Szerinted Ki volt Názáreti Jézus?

„Már csak az a kérdés, hogy honnan döntöd el, hogy a ma élőkhöz érkező sugalmazás valóban Istentől jön-e?”

Hogyan döntötték el a próféták korában?

Létezik egy megbízható ismérv, amit úgy lehetne körülírni, hogy az igaz, a helyes, a méltányos, stb. 'hangja' mindig a magabiztos Krisztus hangja bennünk, míg az igaz, a helyes, a méltányos 'árnyékának hangja' – egy majdnem tökélete utánzat – mindig valami tévedést, veszteséget, kudarcot vagy szenvedést tartogat a háttérben.

Más szóval érezhetjük a dolgok igazságát, helyességét, méltányosságát vagy e minőségek hiányát.

Ez a kritérium már a prófétáknak is rendelkezésére állt, és megfelelő feltételek mellett ma is éppen olyan megbízható mint régen volt. Ez felülírja akár az Újszövetség könyveit is, mert közvetlen az isteni forrásból jön mint illet, amit kértünk.

helyesebben:

mert közvetlen az isten forrásból jön mint ihlet, amit kértünk.

# 24/24 tegnap 19:05

Az ismérv amiről 21-es hozzászólásomban írtam, sokkal régebbi mint a new-age, ezt már a próféták is alkalmazták. Ez az ismérv volt az, mely szerint Péter válaszolt, mikor Jézus azt kérdezte tanítványaitól hogy mit mondanak ők, ki Ő? Ez természetesen nem akadályozza meg, hogy a new age hívei kihasználják. Ismerem a new age megtévesztéseit, ez az ismérv alkalmas arra is hogy azokat is kiszűrjük, azoknak nagy része pedig olyan átlátszó, hogy szinte 'vaknak' kell lenni hogy ne lássuk a félrevezetést.

De elhiheted a new age nem kizárólag félrevezetés, mint ahogy a Szentírás sem kizárólag igazság. A biblia sok-ezer éves, nagyon gyermeteg hívőnek kell lenni valakinek, hogy azt feltétel nélkül, teljesen igazságnak vegye. Az Újszövetség áll a legközelebb hozzánk, de az se mentes tévedésektől, félreértésektől, sőt szándékos csonkításoktól vagy hamisításoktól sem.

Nem kételkedem semmiképpen Jézus létezésében, tetteiben és tanításában, a vallásos előjárók magyarázataiban azonban annál inkább, - abban ahogyan azok a mai napig tanítják a híveiknek.

Az említett ismérv megbízhatóságáról én saját tapasztalataim által meggyőződhettem. Ez ismérvnek, hogy valóban megbízható legyen, természetesen megvannak a feltételei. Egy 'felhőtlen', elfogulatlan lelkiállapotra van szükség, ne homályosítsa azt semmiféle előítélet, vagy érzelem. Tökéletes őszinteség is nélkülözhetetlen, nehogy az így megszerzett információt a saját vagy mások véleményeihez, meggyőződéseihez módosítva tároljuk és esetleg úgy tovább adjuk. Feltétlen nélkülözhetetlen a figyelem is, nehogy az ihlet távozzon, már mielőtt tudatunkba tároltuk volna, mert az ihlet általában egy nagyon előzékeny illanó tünemény, de lehet néha nagyon erős is, ez általában a dolgok ránk vonatkozó fontosságától függ.

Nem, megérzéseink nem Jézus tanítását írják felül, azt csak alátámasztják, de felülírhatnak minden más tanítást. Az evangéliumokat nem Jézus írta, sőt tevékenysége, tanítása csak az események után néhány évtizeddel később lett feljegyezve. Nem kizárt dolog tehát, hogy tévednek. Arra sem lehet hivatkozni, hogy Isten gondoskodott volna arról hogy tévedések ne kerüljenek bele, ha az úgy lenne, akkor ma nem lenne az a sok keresztény felekezet és nem lenne annyi botrány a vallásos előjárók körében.

„De arról gondoskodott, hogy lényegi kérdésben ne legyen benne tévedés.”

Nem, szerintem arról se gondoskodott, hiszen arra is vannak példák. Nem kételkedem abban, hogy Jézus feltámadása után még egy ideig tanítványaival maradt. De például nem tudta megakadályozni, hogy későbbi követői imádják őt, pedig megtett mindent, hogy ez ne történjen meg.

Élete folyamán mikor saját személyéről beszélt, az „Ember fia” kifejezést használta és csak akkor alkalmazta az „ÉN ...” formát mikor a Krisztusról beszélt, aki az ember származása révén minden emberben jelen van. Ez volt az oka annak is, hogy mihelyt a kis csoport eléggé erős volt, hogy túlélje az üldözéseket, távozott közülük.

Ugyanis mi más lenne, mint bálványimádás, imádni azok személyiségét akik a legszentebb eszményeinket hozzák kifejezésre? Tanítványai, akik személyesen ismerték, elismerték, hogy Ő az Isten Krisztusa, de nem imádták őt, és mégis, valamivel később mégis arra került a sor.