapjuk, de egyúttal Jeruzsálem pusztulásáét is. És van benne egy mondat: "végig tart a háború, elhatároztatott a pusztulás". Bár ne így lenne, de sajnos valóban ezt látjuk. Izrael újkori megalakulása másnapján már megkezdődött ellene a harc, és nem hogy "sokáig tart" (hogy téged idézzelek), hanem sajnos "örökké", ahogy a Szentírás mondja. Ez elhatároztatott, az okot pedig tudjuk...

Ugyanebben az igében található az is, hogy: "kiirtatik a Messiás", vagyis az írások nem állítják azt, hogy a Messiás nem hal meg!

Visszatérve a szombatra, Jézusnak nem volt szándéka annak megszegése, hanem az igazi tartalmát igyekezett bemutatni, úgy ahogy az egész törvénynek is. Azt mondta magáról: "Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem." (Mt5:17)

Tulajdonképpen itt értünk el arra pontra, amely miatt "értelmezési különbségek" adódhatnak emberek között a Bibilát tekintve. Jézus fő szándéka az volt, hogy a különféle emberi értelmezések, az Igéhez ragasztott hagyományok követése helyett az emberek tanulják meg használni "belső hallásukat", melyen keresztül maga az ÚR szól hozzájuk, ha kellően nyitottak és alázatos szívűek annak befogadására. Nem egyszer mondta hallgatóságának: "Ha valakinek van füle a hallásra, hallja" (Mk4:23), vagy: "A kinek van füle, hallja, mit mond a Lélek a gyülekezeteknek" (Jelenések 3:13). Vagyis arra hívja fel a figyelmet, hogy NE CSAK A BETŰKET LÁSSUK, hanem személyesen is kérjünk segítséget az Úrtól annak helyes értelmezését illetően. Ha ezt tesszük, kizárt dolog, hogy rossz úton járjunk. Az ÚR törvénye tükör, amelyben megláthatjuk, mennyire tértünk le a helyes útról, lelkiképpen kell követnünk Őt, átadva életünket Neki.

Még egy adalék: Én egy szombat-ünneplő keresztény közösséghez tartozom, ahol már régen felismerték, hogy az ÚR nem törölte el a szombat parancsolatát, és mivel úgy gondolták, hogy Istent kell inkább követni, mint embereket, ezért stabilan be is tartják azt.

Hálás vagyok Istennek, hogy adott egy népet, amely megőrizte számunkra évszázadokon keresztül az Ő törvényeit és rendeléseit, de hálás vagyok azért is, hogy adott egy igazi Megváltót is ugyanebből a népből aki önként feláldozta magát, hogy megváltson bűneinkből, felváltva ezzel az addigi áldozati rendszert, amely Őrá mutatott előre...

Üdvözlettel: Csaba