A katolikus egyház mikortól ismeri el, hogy a föld gömbölyű?

Nincs időm a pontos, szószerinti fordításra, de egy francia komműnikében ez áll:

2002. November 16.

"János-Pál pápa... kijelentette, hogy a föld gömbölyűségének teóriája összeegyeztethető a keresztény hittel.

A Krisztus előtti IV. században élő, többistenhivő görögök azt állították, hogy a bolygónk gömbölyű, szférikus alakú..."

A Pápa ezen állásfoglalása azonnal heves reakciót váltott ki az amerikai fondamentalista körökkből

... Véletlenül a "válaz elküldésére" kattintottam...

Tehát "... az amerikai fondamentalista egyházak részéről. "A Föld lapossága teljesen evidens és elismert évszázadok óta számos neves egyetem által."

Satöbbi, satöbbi.

[link]

Ha valakit érdekel, ma este vagy holnap fordítom tovább!

Most a kis ikerunokáim babáját kell sürgősen felöltöztetnem...

A Föld alakjának és helyzetének kérdése elsősorban a missziók kapcsán merült fel, és számos teológiai vonatkozása volt. Vajon az ellenpólusokon (a Föld átellenes pontjain) is élnek emberek? Ha igen, ők is Ádámtól származnak és ugyanehhez az emberi fajhoz tartoznak? Ha igen, őket is megváltotta Krisztus?

Ezek sokáig elméleti spekulációk voltak, s az ókori egyházatyáknak nem volt egységes a véleményük, sőt volt olyan is, aki irrelevánsnak tartotta a kérdést (Nagy Szent Vazul). A Föld kerekségében mindnyájan egyetértettek, azt viszont elég nehéz pontosan meghatározni, hogy gömbölyűnek vagy lapos korongnak képzelték. Az utolsó, lapos Föld melletti érv egy egyiptomi szerzetestől, Cosmas Indicopleustes-től (Indiát megjárt Kozma) származik a 6. századból, de valószínűleg nem gyakorolt különösebb hatást az akkori tudományos gondolkodásra. A 7. században a laposföld-modell utolsó maradványa is eltűnt, a 8. századtól kezdve pedig már "egyetlen figyelemre méltó kozmográfus sem vonta kétségbe a Föld gömbölyűségét".

A kora középkor egyik legismertebb értelmiségije, Bede angol szerzetes és történetíró írt egy értekezést a húsvét kiszámításának tudományáról (computus), amiből egyértelmű a Föld gömbölyűségére vonatkozó ismerete. A nagy számú fennmaradt kéziratból arra következtethetünk, hogy a karoling korban nagy igény volt arra, hogy minden pap ismerje a computust, így valószínűleg a Föld gömbölyűségének ismerete is adott volt számukra.

Az érett középkorból és a skolasztika korából már sok forrás áll rendelkezésre, ami információt ad az akkori embereknek a Föld gömbölyűségére vonatkozó ismeretéről, pl. II. Szilveszter pápa (946–1003), Bingeni Szent Hildegárd (1098–1179), Johannes de Sacrobosco (1195–1256), sőt Hermannus Contractus (1013–1054) Eratosztenész szitamódszerével már a Föld közelítő átmérőjét is meg tudta állapítani. A középkori egyetemeken széles körben elterjedt volt a Föld gömbölyűségének ismerete, a skolasztikusok már nemcsak hogy ismerték, hanem azt is természetesnek tekintették, hogy az olvasóik is ismerik, Aquinói Szent Tamás (1225-1274), a katolikus egyház mintateológusa és az azóta is legnagyobb hatású gondolkodója pedig többféle bizonyítást is ismert.

Kolumbusz amerikai utazása, ill. Magellán Föld körüli útja által pedig végső, gyakorlati bizonyítást is nyert ez a sokáig csak elméleti tényként kezelt ismeret, végül a 17. században pedig a jezsuiták ismertették meg ezt a kínai Ming-dinasztiával.

Azt lehet tehát mondani, hogy a Föld gömbölyűségének ismerete fokozatosan fejlődött az egyháztörténelem folyamán; eleinte voltak olyanok, akik a laposföld-elmélet mellett kardoskodtak, néhol a Szentírás tekintélye alapján, de ezek teljesen beleillettek a kor tudományos ismereteibe. Szó sincs arról, hogy az Egyház bármikor is hivatalosan tanította volna a laposföld-elméletet, arról pedig végképp nem, hogy ezzel "a tudomány kerékkötője lett volna" és "bigottságában üldözte volna a másképpen gondolkodó tudósokat". Ezt a mítoszt a 20. század eleje óta a középkorászok annyiszor leleplezték már, hogy sok mindennek, csak éppen az ésszerűségnek a számlájára nem írható az a tény, hogy a közvéleményben még mindig rendkívül elterjedt és széles körben használatos a katolikus Egyházzal szembeni, önkényesen megválasztott heterodox nézetek igazolására.

Az alkalmat megragadva, ehhez (lazán) kapcsolódva szeretném megjegyezni, hogy a Galilei-ügynél szó SEM volt a Föld gömbölyűségéről; a Föld gömbölyűsége akkor már évszázadok óta tudományosan megalapozott tény volt a kétely leghalványabb jele nélkül; a vita kizárólag a Földnek a Naphoz viszonyított helyzete körül folyt. Több mint furának tartom, hogy vannak, akiknek ezt még bizonygatni kell; hevesen tiltakozom az ellen, hogy ha önleírásukban a "gondolkodás" vagy a "ráció" kifejezések bármi módon szerepelnek.