Ateistak, bibliai profeciak nem BIZONYITEKAI annak, hogy az igaz?

Kedves Hoffman József!

Mivel mindenki véleménye érdekel, belefogtam könyvének olvasásába. Köszönöm, hogy lehetővé tette.

A 10. oldalom megakadtam.

"A hitnek ugyanis a valóság talaján álló meggyőződéseken kell alapulnia!"

Ez számomra ellentmondás. A hit, attól hit, hogy elhiszem, vagyis, ha már meggyőződtem róla, akkor már nem hit, hanem tudás. Más kérdés, mi az amit el lehet fogadni "valóság talaján álló meggyőződésnek".

Ha már meggyőződtem, nincs szükség a hitre.

Két alapdefiníció bevezetésével kezd.

Dicséretes, hogy a matematikához hasonlóan axiómákra akarja építeni a gondolatmenetét, ehhez azonban az axiómáknak minden kételyt kitáróan, minden részében elfogadhatónak kell lennie.

Valóság:

"A valóság az, ami VAN."

Eddig tökéletes számomra is.

" Magyarul, a valóság a körülöttünk lévő tényleges létezés,a maga szigorú rendjével együtt."

Gondjaim:

A körülöttünk kifejezés nem definiálható. Ha mi nem lennénk, nem lenne valóság sem? Ami nem körülöttünk van, az nem létezik? Az epszilon eridani csillag körülöttünk van? A pokol, a mennyország, az örök vadászmezők körülöttünk van? A hetedik térdimenzió körülöttünk van?

"tényleges létezés"

Van nem tényleges létezés? Mi alapján különíthető el? fizikai létezés alapján, vagy megengedjük a fantáziában való létezést is? Az is valóság, hiszen valakinek a fejében létezik.

"a maga szigorú rendjével együtt"

Azt mi alapján mondhatjuk, hogy a valóságban van valamilyen rend? (Ha a rend része a valóságnak, akkor ez a rend Isten felett áll, mert Isten létezik, tehát része a valóságnak.)

Isten végtelen, határtalan és korlátlan. Ezért a valóságnak is minimum végtelennek, határtalannak és korlátlannak kell lennie. Ha végtelen, akkor végtelen számú rend lehetséges benne, vagyis nincs egyetlen "szigorú rend".

'A valóságot megismerhetjük, de nem igazíthatjuk hozzá a saját elvárásainkhoz."

A valóságot nem ismerhetjük meg. Egy-egy picinyke tört részét talán, de magát a valóságot nem. Az végtelen és örökké változik.

"A valóság az objektív létezés maga."

A valóság nem független az embertől. Minden tette, gondolata, érzése befolyásolja, megváltoztatja a valóságot. Ha a valóság az, ami van, akkor az ember és az ő létezése is része és minden változás, változtatása is. Lényegtelen, hogy az egészhez képest ez mennyi, vagy mekkora, mert számunkra a legkisebb is nagy szerpet játszhat. (Főleg, ha körülöttünk van :) )

Igazság:

"Az Igazság a valóságnak való teljes megfelelés. "

Ha teljesen megfelelne neki akkor maga lenne a valóság, nem kellene külön szót használni rá.

"Ugyanazon dologra vonatkoztatva nem létezhet több, egymástól eltérő igazság!"

De létezhet. Az igazság az ember által felfogott valóságszelet. A teljes valóságra nem tudunk kijelentést tenni, mert az végtelen, nem foghatjuk fel teljes egészében. Arről tudunk állítást megfogalmazni, amit felfogtunk belőle. Ez lehet egyszerre több különböző is, mert nem ugyanaz az embe fogja fel. Vagyis vagy nem létezik egyáltalán igazság, vagy végtelen sok lehet. Ha két ember ránéz ugyanarra a pohárra, nem ugyanazt látja. A saját maga által látott kép mind a kettejüknek igazság.

Minden ember számára olyan a világ, amilyennek látja. Nem lehet másmilyen. Ebből az következik, hogy nincs egyetemes igazság.

Ezért igen, minden ember azt fogadja el igazságnak, ami a személyiségének, legfőképpen pedig az egójának megfelel.

Ez alól senki sem kivétel, még a könyv írója sem. Egyedül talán Isten mondhatja, hogy az ő igazsága nagyon nagy százalékban megegyezik a valósággal.

"A nem lehet egyenlő nem A-val."

Ez csak a klasszikus logikában igaz. Ott egy állításra két eset van, vagy igaz, vagy hamis. Ez az anyagi világban megszokott állításokra érvényes. Ott is csak az egymást kizáró eseményeknél.

A nem anyagi világban pedig teljesen másképp is működhet.

"Az univerzum 90 %-a nem anyag, így megértésére nem alkalmasak az emberi gondolatok. - A.J. Christian"

Azt hiszem, nem egyforma logikát és érvrendszert használunk, de mindettől függetlenül, megpróbálom megkeresni a könyvben azokat az érveket, amelyek valóban alátámasztják a próféták hitelességet.

Kedves Kérdező!

"Dán 9,25

Tudd meg azért, és értsd meg: Attól fogva, hogy elhangzott a kijelentés Jeruzsálem újjáépüléséről, hét hét fog eltelni a fejedelem felkenéséig. Azután még hatvankét hét, és újjáépülnek a terek és a falak nyomorúságos időkben."

Ez a részlet egy Fejedelemről szól és semmi sem indokolja, hogy ezz Jézus legyen.

A kijelentés Jeruzsálem újjáépüléséről i. e. 519-ben hangzott el. Adjunk hozzá 70 hetet, azaz 490 évet, akkor i.e. 29-be jutunk. Jézus ugyen nem ekkor jött el, hacsak nem magyarázzuk bele, hogy a felkenése nem a földön történt, de akkor meg megint nem bizonyít semmit, mert azt seni sem tudja leellenőrizni.

" Azután még hatvankét hét, és újjáépülnek a terek és a falak nyomorúságos időkben."

Vagyis adjunk hozzá 62 hetet, azaz 434 évet. Ekkor i.u. 405-be jutunk. De Jeruzsálem jóval hamarabb felépült, hiszen mint tudjuk, 70-ben már megint lerombolták.

Nekem ez nagyon nem áll össze.

Nincs kizárva, nézzük át:

Ha egy hét hét évnek felel meg, akkor hetven hét az 70*7=490.

-519+490=-29.

62hét az 62*7=434

-29+434=405

Nekem ez jön ki. De végül is nem ez a lényeg számomra. Hanem az, hogy igazán komoly szakértők írásait végignézve, vagyis nálam tájékozottabb, a Bibliát és a történelmet jobban ismerők sem tudnak megegyezni ezekben. Akik elfogadják a Biblia Isten utáni hitelességét azok nem tudták meggyőzni, a kétkedőket egyértelműen. Olvastam érveket pro és kontra mindkét táborból. Még abban sem tudtak megegyezni, hogy Dániel könyvét valóban ő írta-e.

Összefoglalva, én nem látom bizonyítottnak a próféták valódi jövőbelátását. De ha valóban lenne olyan esemény, amit előre meg tudtak mondani, akkor az annyit jelent, hogy azt az eseményt jól látták. De ettől még nem válik igazzá a Biblia összes állítása. HA 100 állításból 99 igaz, az nem bizonyítja, hogy a 100. is az. NAgy lesz az igazságának a valószínűsége, de nem lesz biztos. A Bibliában pedig nem 1 vagy 2, de nagyon sok tévedés van. És föként nagyon sok állítás, ami az én szemembn nem egyeztethető össze az Isten fogalmával.

"A kijelentés Jeruzsálem újjáépüléséről i. e. 519-ben hangzott el."- Ennek az állításnak hol a forrása ?

Én úgy tudom, hogy a rendeleten I. Artaxerxész Kr.e. 458. évi rendeletét kell érteni. Ha ehhez az évhez hozzáadjuk a 7+42 évhetet, akkor Kr.u. 25-ig jutunk. A következő hét közepén hal meg Krisztus.

Igazad van, nem a beírásodat, hanem az eredeti BIbliámat néztem, és elcsúszott a szemem. A 9.24-et olvastam, abból maradt meg a fejemben a 70 és nem a hét.

MIndjárt utána nézek a többinek is.

"Ezért igen, minden ember azt fogadja el igazságnak, ami a személyiségének, legfőképpen pedig az egójának megfelel.

Ez alól senki sem kivétel, még a könyv írója sem."

Szép gondolatmenet, de ha megmérem egy test tömegét, akkor a mérés eredményét nem az egóm miatt fogadom el. Pont az a "művészet" a tudományban, hogy hogyan juss el a kielégítő objektivitásig. De mint ahogy egy másik kérdésnél is írtam ott egy válaszolónak, neked is tudom írni: te nagyon is elhiszed egy objektív valóság létezését, hisz nem ugrasz a metró elé. Tehát "elhiszed" azt, hogy amit az érzékszerveid neked közvetítenek, az a külső, tőled független valóság részének modelljét adja.

"Ez csak a klasszikus logikában igaz. Ott egy állításra két eset van, vagy igaz, vagy hamis. Ez az anyagi világban megszokott állításokra érvényes. Ott is csak az egymást kizáró eseményeknél."

Ez nem teljesen igaz. Az nem anyagi és nem anyagi világ kérdése, hogy egy állítás, vagy egy mérték értékkészlete hány elemből áll.