Hogyan kell megbánni a bűneimet Istennek?

Zsoltárok 86:5. Mert te Uram jó vagy és kegyelmes, és nagy irgalmasságú mindazokhoz, a kik hozzád kiáltanak.

A Biblia tehát rámutat, hogy Isten kész megbocsátani.

Viszont kell lépéseket tenni ennek érdekében.

„Ha megbocsátjátok az embereknek az ő vétkeiket, megbocsát néktek is a ti mennyei Atyátok. Ha pedig meg nem bocsátjátok az embereknek az ő vétkeiket, a ti mennyei Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket” (MÁTÉ 6:14, 15).

Tehát nekünk is meg kell bocsátanunk embertársaink vétkét, és így Isten is megbocsátja a mi vétkünket.

„KÖNYÖRÜLŐ és irgalmas az Úr, késedelmes a haragra és nagy kegyelmű. Nem feddődik minduntalan, és nem tartja meg haragját örökké. Nem bűneink szerint cselekszik velünk, és nem fizet nékünk a mi álnokságaink szerint. Mert a milyen magas az ég a földtől, olyan nagy az ő kegyelme az őt félők iránt. A milyen távol van a napkelet a napnyugattól, olyan messze veti el tőlünk a mi vétkeinket. A milyen könyörülő az atya a fiakhoz, olyan könyörülő az Úr az őt félők iránt. Mert ő tudja a mi formáltatásunkat; megemlékezik róla, hogy por vagyunk” (Zsoltárok 103:8–14).

Ez a vers azt írja, hogy Isten az őt félőknek bocsát meg. Tehát Isten akarata szerint kell élnünk az életünket.

„Hagyja el a gonosz az ő útát, és a bűnös férfiú gondolatait, és térjen az Úrhoz . . ., mert bővelkedik a megbocsátásban” (ÉSAIÁS 55:7).

Fel kell hagynunk azokkal a szokásokkal, amiket gyakoroltunk, mert így nyerhetünk megbocsátást.