Milyen külső forrásokra (például apokrif iratokra) hivatkozik a Biblia?

T.Kérdező!

A Biblia sehol nem hivatkozik apokrif irásokra, mégpedig azért, mert ezek az irások jóval a Szent Biblia befejezése után iródtak, tehát nem része a Bibliának.

A Biblia irását i.sz.96-ban János apostol fejezte be Pátmosz szigetén, a Jelenések könyvének a megirásával.

Ezzel a Szent Biblia befejeződött.

Az apokrif iratok irása jóval később kezdődött el.

Vannak benne hasznos dolgok, de a legtöbb része emberek által kigondolt, elképzelt történetek.

Ha érdekelne még valami, szivesen válaszolok. Üdvözlettel: Judit!

Kedves Molnár Sándorné,

Az apokrif jelentése: „elrejtett”, és ezek az iratok jóval a Biblia Összetákolása előtt íródtak. (sajnálom de ez van)

A katolikusok a bibliai korban keletkezett kánonba fel nem vett iratokat nevezik apokrifeknek. Ami nem került be a kánonba, azt nem lehetett nyilvánosan olvasni. Másolásukat megtiltották, ezért kevés maradt belőlük az utókornak. ( [link]

Némelyikük azonban egyes mai kisebb egyházak Bibliájában szerepel (például a kopt és az etióp keresztényekében).

Itt felmerül egy kérdés: miért éppen a legkorábbi kereszténységnél maradtak meg?

Talán mert ezen egyházak (kopt/etióp) tanításai még Márk apostoltól valók, aki még Jézus korában élt, és ismerhette az igazságot????

Kedves Molnár Sándorné,

sajnálom, hogy előző írásom előtt nem olvastam végig a válaszod, de mentségemre legyen, hogy már az első mondatod is akkora b@romság, hogy kiakadtam rajta.

Az első mondatodra már válaszoltam,

2/

Kr.u.96-ben a zsidó kánont ismerik el (Jamniai zsinat)

A Biblia kanonizációja a 397-es III. Kárthágói Zsinaton zárult le.

A ma ismert Bibliába az egyházatyák által kiválasztott négy evangélium (Máté, Márk, Lukács, János evangéliuma) került. Ezekkel együtt közel harminc különböző evangélium létezett.

3/

"Vannak benne hasznos dolgok, de a legtöbb része emberek által kigondolt, elképzelt történetek."

- épen annyi mint a Biblia többi könyvében. (Az apokrifok a Biblia könyveihez hasonló, de az egyház által hamisítványnak nevezett könyvek)

Mik az apokrif könyvek? Olyan írások, amelyeket egyesek belefoglaltak a Bibliába, mások viszont elutasítottak, mivel nem viselik magukon az Isten általi ihletettség bizonyítékait. A görög a·po′kry·phos szó jelentése: „gondosan elrejtett”. Ezt a kifejezést használták az olyan könyvekre, amelyeknek szerzője vagy hitelessége kétséges vagy amelyek — jóllehet bizonyos szempontból értékesek és érdemes azokat elolvasni — nem rendelkeznek az isteni ihletettség bizonyítékával. Néhány ilyen könyvet félretettek és nem olvastak fel nyilvánosan, ezért kapták a „rejtett” jelzőt.

Ma az emberek tudják, hogy a Biblia isteni ihletésű ősi dokumentumok gyűjteménye, amelyet több mint 16 évszázadnyi idő alatt foglaltak írásba és állítottak össze. E dokumentumgyűjtemény egy olyan irategyüttes, amelynek Jeromos joggal adta a latin Bibliotheca Divina, azaz Isteni Könyvtár nevet. Ennek a könyvtárnak van egy katalógusa, azaz a kiadványoknak egy olyan hivatalos listája, amely csupán ennek a könyvtárnak a tárgykörébe tartozó, jellemző tulajdonságokkal rendelkező könyvekre korlátozódik. Semmiféle nem hiteles, oda nem illő könyvet nem tartalmaz. Isten, a Nagy Könyvtáros állította fel azt a mértéket, amely meghatározza, hogy mely iratokat kell felvenni a listára. A Biblia tehát meghatározott, rögzített katalógussal rendelkezik, amely 66 könyvet foglal magába: kizárólag Isten szent szellemének vezetésével alkotott írásokat

A valódi, ihletettnek elfogadott Iratokat felsoroló listát vagy könyvgyűjteményt gyakran bibliai kánonnak is nevezik. A nádat (héberül: qa·neh′) eredetileg mérőpálcaként használták, ha fa nem volt kéznél a méréshez. Pál apostol a görög ká·non′ szót „viselkedési szabály” értelemben éppúgy alkalmazta, mint a számára kiutalt „terület” kimérésére (Gal 6:16). Így hát azok a kanonikus könyvek, amelyek igaziak, ihletettek és méltók arra, hogy zsinórmértékül szolgáljanak a helyes hit, tanítás és viselkedés meghatározásában. Ha olyan könyvet használunk, amely nem olyan „egyenes” és „megbízható”, akár egy függőón, az „épületünk” nem lesz jó, nem lesz igazi épület, nem fog megfelelni a Nagy Ellenőr követelményeinek.