Így húsvét közeledtével aktuális a kérdés. Mit ünneplünk Húsvét alkalmával?

A húsvétot ugyanakkor kellene ünnepelni, amikor a zsidók a pászkát ünneplik. Ez az első hónap (Niszán) 14. napján kezdődik, ekkor van a szédervacsora, ez - a mi naptárunkban - csütörtök este volt. Péntek délután, még a Sabbat bejövetele előtt halt meg Jézus - ez még mindig 14.-e a zsidó időszámításban. Vasárnap reggel támadt fel, ez 16.-a volt, egyébként az első zsenge ünnepe (nem véletlenül.) Szóval igen, talán helyesebb lenne mindig a zsidó naptárhoz igazodni, tehát pl. idén március 26.-án(kedd) kezdődne az ünnep.

Egyébként az ünnepekről nagyon jó könyvet írt Kevin Howard és M. Rosenhtal Az Úr ünnepei címmel. Ebben az ószövetségi ünnepek vannak leírva, és hogy hogyan teljesedtek be/fognak beteljesedni az Újszövetségben. Szuperül, sok kutatással, de olvasmányosan megírt mű.

Kérdező! A Hold állásának figyelése nem spiritizmus, hanem hónapszámítás. Mégpedig a héberek is így számították Isten rendelése szerint. Minden újholdat meg kellett tartaniuk. Az újhold = a hónap első napja.

Egészen égő áldozatot kellett adniuk újholdakkor.

4Móz 29,6 az újhold egészen égőáldozatján és annak ételáldozatján...

A húsvét és a páska NEM ugyan az!

Minden héber ünnep kivetítés Jézusra! Amikor Jézus bevonult Jeruzsálembe, akkor kellett kiválasztani a pászka bárányt. Amikor Jézus meghalt, akkor volt a Pászka vacsora. Amikor feltámadt, akkor volt a zsenge kéve meglóbálása. Amikor a mennybe ment, akkor volt a Sávout, amit ma pünkösdnek hívunk. Ezek voltak a tavaszi ünnepek. Az őszi ünnepkör Jézus második eljövetelét vetítik ki. Kürtzengés ünnepe, A nagy engesztelési nap, a sátoros ünnep.

Azt írtad, hogy tartsuk meg, hogy vegyétek, egyétek...

Tartsd meg, jól teszed. Nem kívánok vitát nyitni, offolni, de idéznék három idézetet, hogy Jézus mit is mondott akkor, mikor azt az "utasítást" adta, hogy "ezt cselekedjétek az én emlékezetemre..."

Jn 15,13 Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja az ő barátaiért.

Jn 13,34 Új parancsolatot adok néktek, hogy egymást szeressétek; a mint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást.

Lk 22,19 És minekutána a kenyeret vette, hálákat adván megszegé, és adá nékik, mondván: Ez az én testem, mely ti érettetek adatik: ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.

Megtörte a kenyeret, azaz a testét, és arra szólította fel a tanítványokat, hogy ezt tegyék ők is. Törjük meg a testünket a másikért, mert nincs annál nagyobb szeretet, minthogy az életünket adjuk a másikért, ahogy Jézus is tette.

Szia

Kedves 12-es!

"Péntek délután, még a Sabbat bejövetele előtt halt meg Jézus"

Ha ez igaz lenne, akkor Jézus hazudott volna?

Mt 12,40 Mert a miképen Jónás három éjjel és három nap volt a czethal gyomrában, azonképen az embernek Fia is három nap és három éjjel lesz a föld gyomrában.

Tájékoztatásul, a keresztre feszítésnél nem sabbat jött, hanem nagy sabbat. Sabbat volt a kovásztalan kenyerek első és utolsó napja is például. Annak hívták, ugyanis minden olyan napot, mely nyugalom napja volt, sabbatnak hívtak. Nagy sabbat, mivel egymás után jött ez az ünnep, és a szombat is. Mi ezt úgy mondjuk hasonlóan, hogy hosszú hétvége, vagy ünnepek. "Kellemes Karácsonyi ünnepeKET" Vita van arról, hogy vajon szerdán, avagy csütörtökön feszítették keresztre Jézust, de az bizonyos, hogy nem pénteken. Valószínű a szerda, ugyanis akkor szerda éjjel, csütörtök éjjel, péntek éjjel és szombat végén, három éjjel, vasárnap előtti este, kora éjjel támadt fel, miután vége lett a sabbatnak. Ez csütörtök nappal, péntek nappal, szombat nappal, tehát stimmel a három nap, három éjjel. De a péntek nem stimmel sehogy sem. Ráadásul az asszonyoknak be is kellett szerezni az olajakat, mivel azért mentek ki a sírhoz. Ezt szombaton nem tehették meg. Van ugyan olyan magyarázat, hogy a péntek már egy napnak számított, de Jézus teljes három napról beszélt, és márpedig a halála délután három óra körül következett be, naplemente előtt három órával.

Bocsánat az offért, persze, ez egy újabb vitanyitó kérdéskör, de úgy éreztem, hogy szólnom kell ebben a témában.

Máté Evangéliuma:28:1 A szombat végén pedig, a hét első napjára virradólag, kiméne Mária Magdaléna és a másik Mária, hogy megnézzék a sírt.

Azért a hét első napja az, amit mi "vasárnapnak" nevezünk. A Nagy Sabbat a Peszachot közvetlenül megelőző szombat neve. Egyébként meghalt 14.-én (ez péntek du., még a sabbat bejövetele előtt), halott volt 15.-n, és feltámadott 16.-án. Ez szerintem három nap. Úgy hogy nem, nem hazudott, de szerintem ezt nem is írtam

Mennybe negyven nappal a feltámadása után ment, "pünkösdkor" a Szent Szellem kiáradása volt. Ez (pontosabban a hetek ünnepe) mindig 50 nappal pészach után volt, így kellett kiszámolni.

3 Kiknek az ő szenvedése után sok jel által meg is mutatta, hogy ő él, negyven napon át megjelenvén nékik, és szólván az Isten országára tartozó dolgokról.

1 És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egyakarattal együtt valának.

2 És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, ahol ülnek vala.

3 És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül.

4 És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, amint a Lélek adta nékik szólniok.

(Apcsel 1.)

9 Számlálj azután magadnak hét hetet; attól fogva kezdjed számlálni a hét hetet, hogy sarlódat a vetésbe bocsátod.

10 És tarts hetek ünnepét az Úrnak, a te Istenednek, a te kezednek szabad akarat szerint való adományával, amelyet ahhoz képest adj, amint megáldott téged az Úr, a te Istened. (V. Mózes 16.)

" A Nagy Sabbat a Peszachot közvetlenül megelőző szombat neve."

Peszach "magyarul" páska. Ez nem egy nap, hanem a páska vacsora, az elkerülés ünnepe. Nincs olyan, hogy azt "ezt megelőző szombat". Niszán hónap (első hónap) 14-e maga nem sabbat, hanem az azt követő nap, a kovásztalan kenyerek első napja a sabbat, azaz a nyugalom napja, függetlenül, hogy éppen milyen napra esik, kedd, szerda...

Tehát Niszán hó 14-e nem sabbat. Az azt közvetlenül megelőző nap szintén nem sabbat. Hanem Niszán hó 15-e a sabbat, szintén függetlenül attól, hogy péntek vagy szerda van.

Ha pénteken halt meg, ahogy írtad, akkor bizony valótlan, amit Jézus mondott, hogy három napig lesz a föld gyomrában, ugyanis este tették oda. Tehát az első nap, amit a föld gyomrában töltött, az a te számolásod szerint a szombati nap. Nem azt mondta, hogy 3 napig lesz halott, hanem azt, hogy 3 napig lesz a föld gyomrában, amiképpen Jónás is a cet gyomrában.

A másik válaszodat köszönöm, valóban kevertem a szezont a fazonnal, igen, 40 nap után ment a mennybe, a Sávoutnál a szellem kiáradása volt. Bocsánat.

Nem tudom már :)

Az biztos, hogy Pészach 14.-e. 15.-én kezdődik a Kovásztalan kenyerek ünnepe, ennek az első napja van sabbattá nyilvánítva. 16.-án van az Első Zsenge. Az biztos, hogy ekkor támadt fel, és hogy amikor lenyugszik a nap (13-14.-e "között"), akkor van a széder. A kettő között meg már nem tudom :)

"16.-án van az Első Zsenge"

Elfogadnám, de idéznéd, hogy a páska után két nappal, vagy a kovásztalan kenyerek második napján, vagy valami ilyesmi?

"(13-14.-e "között"), akkor van a széder"

A széder éjszakája maga a páska vacsora utáni éjszaka. Tehát 14--->15-re virradó éjszaka. 13-a kvázi semmi. De 14-e is, leszámítva, hogy el kell készíteni vacsorára a bárányt. De nem ünnepnap, csak az estétől.