Honnan lehet tudni, hogy ami a Bibliában le van írva, az igaz?
Hogyan lehetünk biztosak abban, hogy nem változtatták meg a Bibliát?
„ Az írásművek hitelességét igazoló ókori kéziratok száma tekintetében, valamint az eredeti és a hitelességet bizonyító kéziratok keletkezése között eltelt évek vonatkozásában a Bibliának döntő fölénye van az ókori klasszikus írásművekkel [Homérosz, Platón és mások írásaival] szemben . . . A bibliai kéziratokhoz viszonyítva csupán maroknyi klasszikus kézirat van. Egyetlen régi könyvnek sincs annyi bizonyíték a hitelességére, mint a Bibliának” (The Bible From the Beginning. [New York, 1929] P. Marion Simms, 74., 76. o.).
Egy 1971-ben közzétett beszámolóból kiderül, hogy valószínűleg 6000, kézzel írt példány létezik a Héber Iratok egészéről vagy egyes részeiről; a legrégebbi az i. e. harmadik századból való. A Keresztény Görög Iratokból mintegy 5000 görög nyelvű kézirat van, a legrégebbi az i. sz. második század elejéről származik. Ezenkívül több példány van más nyelvű korai fordításokból is.
A The Chester Beatty Biblical Papyri című hétkötetes művének bevezetőjében Sir Frederic Kenyon ezt írta: „ Az első és legfontosabb következtetés, amit a [papiruszokkal kapcsolatban elvégzett] vizsgálatokból levonhatunk, megnyugtató, mivel igazolja a meglevő szövegek épségét, mely lényegbevágó. Sem az Ó-, sem az Újszövetségben nem állapítható meg feltűnő vagy alapvető eltérés. Egyetlen jelentős kihagyás vagy betoldás sincs, sem olyan eltérések, amelyek lényeges tényeket vagy tanításokat érintenének. A szövegeltérések jelentéktelenek, például a szórendet vagy a szóhasználat pontosságát befolyásolják . . . A legnagyobb jelentőségük ezzel szemben az, hogy az eddigieknél korábbi időből származó bizonyíték révén megerősítik a meglevő szövegek változatlanságát” ([London, 1933] 15. o.).
Igaz, hogy egyes bibliafordítások szorosabban követik az eredeti nyelven mondottakat, mint mások. Néhány modern, körülíró Biblia megengedi magának azt a szabadságot, hogy olykor módosítja az eredeti jelentést. Némelyik fordító megengedhetőnek tartja, hogy személyes hitbeli meggyőződését belevigye a fordításába. De ezek a gyengeségek kiütköznek a különböző fordítások összehasonlítása során.
Nos ez a baj az emberekkel, Még csak azt sem tudják, hogyan védjék meg a Bibliát mint hiteles forrást.
"Elég hinni benne"
Igen hinni kell benne, de az igazi hit meggyőződésen alapszik nem csak mert hallotta valakitől aki azt mondta.
"A baj, csak az, hogy mi már a "cenzúrázott" Bibliát kaptuk amit az egyik zsinaton állított össze pár vezető meg főpap."
Az apokrifek elérhetők, akár neten is a nagy részük, már amik nem vesztek el. Nosza, olvasd el! Aztán, ha össze tudtad egyeztetni a Szentírással, akkor szólj... :))
"Honnan lehet tudni, hogy ami a Bibliában le van írva, az igaz?"
Honnan lehet tudni, hogy nem igaz?
"Az apokrifek elérhetők"
És Te komolyan elhiszed, hogy amit nem akarnak hogy megtalálj és elolvass azt nem semmisítették meg már jópárszáz (ezer) éve? Dehogynem. Mert ezek véget vetnének a jóféle bisznisznek amiből élnek.
oké, hogy hit. de sokan azzal igazolják a mondanivalójukat, hogy bibliában benne van.
ténynek beállítva az ott írtakat, állítanak több mindent, amit bibliai idézetekkel igazolnak, és nem úgy, hogy aszt hiszik, hanem mint tényt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!