Mit jelent a "Mi Atyánk"-ban az hogy és ne vígy minket kísértésbe? Atyánk miért vinne minket kísértésbe?

"Bél Mátyás evangélikus püspök, tudós a rovásemlékek gyűjtője által 1718-ban publikált régi magyar fordítás:

„ „Mi atyányk ki az menyekben vagy, / szenteltessék az te neved. Jő / jön el országod. Légyen az te / akaratod mi képen menyben azonké / pen az földönis. Az mi kenyerün /ket az mindennapiat adgyad né / künk ma. És engedd meg mi né /künk az mi adóságinkat mikép /pen miis meg engedünk azok /nak az kik mi nékünk adós /sok és ne hadgy minket ké / sértetbe jutnunk de szaba / diczs meg az gonosztul. Mert ti /ed az ország és az hatlom és az / diczsőség mind örökn öröké amen."

Nagyon szépen megmutatja, hogy mire is kell gondolni.

Atyánk miért visz minket a kísértésbe?

Olvasd el Jób történetét!

Az Öreg szórakozott egy kicsit a szerencsétlen Jóbbal, tesztelte, hogy mennyire erős a hite.

Na emiatt imádkozunk így, remélve, hogy a Mindenható nem kezd el szórakozni velünk, úgy ahogy Jóbbal tette...

Máté 6:13

13 És ne vigyél minket kísértésbe,+ hanem szabadíts meg a gonosztól.«+ =====> tehát nem Isten visz a kísértésbe

******************************

Lukács 22:46

46 így szólt hozzájuk: „Miért alszotok? Keljetek fel, és kitartóan imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek.”+ ====> ez szerintem egyértelmű

******************************

1Korintusz 10:13

13 Nem ért benneteket más kísértés, csak ami általános az embereknél.+ De hű az Isten,+ és nem hagy titeket azon felül kísérteni, amit el tudtok viselni,+ hanem a kísértéssel együtt a kivezető utat+ is elkészíti, hogy kitartóan tudjátok tűrni.

Jakab 1:13

13 Senki ne mondja, amikor próba alatt áll:+ „Isten tesz próbára.” Rossz dolgokkal ugyanis nem lehet próbára tenni Istent, és ő maga sem tesz ilyesmikkel próbára senkit.

Jelenések 3:10

10 Mivel megőrizted a kitartásomról+ szóló szót, én is megőrizlek+ a próbatétel órájától, mely eljön az egész lakott földre, hogy próbára tegye azokat, akik a földön laknak.+

"Atyánk miért visz minket a kísértésbe?

Olvasd el Jób történetét!

Az Öreg szórakozott egy kicsit a szerencsétlen Jóbbal, tesztelte, hogy mennyire erős a hite.

Na emiatt imádkozunk így, remélve, hogy a Mindenható nem kezd el szórakozni velünk, úgy ahogy Jóbbal tette..."

Szeretném megjegyezni, hogy az Egyedüli Igaz Istennek semmi köze sincs ahhoz, hogy Jób így lett kisértve. Olvasd el kérlek Jób történetét figyelmesebben. Honnan is indult a történet? Jób 1:7-11-et javaslom elolvasni! Sátán bejárta a földet és megrágalmazta Istent (akinek te itt beírtál, hogy szórakozott Jóbbal), hogy csak azért szolgálja őt, mert mindene megvan neki. És Isten azt mondta a Jób 1:12-ben: Jehova erre így szólt Sátánhoz: „Íme, mindene a kezedben van. Csak őrá magára ne nyújtsd ki a kezed!”

Mire példa ez nekünk? Jelenleg „az egész világ a gonosz hatalmában van” (1János 5:19). Ádám és Éva is Sátánt választották. Isten időt adott az embereknek, hogy őt vagy Sátánt választjuk. A példák, pl. Jób nemhiába vannak előttünk.

Nos vajon kedves beíró te is kitartasz Isten mellett, mint Jób? avagy inkább Sátánt, e világ urát választod?

A Biblia ezt írja: „a gonosztevők kivágatnak . . . Egy kis idő még, és nincs többé gonosz . . . A szelídek pedig öröklik a földet, és gyönyörködnek majd a béke bőségében” (Zsoltárok 37:9–11). Ha eljön ez Isten ítéletnapján, akkor gondoskodni fog Sátánról/az Ördögről is. Jel 20:2-3 "És megfogta a sárkányt+, az őskígyót+, aki az Ördög+ és Sátán+, és ezer évre megkötözte. És a mélységbe+ vetette, bezárta és lepecsételte azt fölötte, hogy ne vezesse félre többé a nemzeteket, míg véget nem ér az ezer év. Ezek után el kell hogy oldozzák egy kis időre."

Majd pedig az 1000 év után 10. versben: "Az Ördögöt+ pedig, aki félrevezette őket, a tűz és kén tavába vetették, ahol ott volt már a vadállat+ is, és a hamis próféta is;+ és éjjel-nappal kínozni fogják őket örökkön-örökké."

Tehát nem javasolt Istent szídni a bajokért a Biblia szavai alapján inkább az akaratát kell megismerni és cselekedni azt.

Rosszul lett lefordítva, mert a héberben (amin Jézus beszélt és később görögre fordították) van "megengedő mód" is, nem csak akaratlagos (nem vagyok nyelvész, majd aki pontosabban tudja beírja)

A "ne vígy (vigyél)" azt sugallja, mintha Isten tevőlegesen "vinne" kísértésbe. Valójában olyasmit jelent, hogy "ne engedj". Hasonló ez ahhoz, ahogy pl. a "szabadítást" értelmezik. Sokszor a szövegből (pl. zsol.tárokban van sok ilyen) szerepel a "szabadíts ki/meg", de ez jelent pl olyat is, hogy "kiemel" (pl. egy veszélyhelyzetből. Ugyanakkor azzal, hogy kiemel, meg is szabadulsz. Szóval az óhéber/arám kissé "komplexebb" ilyen szempontból. Van pl. olyan szava, amely egyszerre jelen-múlt-jövő idejű. Lefordíthatatlan, de mégis értelmezhető a szövegkörnyezet alapján. A ne vígy minket kísértésbe" igazából kegyelmi kérelem, vagy hivatkozás Isten kegyelmére. Kegyelem, amikor önnön jóságod/rosszaságod figyelembevétele nélkül folyamodsz Isten trónja elé és Ő nem az érdemeid, nem is a bűneid, hanem jóindulata alapján cselekszik az érdekedben anélkül, hogy rászolgáltál, vagy kiérdemelted volna, vagyis: ajándék. Egyrészt, mert nem tudod kiérdemelni, ha a fejed tetejére állsz se, másrészt meg ha ki is tudnád, akkor is el kell fogadnod Isten mindentudását és mindenhatóságát és azt, hogy szükséged van rá és tőle függsz. Egyébként az is benne van a bibliában, hogy Isten senkit nem kísért, hanem mindenki kísértetik, mikor vonja a saját kívánsága. DE az ember nagyon könnyedén beszennyeződhet és csak Isten képes kiemelni, megszabadítani, visszaadni az örömét, erejét és megtisztítani, megszentelni. Erre az ember önmagától nem képes. Ahogy más emberek által sem.