Röpimákat használtok?

Csatlakozom az előttem szólóhoz.

Vegyük Nehémiás esetét a bibliából.

Artaxerxes király megkérte mondja el mi bánja, és ekkor Ő egy magában mondott gyors imában kérte a teremtő segítségét.

A helyzet ezt kívánta meg, s ezt a teremtő is tudja vannak ilyenek, és meghallgatja.:)

Zsömle/lány

szoktam :)

leggyakrabban ezeket:

Deo gratias!

Jöjj el, Szentlélek Úristen, náladnélkül semmi az ember!

Dicséret Neked Uram, örök dicsőség Királya!

Jézusom, bízom Benned!

és...: Szeretlek!

meg még sokfélét, ahogy épp legjobb. :)

Hazardteam,

örülök, hogy ezek jobban tetszettek. :) A röpima egy katolikusoknál használt kifejezés, ollózok Neked egy kis leírást róla, protestánsbaráttá téve. (Máriás egy-két szót kiszedtem belőle. :))

röpima: rövid, pár szavas szóbeli imádság, mellyel napközben, amikor nincs idő hosszabb imádságra, a teendők megszakítása nélkül Istenhez tud emelkedni a lélek. - A legrövidebb röpima Isten és az Ő szent nevének említése: „Úristen!”, „Istenem!", „Jézusom!”. - Röpimaként mondható a köszöntés is: a „Dicsértessék a Jézus Krisztus!” Ezeken kívül ismertebb ~: „Istenem, Mindenem!”; „Jézus Szíve, bízom benned! Neked ajánlom a szívemet!” - ~t mondunk 1. váratlan helyzetekben, amikor önkénytelenül Istenhez menekülünk külső veszedelem v. kísértés miatt („Istenem, segíts!”); 2. Isten jóságának eleven megtapasztalásakor („Deo Gratias! Hála Istennek!”); 3. az istengyermeki, ill. jegyesi szeretet késztetésére minden különösebb külső ok nélkül („Istenem, szeretlek! Jézusom, Szerelmem!”)

Első vagyok. Ja, hogy így értetted a röpimát? Nos ez esetben kicsit módosítom a válaszomat. Ilyen értelemben ugyanis nem szoktam "röpimákat" mondani. Én úgy értelmeztem a röpimát, hogy mondjuk elered az eső, mire én azt mondom magamban: "Drága Mennyei Atyám, köszönöm, hogy esőt adtál a földnek, hogy felfrissülhessenek a növények! Jézus Krisztus nevében, ámen."

Ilyen típusú "röpimákat" természetesen szoktam mondani, napjában többször is, de abban az értelemben, ahogy te definiáltad, nem.