A hithű zsidók hogyan tartják meg a sabbatot? Mit jelent megtartani, hogy telik egy sabbat nap?

Ez sok mindentől függ, leginkább attól, hogy mennyire "elvakult" hívő az illető.

általánosságban:

- péntek napnyugtától szombat napnyugtáig tart;

- semmilyen munkát nem végezhetnek;

- nem ehet-nem ihat /az is munkavégzés/;

- villanyt nem kapcsolhat, stb., bármi amihez "munkát" végez;

Szia!

Az igazán szélsőségesek még a medvét is bent hagyják a wc-ben(nem húzzák le)!Nincs félreértés,elmondták!

Balatonalmádi(Ramada)"2010.okt.

Na egy kicsit konkrétabban, a konzervatív-ortodox sabbath tartást írom le röviden. De az tudni kell, hogy ma a zsidók a rabbinikus judaizmus szerint élnek, egy csomó szokás nincs benne a Bibliában, később alakult ki mint hagyomány.

Először is a sabbath pénteken az első csillag feljövetelétől, másnap az első három csillag feljöveteléig tart. Ma ezt csillagászati módszerekkel kiszámolják, így percre pontosan lehet tudni, mikor köszönt be a szombat. Ekkor kell a gyertyagyújtás szertartását megcsinálni. Előtte viszont elkészülnek mindennel: az asszony főz, süt: általában töltött halat (gefielte fisch)és süt mellé egy fonott kalácsot (néhol kettőt), elrendeznek mindent az ünnepre: az asztalra kerül a letakart kalács, a két gyertyatartó és a bor (lehet pálinka is).

[link]

Gyertyagyújtásra összeül a család, ekkor az asszony meggyújtja a két gyertyát (néhol többet, h nincs jelen a feleség akkora férj) és elmondja ezt az áldást: Baruch atah Adonai eloheinu melech haolam, asher kid'shanu b'mitzvotav v'tzivanu l'hadlik neir shel Shabbat.

Áldott legyen az Úr a mi Istenünk, aki megparancsolta hogy meggyújtsuk a szombatnak fényeit. (Közben kezével a fényt az arcához emeli).

[link]

Ettől a pillanattól "bejött" a szombat: 39 főmunka tilos beleértve tűzgyújtást, a villanykapcsolást, a zárhasználatot stb.

Ezután a férj elmondja a borra az áldást: Baruch atah Adonai eloheinu melech haolam, borei p'ri hagafen.

Áldott legyen az Úr, a mi Istenünk, aki adta szőlő termését. Iszik belőle, majd elmondja kenyérre/kalácsra mondott áldást: Baruch atah Adonai eloheinu melech haolam, hamotzi lechem min ha'aretz. Áldott legyen az Úr, a mi Istenünk, aki adta a földnek termését a búzából készült kenyeret. Felvágja a kalácsot és mehet az evés.

A szombat vége is hasonló módon jön el. Amikor percre pontosan feljön a harmadik csillag, akkor jön a havdala szertartása: a borra mondott áldás után egy illatos fűszerekkel teli tartóba szagol bele a férj és erre is mond egy áldást ettől kezdve vége "kiment" a szombatnak.

Azt pontosan nem tudom mely szokások alakultak ki az idők folyamán és mely szokások nincsenek benne a Bibliában, mert az Ószövetséget kevéssé ismerem, a zsidó hagyományokat is úgy-ahogy. Amit elmondhatok, hogy a gyertyagyújtás szertartása nincs benne, mert a karaita zsidók (akik nem fogadják el a rabbinikus hagyományokat) nem végzik el, ahogy a havdalát sem a végén. A sabbath kezdete és vége az ókorban nem percre pontosan volt, mint ma, hanem megnézték mikor jött föl az első csillag és akkor kezdte el a falu vagy egy egyén az ünnepet, amikor meglátta a csillagot, felhős idő esetén amikor besötétedett. Később a babiloni csillagászok már kiszámolták a csillagok pályáját és a zsidók is elkezdhették percre pontosan a szombatot.

1. Harminckilencféle főmunka elvégzése van eltiltva szombaton. Vannak ugyan még más munkák is, amelyeket tilos szombaton elvégezni, de a többi munka mind a harminckilencféle főmunka valamelyikéből származik és ezért bármely munkát, amely hasonlít a harminckilencféle főmunka valamelyikéhez, tilos szombaton tenni.

Itt következik a harminckilenc főmunka:

1. Vetni. 2. Szántani. 3. Kaszálni. 4. Összeszedni lekaszált kalászokat egy helyre, vagy más termést összehordani. 5. Kicsépelni bármely termést. 6. Rostálni. 7. Kiválogatni ehetetlen dolgokat (salakot) ehető dolgokból. 8. őrölni. 9. Szitálni. 10. Dagasztani. 11. Sütni, főzni. 12. Nyírni. 13. Mosni, fehéríteni ruhát, gyapjút, kendert stb. 14. Kifésülni hajat, gyapjút, vagy kendert stb. 15. Festeni. 16. Fonni, sodorni. 17. Nyüstbe fűzni. 18. Szőni. 19. A megszőtt vászonból kihúzni két szálat. 20. Összekötni, 21. Kikötni. 22. Varrni. 23. Szakítani. 24. Vadászni, illetve megfogni állatot, vagy szárnyast. 25. Megölni bármely élőlényt. 26. Bort lehúzni állatról. 27. Bort besózni. 28. Bort kidolgozni. 29. Vonalozni. 30. Kenni. (Ételt szabad kenni). 31. Vágni. (Ételt szabad). 32. Írni. 33. Kitörülni, kiradírozni. 34. Építeni. 35. Építményt összerombolni, vagy egy megrögzített tárgyat a helyéről elmozdítani. 36. Tüzet gyújtani. 37. Tüzet eloltani. 38. Hordani valamely tárgyat az utcán, vagy szobából az utcára kivinni. 39. Befejezni valamely munkát, ha nem is dolgozik rajta és csak egyetlen egy kalapácsütést, tesz a munkára, azt sem szabad, mert befejezni munkát nem szabad. Összesen 39 főmunka van, amely tilos. (Mazsihisz.hu)

Hát ez alapján tüzet táplálni szabad volt-e nem tudom, de ma sem szabad villanyt kapcsolni, vagy sütőt begyújtani. Igazából megy a vita a rabbik között, hogy mit és hogyan nem szabad, pl.: Izraelben egy csoport le akarta állítani az atomerőműveket, míg egy másik csoport azt mondta az atommaghasadás - mivel magától megy - nem szegi meg a sabbathot.

A sabbath beköszönte után istentiszteletet tartanak, és másnap reggel is tartanak egyet. Egyébként szent szövegek olvasása és pihenéssel telik a nap.

#7 és #9 lényegében jó, néhány apró pontosítás, megjegyzés ( bocsi, végül kicsit hosszú lett :) ):

1) "konzervatív-ortodox"

Ez így nem jön össze, vagy "konzervatív", vagy "ortodox". Az ortodoxia a világon mindenütt ugyanaz, Magyarországon ezenkívül létezik un "Statusquo ante" és "Neológ" irányzat. Utóbbi megengedi ( sôt szorgalmazza ) a zsinagógában az orgonát, persze, aki játszik, az nem zsidó, mert a zenéles munka. Eznkívül az imarend különbözik kissé, más eltérés nincs.

Nyugaton az ortodoxiától eltérô irányzatot "konzervatív mozgalomnak" nevezik, ehhez tartozó egys rabbik megengedik szombaton az elektromosság használatát ( persze nem mosás, poszívózás, csak villanygyújtás, telefon a távollevô hozzátartozókkal, ilyesmi ).

2) A gyertyagyújtás ideje: péntek NAPLEMENTE ELÔTT 18 perccel ( ne kérdezd miért, ill kérdezheted, de azt nem tom )

A Sabbat kimentetele: 3 csillag EGYMÁS MELLETT. Van ahol hozzáteszik "kis csillag", ez a szigorúbb ( néhány perccel tovább tart a Sabbat ), van ahol "nagy csillag". Ma már van olyan is, hogy "amikor a Nap 8 fokkal a horizont alatt". Persze, mint #7 írta, ma már ezeket percre kiszámolják, természetesen Debrecenben elôbb jön be és megy ki, mint Sopronban. A kimenetelt röviden úgy lehet mondani: a teljes éjszakai sötétség beállta.

A Sabbat idôtartam általában 25 óra, olykor néhány peccel több.

3) A gyertyagyújtás: assznynak ( nônek, kislánynak is ) kötelesség, férfinak, ha nincs a házban nô ( akár kislány ), szabad, de nem kötelezô.

4) A borra és a kenyérre mondott áldás együtt a kiddus, a Sabbat megszentelése. Nem lényges, de borra mondott áldás szószerinti fordítása : "... a BORÁG gyümölcsét", a kenyérre: "... aki kenyeret ad a földbôl".

LÉNYGES: az áldásmondó mindenkinek ad a kenyérbôl egy - egy darabot és ki -ki csak az áldás elhangzása ( elmondása ) után csak az elsô falt kenyér elfogyasztása után szólalhat meg ( az áldásmondó is - ha valaki megszegi, az "érvényteleníti" az áldást. ).

( Ugyanez a szertartás a szombati ebédnél, áltlában minden étkezésnél, a harmadik szombati étkezéshez, szombat du, és persze hétköznap, már nem tartozék a bor ).

Ami eddig volt az a Sabbat FOGADÁSA.

Természetesen - elvben - az is hozzátartozik, hogy elmegyünk a zsinagógába, a szombatfogadó istentiszteletre, ilyenkor otthon indulás elôtt gyújtunk, mert a fenti idôpont ELÔTT szabad, csak utána nem. A legtöbb zsinagógában vannak gyertyák ( mécsesek ), hogy aki vmiért otthon nem ( pl munkából egyenesen a zsinibe ) az ott gyújthasson. Az istentisztelet után a zsinagógában kiddus. Egyes zsinagógákban utána a közösség közösen vacsorázik. Akik a kiddus után hazamennek, ha nem volt a zsinagógában az egész család, otthon csinának kiddust, erre az a szabály, hogy részt venni lehet többször, csinálni ( mondani ) csak egyszer.

A Szombatfogadó istentisztelet: délutáni ima ( "minha" ( héber ) ), esti ima ( "majriv", v máriv ), kettô között: "dróse"( jiddis ), vagyis a Tóra aktuális hetiszakaszához kapcsolódó tóramagyarázat ( prédikáció ).

5) Szombat de - természetesen - a rendes zsidó megint elmegy a zsinagógába a Szombati istentiszteletre. Ez reggeli ima ( sachrisz ), a Tóra aktuális hetiszakaszának felolvasása, délelôttti ima ( muszaf ), kiddus. Ilyenkor is van prédikáció, van ahol a tóraolvasás elôtt, van, ahol a kiddus elôtt és van ahol azon kívül a kiddushoz kapcsolódik még valmi tanítás a rabbi részéôl, oldottabb formában, mint az istentiszteleten. Az imák egyébbként ( reggeli, délelôtti, délutáni, esti ) még az ôsatyáktól ( Ábrahám, Izsák, Jákob ) származnak. Ôk kevesebbet imádkoztak, viszont áldozatokat mutattak be, ezek helyett ma imákban mondjuk el, hogy milen áldozatokat mutattak be az ôsök.

6) A Sabbat kimenetele: Szombat du - természetesen - a rendes zsidó megint elmegy a zsinagógába, hogy elbúcsúztassa a Szombatot.

Ilyenkor délutáni ima, harmadik szombati étkezés, közben ( nem evés közben ) közös éneklés ( zsoltárok ), a rabbi tanít vmit, esti ima. Ezután következik a "havdala" ( = elválasztás ), vagyis a Sabbat elválasztása a hétköznapoktól. Az áldásokat csavart gyertya fénye mellett mondják, van, ahol ehhez eloltják a villanyt. Már szabad, mert már az esti imát is a Sabbat kimenetele után mondjuk. Ezért szabad gyertyát is gyújtani. Az ilyenkor mondott áldás szövege tartalmazza ezt ( ... aki elválasztja az Sabbatot a hétköznaptól ). Azután tele pohár borral a kézben áldás a borra, fûszerre, a fûszert mindenki szagolja, fényre, majd az áldásmondó megissza a bort ( nem az egészet, mert azzal oltja el a gyertyát ). Azután jön egy kis babona: a borba martott újjal megdözsölik a homlokot, halántékot és egy cseppet a zsebbe, hogy a héten szerencsésen pénzt keressen. Ilyenkor már szabad pénzrôl beszélni, szombaton nem.

Bár én gyakorló, zsinibe járó zsidó vok, fejbôl nemtom, hogy a gyertyagyújtás és a havdala mióta, az igaz, hogy a karaiák csak a Tórát ( Mózes öt könyve ) fogadják el, a rabbinikus szabályokat nem.

Nincs igazuk, mert a rabbinikus szabályokat is a Tórából vezették le. Persze a kaftán, a pajesz az nincss a Tórában, illetve a pajesznek az az eredete, hogy "ne nyírjátok körül hajatok szélét", ez van a Tórában, de persze, vannak fokozatok. Van nagyonsok igen vallásos ortodox zsidó, akik teljesen civil ruhában járnak, nem hodanak se szakált se pajeszt, se széles karimájú kalapot, persze, nem is járnak fedetlen fôvel.

Remélem, a 39 fômunka jól van a #9-ben, mert fejbôl nem tudnám felsorolni, de megnézheted pl a [link] - n, a "rabbi válaszol" v ilyesmi, a menübôl kiderül.

A lényeg: azokat a mûveleteket tekintjük munkának, amiket a Sivatagi Szentély építése közben kellett végezni. Ennek magyarázaa: az ÚR parancsára épült a Szentély, de azt parancsolta, hogy Szombaton ne építsék. ( A Sabbat tehát akkora ünnep, hogy olyankor még ez a nagyon fontos munka is szünetelt. )

Másként fogalmazva: Sabbatkor semmi olyat nem szabad, ami hétköznapi. Viszont ami fentebb írtak, az szamárság, ugyanis a természet erôit ( így a viz súlyát ) szabad használni.

Tûzgyújtás: Sabbatkor semmi, táplálni se, égô tûzrôl másikat se. Ezért nem szabad dohányozni se. De a péntek du égvehagyott gázlángon vagy villanymelegítôn szabad melegíteni, hasonlóképp a hôkapcsolós szamovárból szabad frróvizet engedni. így lehet teátforrázni, nescafét is, de a forró vízbe kell a nescafét és nem megfordítva ( legalább 5 x kérdeztem rabbit, el is magyarázták de még mindig nem jeyeztem meg, miért :D )

Persze, amit nem szabad, arról beszélni se illik.

Mégegy: a szombat törvényében: "... hat nap alatt teremtette a Világot és a hetediken MEGPIHENT és megszentelte azt" - ebbôl a bölcsek azt vezették le ( elég logikus ), hogy Sabbatkor nem szabad semmit VÁLTOZTATNI. Ebbôl pl. ha egy doboz cigit az asztalon felejtettem, az ott marad a Sabbat kimeneteléig. Ha egy pohár leesett, az is. ( A szilánkok is, hacsak véletlenül nem jár arra egy nem zsidó, akinek szabad :D )

Az ünnep, ami nem Sabbat ( Pesach ( Húsvét ) elsô és utsó két napja, Savuot ( Pünkösd ), stb ) aban különbözik, hogy olyankor szabad égô tûzrôl másikat és szabad cipelni ( szatyrot, esernyôt, de az esernyôt kinyitni nem :) )

Villany: ha vmi technikai újdonság, összeülnek a rabbik és meganácskozzák, hogy vionatkoznak arra a Tóra parancsai, melyik kategóriába sorolható. Hogy honnan tudjak? A legtöbb rabbinak van civil képesítése is, Maimonidesz ( r. Moseben Maimun )pl Saladdin szultán háziorvosa volt, a közelmúlt egy nevezetes rabbija, r. Menachem Mendel Sneershon a Berlini egyetemen hallgatott össz 5 félév matek fizika kémiát, majd Párizsban a Sorbnnon villamosmérnöki diplomát szerzett.

Az elektromosságról úgy döntöttek, hogy a tûzhöz sorolandó, tehát használatára a tûzre vonatkozó szabályok.

Valóban van vita, mint fentebb írtam, a "Konzervatív Mozgalomhoz" tartozó rabbik egy része szerint nem tûz, ezért a fenti engedmények.

Hogy atomerômûvet akartak volna Izraelben leállítani, arról nem tudok, de tény ( napilapok megírták ), hogy az ultraortodoxok külön elosztóközpontot kértek, hogy biztos legyen, hogy aki ott dolgozik szombaton, az nem zsidó. És persze ugyanôk nem tûrik, hogy az utcájukon szombaton autó menjen keresztül.

Bizony, könnyû errôl - arról megfeledkezni a legjobb szándék mellett is: öreg ortodox ( nem "ultra" ) barátommal sétáltunk, meg akartam nézni vmit az útbaesô plázában, bementünk, a mozgólépcsôhöz közeledve azt mondja, ô még vmit megnéz és körbejön, mármint a gyaloglépcsôn.Csak kifelé kapcsoltam, amikor felfelé is gyalog jött, hogy a mozgólépcsô "utazásnak" minôsül, tehát tilos. Hogy miért nem szólt? Mert azzal megszégyenített volna, ami szintén tilos ( nem csak Sabbatkor ). :)