Ateistak, bibliai profeciak nem BIZONYITEKAI annak, hogy az igaz?

Kérdező: ugye tudod, hogy a Bibliát nagyjából i.sz. 200 körül írták le a mai formájában?

Utána is vágtak még belőle jócskán - de a katolikusok már nem írtak bele újat.

Tehát olyan próféciát hozzál, ami i.sz. 200 után teljesedett be!

És ne valami általános maszlagot (nagy háború lesz, a szent király győzni fog) - hanem értelmes, egyértelmű jóslatot hozzál.

Kíváncsi vagyok, lesz-e akár egyetlen ilyen jóslat.

Utolsó, nagyon szépen megfogalmaztad. Igazad van teljes mértékben. Én nem vagyok vallásos, nem imádkozom és nem gondolok istenre..., de mégis jó ember vagyok. Biztos vagyok benne, hogy sokkal de sokkal jobb ember vagyok némely magát kereszténynek valló embernél.

Ha van isten, és egyszer találkozok vele, akkor tudni fogja hogy milyen ember voltam itt a Földön, tehát nincs mitől félnem. Nem neki élek "jó" életet itt, hanem saját magam miatt teszem. Nem azért vagyok becsületes, segítőkész, kedves, hűséges hogy istennek tetszek, hanem mert én magam akarom így. Magam miatt teszek mindent! Az már csak plusz, ha egyszer összefutok vele a mennyországban és Ő megdicsér amikért ilyen jó kislány voltam.

Nem ott kezdődik a "jó ember" fogalma hogy "hívő", és az önmagát vallásosnak tartó ember hite sem féltétlen teszi őt vallásossá, azzal hogy ő "hisz". Lehet hogy én "vallásosabb" ember vagyok, -úgy, hogy nem tudatos számomra (mert olyan értékekkel rendelkezem, olyan életszemléletem van, úgy viselkedem, mely isten szemében kívánatos)- a szó értelmében, mint egy magát vallásosnak tartó. Aki például lop, csal, hazudik, álszenteskedik...stb

Szóval nem az számít, hogy vallásos vagy e, hiszel e Istenben. Inkább az, hogy hiszel e saját magadban! Én békében vagyok magammal és más emberekkel is. Ha mindenki így gondolkodna, akkor nem lenne az örökös "vallásháborúzás", mert minden ember elfogadná a másikat. Fel kell fogni épp ésszel, mindkét "tábornak", hogy nem lesz valaki attól jó vagy rossz hogy hisz istenben vagy sem. A tettek mutatják meg hogy kik vagyunk. Mondani bármit lehet. A szónak nincs olyan nagy hatalma, ellenben a viselkedés és a tett megmutatja az igazságot, hogy kik vagyunk.!

Isten szerintem nagyon haragudna/haragszik hogy itt ilyen gyűlöletek vannak. És én úgy vettem észre, hogy a vallásos emberek jobban támadják az ateistákat, azzal hogy "miért nem hiszel? miért nem látod a bizonyítékokat? miért élsz bűnben?". Ez szomorú. Szerintem isten nem akarja hogy erőltessék ezt hit dolgot, elég neki ha jó, tisztességes emberek vagyunk.

1. Még nem találtam olyan próféciát a Bibliában, ami egyértelműen bizonyítható lett volna. A legtöbbb eleve abból indul ki, hogy igaz a Biblia, mert az Isten szava.

Amit az egyház eddig igazoltnak mondott, az kis utánajárással balátható ne lett volna a tévedés vagy a hibás következtezés.

2. Ma is vannak, akik jósolnak és néha be is jön nekik. Ettől még nem lesz igaz az összes jóslatuk. És főleg nem lesz igaz, ha írnak egy beszámolót Isten akaratáról.

"A Tírusz jóslat

1. prófécia: Tíruszt sok nép zúzza majd szét: „Ezokáért így szól az Úr Isten: Ímé én, Tírus, te reád megyek, és hozok fel ellened sok nemzetet,... És elhányják Tírus kőfalait és lerontják tornyait,...” (Ezék. 26.3-4a )

2. prófécia: Tíruszból mindössze egy meztelen szikla marad, melyen halászok szárítják hálóikat: „... s levonszom még porát is róla, s kopasz sziklává teszem őt. Hálók kivető helye lesz a tenger közepén....” (Ezék. 26.4b-5a )

3. prófécia: Elsőként Nabukodonozor babilóniai király támad Tíruszra: „...Ímé, én hozom Tírus ellen Nabukodonozort, Babilon királyát... lovakkal, szekerekkel, lovagokkal, sereggel és sok néppel.” (Ezék. 26.7 )

4. prófécia: A város romjait a tengerbe vetik: „És prédára hányják gazdagságodat, és elragadozzák árúidat, és letörik kőfalaidat, s gyönyörűséges házaidat lerontják, és köveidet és fáidat, s még porodat is a víz közepére hányják.” (Ezék. 26.12 )

5. prófécia: Tíruszt soha többé nem építik fel: „...többé meg ne építsenek; mert én, az Úr szóltam, ezt mondja az Úr Isten.” (Ezék. 26.14 )

6. prófécia: Tírusznak még a nyomát is eltörlik: „Rémségesen cselekszem veled és nem leszel; s keresni fognak, de többé örökké meg nem találnak, ezt mondja az Úr Isten.” (Ezék. 26.21 )

Kr.e 585-ben - tehát egy évvel a prófécia keletkezése után – Nabukodonozor babilóniai király lerohanta Tíruszt, amely igen kívánatos zsákmány volt a szemében. A város a Libanon-hegység tövében terült el, és a földközi-tengeri térség legjobb kikötője volt az övé. 13 évi ostrom után (Kr.e 573) Nabukodonozor elfoglalta és kifosztotta a várost (Ótíruszt). Ezzel Tírusz bekerült az újbabilóniai birodalomba. Azután Kr. e. 539-ben Kürosz, a perzsa birodalom alapítója és királya elfoglalta a Babilon Birodalmat. Ezzel Tírusz perzsa uralom alá került. Az 1. és 3. prófécia ezzel beteljesült, (így a kortársak láthatták a beteljesedés egy részét, amely igazolta számukra az igaz voltát)de az egykori metropolis romjai és maradványai még mindig léteztek.

Negyed évezred múltán a prófécia további részletei is beteljesedtek. Kr.e. 334-ben, tehát az ítélet elhangzása után 252 évvel, a macedón Nagy Sándor Perzsia ellen vonult, és Granikosznál legyőzte a perzsa satrapákat, Kr.e. 333-ban Issusnál III. Darius perzsa királyt. A perzsa király legyőzése után dél felé vonult Egyiptom ellen, és felszólította a főniciai városokat, hogy adják meg magukat, és nyissák meg előtte kapuikat. A városok egymás után kerültek a kezére, csak Tírusz városának a sziklaszigeten épült része (Újtírusz) nem adja meg magát. A szigeten fekvő város jól meg van erősítve, és magas falak védik. Sándor figyelemre méltó és egyedülálló haditechnikát alkalmaz, hogy a szigetet meghódítsa. A szárazföldön lévő Ótíruszt leromboltatja, és a város romjaiból hatvan méter széles gátat épít a tengerszoroson át, amely a régi várost az újtól elválasztja. Mivel az egykor hatalmas Tírusz kövei és törmeléke nem bizonyultak elegendőnek, a régi város földjéből is szórat a tengerbe. A közel kilométernyi gát építését úgy biztosítja, hogy mozgatható védőpajzsokkal, ún. „teknősbékákkal” látja el. „... és tölt ellened sánczot, és emel ellened paizs-fedelet.” (Ezék. 26.8c). Az utászok a parton mozgatható, többemeletes lövésztornyokat (helopokat) építenek íjászok és könnyű tüzérség számára: „...és állat ellened tornyot...” (Ezék. 26.8b). Ezek a legmagasabb ostromtornyok, amelyeket a haditechnika vala is ismert. 20 emeletesek, és 50 méteres magasságukkal messze a város falai fölé nyúlnak. Hét hónapos előkészület után ezek a szörnyetegek nehézkesen, de feltartóztathatatlanul gördülnek Tírusz felé, és ezzel megpecsételték a város sorsát. (…)

Mellesleg szólva Nagy Sándornak éppenséggel nem állt szándékában bibliai próféciákat beteljesíteni, mégis – ahogy történetileg bizonyított – mintegy 250 évvel a prófécia elhangzása után Isten ítéletének végrehajtója lett Ótírusz felett. Ha az 1. és a 3. prófécia már Nabukodonozor által beteljesedett, úgy Nagy Sándor volt az, aki által a 2. és 4. prófécia ugyancsak szó szerint megvalósult.(...)

Napjainkban az ókori sziget félszigetté változott, a futóhomok egyre jobban megnövelte a Nagy Sándor által emelt gát kiterjedését. Ótírusz helyén azóta sem épült város, (5. prófécia) noha adott lenne a lehetőség, hogy ateisták pénzt gyűjtve csak azért is építsenek ott egyet. Csak ennek az egy jóslatnak a részletekbe menő beteljesedése olyan meghökkentő és döbbenetesen pontos, hogy lehetetlen pusztán a véletlen számlájára írni."

Nagyon jó, csak egyetlen aprócska bibije van:

A mai Bibliát, ha igaz, a niceai zsinaton állították össze. I. sz. 325-ben. Mi a bizonyíték rá, hogy ezek a prófáciák akkor íródtak, amikor állítod, és nem ott írták le ilyen módon le őket?

A Tírusz jóslatról:

Csak néhány megjegyzés:

Ezékiel Kr. e. 593-571ig írta a próféciákat. Tírosz ostroma és bukása még az életében megtörtént, így nem igazán hitelesek a vele kapcsolatos próféciái.(Konyvét egyébként tanítványai a halála után alaposan átrendezik, átírják) Arről is érdemes megemlékezni, hogy Tiros ostroma előtt 10-20 évvel Nabukodonozor szintén meghódította Askelón kikötővárost. Az Ezékiel 26-ban leírtak nagyban hasonlítanak annak ostromára. Ugyanakkor egyes források a 13 évi ostrom után békekötéssel került Tiros Babilon uralma alá, a város nem semmisül meg.

Az sem igazán érthető, miért fordul az Úr Tiros ellen. Ezékiel szerint: "Tíros nevetett Jeruzsálemen"

Hát ez nem túl jó magyarázat egy város iránti fél évezredre kiterjedő haragra és pusztításra. Jellegzetes Ószövetségi Istenkép. Isten csak úgy megharagstik, azán pusztít, mert megsértették a városát.

Nagy Sándorral kapcsolatban:

A teljes 26. fejezet egy Ezékiel által ismert ostrom fantáziadús leírása. Az, hogy néhány évszázadon belül teljes mértékben megsemmisül a város, azt a történelem természetes sodrása valószínűvé teszi.

Több száz város pusztult el a történelem során. Hogy ez Tíros-szal is megesett, az nem nagy véletlen.

Van amikor érdemes még tovább érvelni, itt és most azonban úgy látom, hogy nem.

Nem mintha nem lennének érveim. Az ilyen és ehhez hasonló kérdések sokasága miatt írtam ezt a könyvet:

[link]

Egyébként pedig ismét csak ennek az éneknek a sorai érvényesek:

"Ki kétkedőn boncolja Őt, annak választ nem ád,

de hívő előtt az Úr megfejtei önmagát!"