Így húsvét közeledtével aktuális a kérdés. Mit ünneplünk Húsvét alkalmával?

A nyúl keresztrefeszítését ünnepeljük azzal, hogy sonkát és tojást eszünk és leöntjük vízzel a lányokat.

Hú, mit szívhatott aki ezt így kitalálta?

"a húsvét, Jézus Krisztus halálának és föltámadásának az ünnepe. Ez nemcsak húsvétvasárnapra korlátozódik, hanem megelőzi a három nap, amely nagycsütörtöktől húsvét-vasárnapig tart."

Végig itt olvasható: [link]

Én speciel csak a tavaszt, a megújulást.

Aki vallásos, annak persze ez mást jelent.

Tavaszi napéjegyenlőséget.

Meg persze hogy valaki feltámadt, nyilván :D

5-ös

>> Tavaszi napéjegyenlőséget.

Érdekes, a tavaszi napéjegyenlőség soha sincs Húsvétkor...

Wiki:

"A húsvét napjainkban a keresztények egyik legfontosabb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. [2] Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak.[3] A húsvétnak megfeleltethető, időben korábbi zsidó vallási ünnep (héber nyelven pészah) az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét a pészahhal ritkán esik egybe, mivel a Hold járása szerinti naptár és a két változó ünnep számításától függ. [4] [5]A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés."

A pogány népek 2000 éve is megünnepelték a tavasz, a megújulást. Ez volt a húsvét. Ezt hasonlóan a mai számításokhoz úgy számolták, mint mi. A tavaszi napéjegyenlőséghez kapcsolódóan.

A Héberek Isten szerint tartották meg a páskát, majd a kovásztalan kenyerek ünnepét. Akkor, mikor Mózes kivezette Izraelt (pontosabban Isten) az volt az első hónap az évben.

2Móz 12,2 Ez a hónap legyen néktek a hónapok elseje; első legyen ez néktek az esztendő hónapjai között.

Az első hónap tizedikén kellett kiválasztani az ép bárányt (Jézus Jeruzsálembe vonulása szamárháton), amit 14-én levágtak (Jézus áldozata), és akkor meg is ettek. Az azt követő napok a kovásztalan kenyerek ünnepe következett, amelynek az első napja szintén pihenőnap volt, éppúgy, ahogy a szombatok (sabbatok).

Tehát adott volt egy tavaszi pogány ünnep, és adott egy zsidó ünnep. Ezt a kettőt mosták nagyon rosszul egybe. Az ateisták ma is egy tradicionális ünnepet ünnepelnek (belegondolva nulla tartalommal), a zsidók az egyiptomi kivonulást, a keresztények egy összemosott idejű, pogány szimbólumokkal teletűzdelt Jézus feltámadást.

Szia

És Jézus mit ünnepelt husvétkor? Hisz Ő is megünnepelte az apostolokkal a husvétot vagyis a pászka ünnepét. Saját feltámadását? Vagy mit?

A húsvétra például a Bibliában feljegyzett esemény, a zsidó Pászka utódaként szoktak hivatkozni. A Curiosities of Popular Customs című könyv azt mondja, hogy „a korai egyházban a Pászkával azonos időpontban ünnepelték a húsvétot, mivel mindkét ünnep közös eredetű volt”. Nem meglepő tehát, hogy több nyelven, például franciául, görögül, olaszul, spanyolul, de még más nyelveken is azonos vagy hasonló a húsvét és a pászka szó.

A HÚSVÉTRÓL — az „ünnepnapok királynőjé”-ről, a festum festorum-ról — azt tartják, hogy Krisztus feltámadásának az ünnepnapja. De mondott-e valamit Jézus arról, hogy meg kell ünnepelni a feltámadását? Adtak-e apostolai parancsot ennek megünneplésére? Vajon a húsvét megünneplése Istentől kapott parancs vagy emberi hagyomány alapján történik?

A húsvét állítólag Krisztus feltámadásáról való megemlékezés, de neves források a hamis imádattal kötik össze ezt az ünnepet. Egy bibliai szótár szerint a húsvét (angolul Easter) „eredetileg a germán fény- és tavaszistennő tiszteletére tartott tavaszi ünnep volt, akinek angolszász neve Eastre” vagy Eostre (The Westminster Dictionary of the Bible). Mindenesetre egy enciklopédia kijelenti: „Az Újszövetségben semmilyen utalás nincs a húsvét megünneplésére” (Encyclopædia Britannica, 11. kiadás). A korai keresztények nem tartottak húsvétot, és Jehova népe ma sem ünnepli azt.

Jézus nem parancsolta azt a követőinek, hogy emlékezzenek meg a születéséről vagy a feltámadásáról, ellenben bevezette áldozati halálának az emlékünnepét (Róma 5:8). Valójában ez az egyetlen esemény, amelynek a megtartását parancsba adta tanítványainak (Lukács 22:19, 20). Ezt az eseményt, melyet az Úr Vacsorájának is neveznek, Jehova Tanúi még mindig megünneplik évenként (1Korintus 11:20–26). Ez idén március 26-kán lesz megtartva.

A The Encyclopædia Britannica megjegyzi: „ Az Újszövetségben vagy az apostoli atyák írásaiban semmi sem utal a húsvét megünneplésére. A szentnek tartott különleges időszakok gondolata idegen volt az első keresztények előtt” ([1910] VIII. köt., 828. o.).

A The Catholic Encyclopedia elmondja: „ A tavasz visszatérését megünneplő számos pogány szokást átmentettek a húsvét megünneplésébe. A tojás a kora tavasszal kisarjadó élet jelképe . . . A nyúl pogány szimbólum, és mint ilyen, mindig is a termékenység jelképe volt” ([1913] V. köt., 227. o.).

A The Two Babylons című könyvében Alexander Hislop ezt írja: „Mit jelent maga a húsvét [angolul: Easter] kifejezés? Nem keresztény név. Az első pillanatban felismerhető káldeai eredete. Az Easter nem egyéb, mint Astarta, vagyis a menny királynőjének, Beltisnek az egyik címe, akinek a neve . . . nem más, mint Istár, ahogy azt Layard az asszír emlékműveken megtalálta . . . Ez az Easter [húsvét] története. Ma az ünneppel kapcsolatos népszerű szokások teljesen igazolják a babiloni eredetére vonatkozó történelmi bizonyítékokat. A meleg, kereszt alakú kalácsok nagypénteken, a hímes tojások a pászka- vagy húsvétvasárnapon a káldeai szertartásokban éppúgy megvoltak, mint ma” ([New York, 1943] 103., 107—8. o.; vesd össze: Jeremiás 7:18).