Vallásosok, miért érzek néha bizonytalanságot a hitemben?

Nem lesz kellemes, amit most leírok, csak akkor olvasd tovább, ha felkészültél rá.

Ha ennyitől képes megrendeülni a hited, sosem volt elég. Ha Istent hibáztatod a világ és az ember hibáiért, sosem volt elég hited. Ha a büntető Istenben hiszel, és a hited félelem vezeti, sosem volt valódi hited. Nem azért lesz hívő az ember, mert vallásos nevelést kap, hittanra, vallásos közösségekbe jár, betű szerint elfogadja a Bibliát, és ehhez ignorálja a történelmi és tudományos tényeket. A hit egyfajta belső bizonyosságon alapul, olyan dolgokon, amiket nem lehet tanítani.

Pillanatnyilag még azt hiszed el, amit a tanáraid mondanak neked, de, ha értelmileg felnősz hozzá, rájössz, hogy sem a vallás, sem a történelem nincs kőbe vésve, bármennyire is úgy tűnik.

A bizonytalanság nem baj,mert fejlődsz,gondolkozol,nem veszel be mindent.Sajnálattal olvasom,hogy viszont a büntető Isten képet jól elültette benned a vallás.Ez tudatlan emberektől származik,akik maguk sem képesek a megbocsájtásra,mindent elítélnek,ezért csak egy ugyanilyen Istenben képesek hinni/prédikálni róla.

Meginog a hited? Ez természetes,kinek ne inogna meg a hite néha,bármiben is higgyen? az egyházi vezetők azonban azért terjesztik azt,hogy Isten megbüntet,ha meginogsz,mert ha elkezdesz másfelé kacsingatni,nem veszed be a dumáikat,akkor nem tudnak irányítani.A valóságban szó sincs büntető Istenről,ez csak egy ügyes manipulációs technika.

ez természetes. azért, mert szerintem a vallásod értelmetlen.

a hit egy elmélethez való ragaszkodás, és aki nem az igazság megismerésére törekszik, hanem elméletek igazolására/életbentartására, az önmagának és másoknak sok gondot okoz.

a dogmatikus vallásoknak pont ez a lényege, hogy félelmet ébreszt az emberekben, hogy valaki akkor is figyeli és bünteti őket, ha csak bármi másra gondolnak, mint amit mondtak nekik. ez a diktatúra legdurvább formája, ennél talán csak az orwelli rémképp lehet elvetemültebb.

sokszor egyeseket a társadalom meg is büntet azért, mert kérdéseket mernek feltenni, vagy kijelenteni új dolgokat. párszáz éve még divat is volt bárkit megégetni boszorkányság címén, bármi egyházellenes dolgot tett. ma már az egyházaknak azért nincs ereje, mert voltak emberek, akik mertek új kérdéseket és új válaszokat alkotni. és ők rájöttek, hogy rettegésben nem lehet élni és attól nem megy előrébb az emberiség.

sőt, valójában már most sem hiszel benne, csak nem mered szabadjára engedni, mint ahogy mondták. ezt hívom úgy, hogy hitetlen hívő. aki önmaga elől is tagadja félig meddig azt, amit valójában gondol. és így gyakorlatilag nem is vagy hívő. kételkedő vagy, ami szerintem jó, a keresztények szerint meg nem, mert szerintük hinni kell.

persze filozófiailag, logikailag is rengeteg ellentmondás van a kereszténységben, nem hogy gyakorlatilag a keresztényekben...

ha van kedved ilyenekről beszélgetni, elmondom a saját meglátásaimat, vagy feltehetsz kérdéseket, én nem foglak karóba húzni és pokolba küldeni érte, és amúgy is értelmetlen lenne aggódni, mert ha isten valóban beléd lát,akkor már hamarabb tudja, hogy kételkedsz, mint ahogyan te bevallanád magadnak...

én ki merem mondani, hogy a keresztények szerint bűnös elkárhozott lélek vagyok, de inkább választom ezt, minthogy leléljek egy életet hazugságban. az sem jobb semmivel és nem is erényesebb. azaz vagyok aki vagyok - hazudni fölösleges.

Kedves Kérdező!

Huhh, egy kérdésben jó sok :) de azért igyekszem mindenre válaszolni - ezért bocs, hogy ha hosszú lesz.

1. Nem gond az, hogy kételkedsz, és még kevésbé, hogy kérdéseket teszel fel, és legkevésbé sem kell emiatt félned Istentől. Ő nem egy szakállas bácsi, aki jól elfenekel, ha rosszat csinál, hanem egy olyan valaki, aki valóban szeret, olyannyira, hogy akkor örül, ha téged boldognak lát. (Nem felületes boldogságban, hanem az igaziban.) Tehát Isten nem büntet meg azért, ha kételkedsz, hanem azt várja, hogy keresd őt, és ha hittel keresed, akkor megtalálhatod azokat a válaszokat, amelyek valóban igazi válaszok.

2. Tény és való, hogy nem csak templomban hallgat meg Isten - de nem is ezért járunk templomba. Az ember a hitét - jó esetben - nem csak a templomban éli meg, a gyülekezet egy minősített közössége, a templom egy minősített helye, az istentisztelet vagy bibliaóra vagy ifi pedig egy minősített ideje az istentiszteletnek. Kicsit béna példával olyan ez, hogy örülni sem csak lakodalomban lehet, de az esküvő egy minősített alkalma annak, amikor együtt örülsz a barátaiddal annak, hogy ők egymásra találtak.

3. Bár református (lelkész) vagyok, nem gondolom, hogy hülyeség (-idézet tőled) lenne a katolikusoknál a gyónás. A gyónás nem arról szól, hogy a papnak bármit el kell mondani, hanem arról, hogy nem siklunk át a dolgaink felett, hanem azzal, hogy egy kívülállónak mondjuk el, felelősen végiggondoljuk. Egyébként pedig katolikusoknál sem a pap oldoz fel, hanem közvetíti Krisztus bocsánatát. Írod, hogy református vagy. A katolikus gyónás megfelelője nálunk a lelkigondozói beszélgetés, ami nem kötelező, hanem egy lehetőség a lelkésszel vagy lelki vezetőddel az életed nehézségeiről (és nem csak a bűneiről!). Egy ilyen lelkigondozói beszélgetésben a lelkész rád figyel, és szeretne segíteni - szeretném hangsúlyozni, hogy NEM tanácsot adni, hiszen a válaszok benned vannak, ő csak segít ezeket megtalálni. (Egyébként a lelkigondozói beszélgetésben is köti a lelkészt részben lelkészi esküje, részben lelkiismerete révén a titoktartás.)

4. A barátnőd halála és egyéb igazságtalanságok: figy, két dolgot különítsünk el. A válságot, a gazdasági nehézségeket és az éhező, szomjazó afrikai gyerekeket (ez egy kommentedben feltett kérdés, de ide illik, úgyhogy ide veszem) nem róhatjuk fel az Istennek. Tudod, mennyi pénz elmegy a világon pl. fegyverkezésre? Tudod, mennyi kaját kidobnak emberek? Ezekről nem az Isten tehet. Isten nem automatának teremtett bennünket, hanem azért, hogy FELELŐSSÉGGEL viseljük ezt a világot. Ez nagyon konkrétan azt jelenti, hogy a politikusnak felelőssége van a rábízottakért, neked felelősséged van a melletted élő éhezőkért (és nem az afrikai gyerekekért, hanem a szomszédodért, akit látsz!). És mielőtt bárki lerohanna, szeretném hozzátenni, hogy ez a felelősség néha az, hogy adj neki egy szelet kenyeret, néha pedig, hogy segíts neki munkát találni.

A másik, amit ettől teljesen külön kell látni, azok a különböző nem várt betegségek, miért lesz vki rákos, miért hal meg valaki ártatlanul autóbalesetben, stb. Itt egyfelől megismételném, hogy nem Isten tehet arról, ha valaki felelőtlenül él, és miatta mások kárt szenvednek, másrészt sok olyan helyzet van, amikor a jelen életünkben nincs válasz. Nem tudjuk, hogy az egyik ember miért él emberi mérce szerint meg nem érdemelten hosszabb életet, mint a másik, az egyik miért megy el 40 évesen rákban - nem tudjuk. Lehetne bármit mondani, de szerintem ez az egy őszinte válasz létezik, nem tudjuk. Lehet, hogy van, aki ezen felháborodik, én viszont megfordítanám a dolgot: szerintem így van jól. Milyen Isten lenne az, akinek mi, emberek minden tettét átlátnánk? Akkor nem ő, hanem mi lennénk istenek. Szerintem egy gyönyörű rend van ebben a világban, és az múlik rajtunk, hogy egyrészt ezt fölismerjük-e, másrészt, hogy ezért hajlandók vagyunk-e tenni.

5. Teremtés és ősrobbanás: azért kell (ill. nem kell, de érdemes :) a bibliai történeteket tanulmányozni, mert azokat a maguk összefüggésében látva jövünk rá dolgokra. Ádám és Éva történetéből nem azt kell megérteni, hogy volt egy Ádám és egy Éva, hanem azt, hogy Isten szeretetéből megteremtett egy férfit, aki mellé rendelt egy asszonyt, és a kettő együtt alkotja az embert. A bűnbeesés történetében pl. nem az a lényeg, hogy ott az alma, és ejnye-bejnye, hanem az, hogy az első emberpár engedetlen lett, stb. Ami a lényeg: a teológia tudósai egyébként ezen a mai napig vitatkoznak, van aki azt vallja, hogy 7 nap, van, aki azt vallja, hogy a 7 nap nem 7 naptári nap, hanem 7 millió vagy milliárd év. Én személy szerint pedig azt vallom, hogy nem ez a legfontosabb kérdés. Biztos vagyok benne, hogy lesz a mennyben olyan, aki azt mondja, hogy Isten hét nap alatt teremtette a világot, és lesz olyan, aki azt, hogy Isten az evolúciót (vagy valami hasonlót) használt föl erre. A Bibliában sehol sem olvassuk, hogy Isten csak azokat szeretné, akik ezt vagy azt gondolják bizonyos kérdésekről.

No, hát azt hiszem, talán mindenre reagáltam.

Ami a legfontosabb:

1. Ne félj Istentől. Ő jó, és szeret téged. Azt akarja, hogy boldog legyél, és nem azt keresi, hogy mibe köthet bele az életedben, hanem azt, hogy miben segíthet neked. Keresd te is őt bizalommal!

2. A kérdéseidből úgy érzem, hogy értelmes, gondolkodó ember vagy. Szeretettel javaslom (ha van kedved), keress egy korodbeli ifit a környezetedben, ahol hozzád hasonló korú fiatalokkal lehetsz együtt, és keresheted Istent. Ha megírod (akár privátban), merre laksz, szívesen segítek gyülekezetet keresni.

Ha bármiben van kérdésed, gondolatod, és megkeresel (akár itt, akár privátban), örömmel veszem, és szívesen válaszolok. Legyen nagyon boldog életed!

Szeretettel:

egy református lelkipásztor

kérdező:

szerintem az a baj a vallásos megközelítéssel, hogy minden rosszat az ember számlájára írnak meg az ördögére, és minden jót az istenére.

aztán majd rájössz, hogy tulajdonképp az egész csak félrebeszélés, mert isten nem megtapasztalható, sőt, egy fölösleges ismeretlen az egyenletben: érzékszervekkel nem érzékelhető, ésszel nem felfogható, ha szeretetnek hívjuk, minek az isten szó, ha szeret minket és szabadságot adott miért volt az özönvíz, ha büntető, miért boldogok a bűnözők és miért szenvednek a szegények, ekkor megint egy megtapasztalhatatlan dologra hivatkoznak: túlvilág, de ha szeret, miért van pokol, és miért hagyott magunkra, stb... szerintem ezt már te is kapisgálod, mennyi ellentmondás van benne. sőt, ha nagyon kukacoskodni akarnék, idéznék a bibliából, ahol különböző embereket kell megölni isten/prófétái parancsára...

Ez azért van, mert az csak egy hit - és nem tudás.

No meg talán kezded is látni, hogy hol és miért nem lehet igaz. A Biblia ellentmondásainak csak a felsorolása is több oldal.

16 évesen még talán nem késő eldönteni, hogy agyatlan módon csak hinni akarsz - vagy esetleg az igazság érdekel és azt tudni is akarod?