A vallásos emberek miért nem viccelődnek? Ez is bűn?

Hogyne viccelődnének már. :O

Vannak keresztény viccgyűjtemények nyomtatott formában is (könyvek), ill. keresztény honlapokon Humor kategória is szokott lenni.

Szóval egyáltalán nem bűn.

Szia!

Hallottad már nyilatkozni a Dalai Lámát?

Végig poénkodja és nevetgéli a riportjait.

Az egész családommal ma nevetve jöttünk ki a templomból és már most várjuk a jövő vasárnapot, hisz mindenki jó érezte magát.

De ez tényleg egy valós jelenség, mert vannak olyan felekezetek, ahol a hangsúly leginkább a büntetésre van helyezve a szeretet helyett. Ha mindig komor képet festenek le nekik, hogy egy rossz mozdulat és már a pokolban is vagy, úgy hogy örüljenek?

Bocs!

Közben eszembe jutott a hinduizmus, ahol egyes felekezetnél napi program a nevető kúra.

Hey Berta!

Örülök, hogy itt vagy, már rég láttalak az oldalon. Hiányoltam a kommentjeidet ;-)

Sokan tényleg túl komolyan veszik a hitet, pedig Isten sohasem tiltotta meg, hogy nevessünk.

"Pálferi" atya szerint a keresztény emberek hajlamosak attól félni, hogy ha elvesztik a fejüket, akkor bűnt fognak elkövetni. Emiatt állandóan önkontrollt tartanak, görcsölnek, hogy ez ne következzen be. Ám ha az ember képes jó szervezettségben tartani a vágyait, akkor nem kell azon görcsölnie, hogy ha valamiért elveszti a fejét, annak rossz vége lesz.

Valószínűleg ez a görcsös önkontroll is hozzávezethet egyfajta savanyú komolyság kialakulásához.

Maga a teremtő Isten is vidám nem mereven Görcsös.

Több helyen is írja, hogy a teremtő vidám, és nevetni is tud.

És a teremtményei is.

Persze amit komolyan kell venni azt nem lehet elviccelni, ahogy Bölcs Salamon írta,

"ideje van a nevetésnek, és ideje a sírásnak..."

T.Kérdező!

Természetes, hogy egy keresztény ember is lehet vidám. Isten az "öröm" érzését is adta nekünk. Viszont egy kereszténynek tudni kell hogy meddig mehet el. Pl. kétértelmü, pajzán vicceket nem illik mondani, és meghallgatni, mert ez már nem egeztethető össze a hit gyakorlásával.

Üdvözlettel: Judit!