Felelősségre vonja-e Isten azokat, akik elmennek abortuszra?

"Na és Isten milyen definíció szerint tekinti élő embernek a kis méhlakót? Mikortól ember?

Már zigótaként, szedercsíraként, hólyagcsíraként, vagy bélcsíraként? Vagy akkor, amikor már kis miniatűr feje és lába van?"

"Hiszen te formáltad bensőm, s anyám méhében te szőtted a testem. Dicsőítlek téged, mert olyan csodálatosan alkottál, és tudom jól, milyen csodálatos minden műved! Létem nem volt titokban előtted, amikor a föld ölén rejtve formálódtam. Még alakot sem nyertek tagjaim és szemed már látott engem." (138. zsoltár)

Tehát már a fogantatás pillanatától emberi személynek tekinthető a magzat.

11-es:

Ha nagyon bele akarod értelmezni, akkor ám legyen, de lehetne bélcsíra állapot is, ami kötözködésnek hangzik részemről, viszont itt pont a 72 órás tabletta kérdése jön fel.

Kedves #5!

Nem állt szándékomban sokkolni senkit. Itt a kérdező nem arra kiváncsi, hogy 600an leírják, hogy nem kell Isten véleményével foglalkozni az abortusszal kapcsolatban.

A kérdező CSUPÁN annyit kérdezet, hogy mi Isten véleménye az abortuszról! Nézd csak meg a kérdést! Én erre válaszoltam és mivel Isten véleményét kérdezte, így a Biblia szavait írtam le. Te és azok akik azt írják, hogy nem kell Isten véléményével foglalkozni, nem a kérdező kérdésére válaszolnak szerintem...

Kérdés csupán annyi a kérdező részéről röviden: MI ISTEN VÉLEMÉNYE AZ ABORTUSZRÓL? (nem azt kérdezte, hogy foglalkozzon-e vele vagy sem)

Szóval elnézést, de én a kérdésre válaszoltam csak. Köszönöm, hogy végigolvastad.

#2 voltam

#10

Felhívnám a figyelmet, hogy nem én döntöm el, hogy mit tegyen a kedves kérdező. Viszont ha kérdez, hogy MI AZ ISTEN véleménye, akkor arra kell válaszolni és nem a saját véleményed, mert nem azt kérdezte a kérdező. Én a kérdésre feleltem, ahogy az előbb írtam, te nem.

És egy szóval se mondtam, hogy AZ ÉN VÉLEMÉNYEM, hogy tartsa meg a kérdező vagy bárki. Semmi jogom sincs ítélkezni, de ha megkérdezik, hogy Istennek mi a véleménye, akkor az ő véleményét (Bibliaverset mondok) és nem a saját véleményem.

Akkor bocsátja meg Isten, hogyha megbánja, hogy abortuszra ment. De Isten a Teremtő, a szívek vizsgálója, így ő tudni fogja, hogy tényleg szívéből megbánta-e az illető, vagy csak hááát tudom, hogy helytelenség Isten előtt, mégis abortuszra megyek, majd utólag megbánom.

Isten a szívek vizsgálója, így ember nem mondhat ítéletet.

Azt szokták mondani, hogy "A törvény nem ismerete nem mentesít a felelõsségre vonás alól." Hát az igaz Istennél türelmes, így ha az illető korábban elment már abortuszra és csak most tudta meg, így biztos nem fog haragudni rá, ha szívéből megbánja.

Kedves #2 és egyben #14, remélem nem haragszol meg, de ki kell jelentsem, hogy valószínű van benned egy kicsi indulat vagy elkeseredés vagy valami, de én úgy nevezném félelem, mert valóban nem olvastad el a kérdést, illetve tuti elolvastad, de benned már úgy csapódott le, hogy isten hogyan vélekedik.

Más is leírta, hogy mi volt a kérdés, így nem írom le. Persze nem is az a baj, hogy nem a konkrét kérdésre válaszoltál, hisze nem is olyan a témája, hogy ne kelljen közben mást is érinteni. Egyszerűen csak azt mondom, hogy te ítélkeztél. Lehet, hogy a biblia mögé bújtál, de akkor is ítéletet mondtál, vagy te nem értesz eget azzal, hogy az abortusz bűn?

Gondold el! Valaki olvassa ezeket a válaszokat, aki elvetette a gyermekét, olyan bűntudatot generálsz benne, hogy olyan lesz az élete, mint annak az idős asszonynak, aki egész életét végigvezekelte a folyamatos gyónással emiatt, holott már rég megbánta cselekedetét.

Még egyszer megkérdezem. Gondolod, hogy a jó és tökéletes Teremtő valakire ujjal mutatna és megbélyegezné, mint egy beteg agyú, véres szájú koncepciós perben működő bíró?