Jehova Tanúival folytatott Bibliatanulmányozás tényleg egy csomó tévtanítást tartalmaz? Tényleg torzítják a Biblia üzenetét?

Kedves ez is benne van a Bibliában?

A Személysértegetés nem áll helyt a jehova tanu-nak.Pál apostol üldözte a keresztényeket és meg is ölte őket ,ejnye bizony ez nem szép dolog ilyet állítani .Nem helyes így bánni a szavakkal Isten előtt...

Ezzel megalapoztad a tévedésedet.Én azért kívánom hogy Jézus által meggyógyul eszmei futtatásod és vigyázol mit teszel...Isten megáldjon.

(K.Gy)

Az 1914-es évnek továbbra is központi szerepe van Jehova Tanúinak számításaiban. .... A Russell által megjósolt események elmaradása miatt radikálisan átértelmezték. Míg Russell évtizedeken át a földi kormányzatok végét és Krisztus királyságának földi felállítását várta 1914-re, 1914 után ő is majd követői is a mennybe helyezték Krisztus trónralépését, és az első világháborút annak jeleként értelmezték, hogy a Sátán ekkor hullott le az égből. 1914 tehát többé nem az aratási idő vége, hanem a kezdete, amelyre az ítélet fájdalma és az „utolsó nemzedék” jelenléte jellemző.

Azt, hogy 1914 után milyen kimagyárazásra és átértelmezésre volt szükség a „komoly bibliakutatók” részéről, Franz Stuhlhofer történész „Charles Taze Russell - der unbelehrebare Prophet” (= C. T. Russell - a javíthatatlan próféta) című könyvében részletesen dokumentálta. Különböző „kerülőutakat” ír le a „be nem teljesedett próféciákkal” kapcsolatban, például a „próféciák" relativizálása vagy átértelmezése elmaradásuk után annak állítása, hogy az „Őrtorony” olvasói túl sokat vártak és félreértették a „próféciákat", a prófécia láthatatlan beteljesülésének állítása, sőt néha még a tévedés beismerése is. Stuhlhofer így summázza „1914”-gyel kapcsolatban:

„Russell... egy sor konkrét előrejelzést tett 1914 előtt. Ezek az előrejelzések mindenestül félresiklottak; egyes esetekben semmi sem történt, máskor meg éppen az ellenkezője. Russell úgy gondolta, hogy az armageddoni csata már el is kezdődött, és 1914-től világszerte béke fog uralkodni. Ehelyett olyan heves háború tört ki 1914-ben a nemzetek között, amely boldog békeidővé tette a megelőző évtizedeket” .

Az 1986-ban kiadott, revideált „Igazi béke és biztonság – hogyan találhatod meg?” című Őrtorony-irat kitér erre a paradox helyzetre és annak értelmezésére:

„Első pillanatra talán szokatlannak tűnik, hogy éppen egy példa nélküli háború jellemezte a földön Krisztus trónra emelését. De ne feledjük, hogy 'a világ uralkodója' Sátán, az Ördög (János 14:30). Ő nem szerette volna azt látni, hogy Isten Királysága irányítja a föld ügyeit. Hogy elterelje a figyelmet a Királyságról [sic! L. G.], olyan háborúba vezette az embereket, amelyben a szuverenitásra irányuló saját igényeiket kívánták támogatni. ... 'Háború tört ki az égben...a nagy sárkányt, az Őskígyót, akit Ördögnek és Sátánnak neveznek, aki az egész lakott földet félrevezeti; levetették őt a földre és az angyalait vele együtt levetették.'... (Jel 12:3-12)." (74. o.)

Hogyan magyarázta 1995-ig az 1914-ben történteket az Őrtorony Társulat? Először is az 1968-ban kiadott „Az igazság, mely örök élethez vezet" című iratból idézek:

„Arról az időről, amelyben most élünk, a Biblia mint az 'utolsó napokról’, vagy a 'vég idejéről' beszél. (2Tim 3:1; Dán 11:40) A tények azt mutatják, hogy ez egy meghatározott ideig tartó időszak, amelynek kezdete és vége pontosan meg van határozva. Elkezdődött 1914-ben, amikor Isten Jézus Krisztust a mennyben királyként trónra emelte. S véget ér akkor, amikor Isten a dolgok e jelen gonosz rendszerét megsemmisíti. ...

Mikor fogunk már ott tartani? Isten Fia, Jézus Krisztus adja meg a választ. Miután felhívta a figyelmet arra a sok dologra, melyek mutatják, hogy 1914 óta 'a vég idején' élünk, ezt mondta: 'Semmiképpen nem múlik el ez a nemzedék, míg mindezek a dolgok meg nem történnek.’ (Máté 24:34, ÚV) Melyik nemzedékre gondolt?

... ’Ezek a dolgok’ azok az események, amelyek 1914 óta már megtörténtek, s amelyek még megtörténnek egészen e gonosz rendszer végéig (Mt 24:33) ...

Ez azt jelenti, hogy már csak rövid idő van hátra, mielőtt eljön a vég!” (94k).

1968-ban írták le ezeket a mondatokat, amikor azok, akik 1914-ben fiatalok voltak, már a hetedik évtizedüket taposták. Időközben (25-30 évvel később) az Őrtorony Társulat az „1914-es" tétele miatt egyre inkább lépéskényszerbe került, mivel ma már alig él valaki az akkori nemzedékből. Egy ideig azzal segítették ki magukat, hogy egyre lejjebb szállították az akkor élők korát, és így nyertek néhány évet. Így az 1984 május 1-jei Őrtoronyban elhagyták a tudatos érzékelést, mint feltételt, és az 1914-es határidőt az akkor született csecsemőkre vonatkoztatták:

„Ha Jézus ilyen értelemben használta a 'nemzedéket', mi pedig 1914-re alkalmazzuk, akkor e nemzedék csecsemői most 70 évesek vagy idősebbek.”

Találóan jegyzi meg Raymond Franz az ilyen (át) értelmezésről:

„Minden évvel persze egyre nehezebb ezt a tant és minden hozzá kapcsolódó igényt fenntartani. 1984-ben 70 év telt el 1914 óta. Egyszer majd az 1914-es 'nemzedékre' vonatkozó tanítást már nem lehet anélkül fenntartani, hogy el ne veszítse minden hitelét”.

1995 óta az Őrtorony Társulat valóban ejtette az 1914-es nemzedékről szóló tant, ami persze nem jelenti azt, hogy maga az 1914-es év is elveszítette volna jelentőségét az Őrtorony Társulat számára. Ezért most egy kicsit részletesebben foglalkozunk ezzel az évszámmal.

Jehova Tanúinak „1914-tételével” kapcsolatban a következő kérdéseket kell feltennünk: Valóban fenntarthatók-e azok a számítások, amelyek az „1914-es” dátumhoz vezettek? Továbbá: Mi a „genea” fogalom jelentése Mt 24,34-ben, amelyet az Őrtorony Társulat „generáció”- nak fordít, és - többféleképpen - az „1914-es nemzedékre" vonatkoztat?

Hogyan jut az „1914-es" dátumhoz az Őrtorony Társulat? Abból indul ki, hogy Kr. e. 607/606-ban Jeruzsálem Nebukadneccar általi lerombolásával véget ért Izrael teokratikus mintauralma, és elkezdődött „a nemzetek ideje". A Kr. e. 607/606 tehát a kiindulási pont, ezzel kezdik számításaikat. Utána azt kérdezik, hogy meddig tart „a nemzetek ideje". A válasz Dán 4-ben található, ahol Dániel Nebukadneccar álmát magyarázza. Itt olvasható:

„Száműznek téged az emberek közül, a mezei vadak közt tanyázol, füvet eszel, mint az ökrök, és az ég harmatja áztat. Hét időszak telik így el fölötted, amíg el nem ismered, hogy a Felséges uralkodik az emberek királysága fölött, és annak adja azt, akinek akarja” (Dán 4,22).

A „hét időt" tehát „a nemzetek idejével" magyarázzák. Hogyan törhető meg azonban évszámokkal ez a „hét idő"? Ennek megválaszolásához a Jelenések könyvéhez „ugranak", ahol „három és fél időről" van szó. Az eljárás folytatását az „Igazi béke és biztonság – Hogyan találhatod meg?” című Őrtorony-iratból vett alábbi idézet világítja meg:

„A Jelenések 11,2.3 azt mutatja, hogy 1260 nap egyenlő 42 hónappal, vagy három és fél évvel. A Jelenések 12,6.14. verse ugyanannyi napot (1260 napot) említ, de úgy utal rájuk, mint 'időre [1], időkre [2] és fél időre’ vagyis három és fél 'időre’. Ezen idők mindegyike 360 napból áll (3 1/2 x 360 = 1260). Ezen prófétai 'idők' minden napja egy egész évet tesz ki, annak az elvnek alapján, amely szerint: 'egy napot egy esztendőért' (4Móz 14,34; Ez 4,6). A 'hét idő' tehát 2520 évnek (7 x 360) felel meg. I. e. 607 őszétől számítva, amikor Isten előképes királyságát Júdában Babilon leigázta, a 2520 év i. sz. 1914 őszéhez vezet el bennünket (606 1/4. + 1913 3/4 = 2520). Ez volt az az év, amikor 'a világ királysága' Jézus Krisztus kezébe adatott” (72k).

Bármennyire is következetesnek tűnik első pillantásra ez a számolóművészet, a vele szemben felhozható kifogások igen súlyosak. Csak a leglényegesebb négyre szorítkozom:

a) Nebukadneccar nem Kr. e. 607/606-ban, hanem 587-ben rombolta le Jeruzsálemet. Így hamis a kiindulópont -, vele együtt az eredmény is.

b) A Dán 4-ben szereplő „hét idő” Őrtorony Társulat szerinti magyarázata puszta allegorizálás. Semmi más nem derül ki a szövegből azon kívül, hogy Nebukadneccart „hét időn” át gyötri valamilyen elmebetegség, és mindaddig elveszik tőle a királyságot, amíg fel nem ismeri, hogy egyedül „a Felséges uralkodik az emberek királysága fölött, és annak adja azt, akinek akarja” (vö. Dán 4,13.22). Dán 4 nem magyarázza meg közelebbről a „hét időt", de a Septuaginta és Josephus (Antiquitates [=A zsidók története] X 216) alapján elfogadható, hogy „hét évről” van szó. Feltűnő, hogy a „hét idő” mennyire Nebukadneccar sorsához kapcsolódik, így az ezen túlmenő magyarázat rendkívül ingatag talajon áll: „... hét időszak teljék el így fölötte ...” (13. v.); „A Felségesnek az ítélete ér utol téged, uram, király! (21. v.); „Hét időszak telik el így fölötted...” (22. v.); „Mindez megtörtént Nebukadneccar királlyal” (25. o.).

A Jel 12,14-ben szereplő összesen „három és fél idő" (szó szerint: „ideig, időkig és idő feléig”) is minden valószínűség szerint szórói-szóra „három és fél évnek” értendő, amit a párhuzamos jelölések: „42 hónap” és „1260 nap” (Jel 11,2k; 12,6) még hangsúlyoznak is. Mint feljebb már bemutattam, feltehetően a nyomorúságnak az Antikrisztus uralma miatti idejére vonatkozik, amely hét (2 x 3 1/2) évig tart. Az, hogy az Őrtorony Társulat Nebukadneccar közelebbről nem jellemzett „hét idejét" kapcsolatba hozza a Jelenések könyvének „három és fél idejével”, a „lóugrásos” módszer tipikus példája, amely összefüggésükből kiragadja és önkényesen kombinálja az igéket.

d) Ugyanez vonatkozik a Jel 11,3-ban és 12,6-ban szereplő „1260 nap” „1260 évként" való magyarázatára. A „napok” „évekkel” való magyarázata teljesen nyilvánvalóan ellentmond az „1260 nap” és a Jel 11,2k-ben szereplő „42 hónap" párhuzamának, továbbá az ott leírt és időben szűkre szabott eseményeknek (mégha az egész Jelenések könyvét allegorikusán is értelmezzük, ahogyan Jehova Tanúi teszik). Mindenekelőtt azonban a Bibliában semmiféle ilyen általános érvényű alapelv nincsen, miszerint „egy nap egy év”, hanem csak bizonyos helyzetekben alkalmazza ezt az eljárást, ilyenkor - éppen 4Móz 14,34-ben és Ez 4,5k-ben – világosan jelzi is. Ezzel szemben Jel 11-12-ben sehol semmi utalás nincsen erre az „alapelvre", tehát nincs rá ok, hogy a „napokból" „éveket" csináljunk. A 2Pt 3,8-ban szereplő kijelentés is: „... az Úr előtt egy nap annyi mint ezer esztendő..." a közvetlen szövegösszefüggés része. Türelemre kell intenie és vigasztalnia a Krisztus visszajövetelére váró gyülekezetet. Hamis lenne absztrakt szabályt csinálva belőle Jel 11-12-re alkalmazni.

Az elmondottak alapján az 1914-es év nem tartható. Ezzel a „generáció” kérdése is magától feleslegessé válik, vagyis hogy azok-e, akik tudatosan érték meg 1914-et (korábbi változat), vagy pedig azok-e, akik akkor születtek (későbbi változat, a legújabbat ld. alább). Mégis, a teljesség kedvéért szeretnék kitérni a Mt 24,34-ben szereplő „genea" kifejezésre, amely e tan alapjául szolgál.

Az „Újszövetségi Teológiai Szótár” a „genea” következő jelentéseit nevezi meg az általános görög szóhasználatban: „Születés, származás ... utódok... nemzetség, közös származással kapcsolatban ... nemzedék, mint időmeghatározás, emberi életkor ... korszak is. Az Újszövetségben a „genea" „időszak, szakasz ... fajta értelmében fordul elő, de a „legtöbbször a kortársakat” jelenti. Az „ez a nemzetség" („hé genea auté”) fordulat „mindenekelőtt időben értendő”. „Azonban mindig elítélő mellékjelentése" van, így a „gonosz nemzedék”, a „házasságtörő nemzedék” vagy a „hitetlen nemzedék”. Jézus ebben az értelemben gyakran zsidó kortársaira vonatkoztatja, akikhez először küldetett (Mt 15,24), akik jelt kívánnak tőle (vö. 1Kor 1,22), és akik elvetik mint a megmentőt (vö. Mt 12,38kk; 16,4; 17,17; Mk 9,19.stb.).

"a) Nebukadneccar nem Kr. e. 607/606-ban, hanem 587-ben rombolta le Jeruzsálemet. Így hamis a kiindulópont -, vele együtt az eredmény is. "

Ez az állítás nem tény, csak egy előítéleten alapuló feltételezés. Azóta találtak már a Tanúk által, a bibliai kronológia által kiszámolt évszámot alátámasztó leleteket.

b,c): Nabukodonozor elmebajának idején "szőre megnöve, mint a saskeselyű tolla, és körmei, mint a madarakéi" (Dániel 4:30). Ez hét napnál vagy hét hétnél hosszabb időbe telt. Különböző fordítások "hét időt" mondanak, és vannak olyanok is, amelyek "kijelölt (meghatározott) időkről" vagy "időszakokról" beszélnek (Dániel 4:13, 20, 22, 29). Az egyik ógörög változat (a Septuaginta) "hét évet" említ. Az első századi zsidó történetíró, Josephus a "hét időt" "hét esztendőnek" tekintette (A zsidók története, X. könyv, X. fejezet, 6. bekezdés). Továbbá bizonyos hebraisták ezeket az "időket" "éveknek" tekintik. "Hét évre" utal a Káldi fordítás és a Katolikus fordítás lábjegyzete is.

Ebben aztán nem sok az egyetértés, de ha a Biblia a tekintély, nem emberi elképzelések, akkor jól kivehető és megérthető az igazság!

A "hét idő" Nabukodonozor esetében nyilvánvalóan hét holdévet foglalt magában. A próféciákban egy év átlagosan 360 napból, vagyis 12 harmincnapos hónapból áll. (Vesd össze: Jelenések 12:6, 14.) A "hét idő", vagyis hét év a király esetében tehát hétszer 360 nap, vagyis 2520 nap volt. Mit mondjunk azonban álmának fő beteljesedéséről? A prófétai "hét idő" sokkal tovább tartott 2520 napnál. Ezt jelezték Jézus szavai is: "Jeruzsálem megtapodtatik a pogányoktól, míglen betelik a pogányok ideje (a nemzetek meghatározott ideje, NW)" (Lukács 21:24). Ez a ’megtaposás’ i. e. 607-ben kezdődött, amikor lerombolták Jeruzsálemet, és többé nem létezett Júdában Isten előképi királysága. Mikor kellett véget érnie a megtaposásnak? A "mindenek helyreállításának idején", amikor újra megnyilvánul az isteni szuverenitás a föld irányában a jelképes Jeruzsálemen, Isten Királyságán keresztül (Cselekedetek 3:21, Vida fordítás).

Ha Jeruzsálem i. e. 607-ben történt elpusztításától 2520 szó szerinti napot számolunk, akkor csak i. e. 600-hoz jutunk, egy olyan évhez, amelynek a Szentírás szempontjából semmilyen jelentősége sem volt. Jehova szuverenitása nem nyilvánult meg a földön még i. e. 537-ben sem, amikor a felszabadult zsidók visszatértek Júdába. Ez azért van így, mert Zorobábelt, Dávid trónjának örökösét, nem királlyá, hanem csak a perzsa tartomány, Júda kormányzójává tették.

Mivel a "hét idő" prófétai jelentőségű, a 2520 napra alkalmaznunk kell ezt a szentírási szabályt: "egy-egy napot egy-egy esztendőül." Ezt a szabályt egy olyan prófécia határozza meg, amely Jeruzsálem babiloniak általi ostromáról szól (Ezékiel 4:6, 7; vesd össze: 4Mózes 14:34). Az a "hét idő" tehát, amelyben nem zsidó hatalmak anélkül uralkodtak a földön, hogy Isten Királysága akadályozta volna őket, 2520 évig tartott. Júda és Jeruzsálem kifosztásával kezdődött i. e. 607-ben, a hetedik holdhónapban (tisri 15-én) (2Királyok 25:8, 9, 25, 26). Ettől az időponttól i. e. 1-ig 606 év van. A fennmaradó 1914 év pedig i. sz. 1914-ig tart. A "hét idő", vagyis a 2520 év tehát i. sz. 1914. tisri 15-én, vagyis október 4/5-én telt le.

A 607 védelmében kiadott Őrtornyos izzadtságszagú magyarázkodás meg van cáfolva, nem ér az semmit.

[link]

[link]

A tavaly október 1-jei és november 1-jei Őrtorony cikkeket pedig már megcáfolták, angolul elolvashatod Carl Olof Jonsson írását a két ŐT-cikkről:

[link]

[link]

Persze írtak mások is eről, pl.:

[link]

[link]

[link]

[link]

--------------

Lássuk 1914-et és a "hét időt":

[link]

[link] 1914: Az aratási idő vége vagy kezdete?

[link]

[link]

Vidiripi

Helyreigazítás!

"Jehova Tanúi szervezetten adják át az embereknek a Biblia üzenetét és képeznek tanítványokat."

Nem a Biblia üzenetét adják át az embereknek hanem az Őrtorony üzenetét amely egy szervezet így is van bejegyezve Amerikában. S nem tanítványokat képeznek hanem újságkézbesítőket. Arra képezik ki őket hogy az éppen aktuális Őrtorony újságot hogyan tukmálják rá az emberekre!

"Ahogyan az apostolok tették, ők is házanként prédikálnak (Cselekedetek 20:20)."

S mond csak ezeket is teszik a tanúk?

ApCsel 1:14 Ezek mindannyian egy indulattal és állandóan imádkoztak az asszonyokkal, továbbá Máriával, Jézus anyjával és Jézus testvéreivel együtt.

ApCsel 2:46 Amellett naponként egy indulattal állandóan a szent helyen tartózkodtak; házanként kenyeret törtek, ujjongó és egyszerű szívvel részesedtek az eledelben,

ApCsel 5:42 Azután mindennap a szent helyen és házanként is nem szűntek meg tanítani és a Felkent Jézus örömüzenetét hirdetni.

"Bibliatanulmányozást ajánlanak azoknak, akik őszintén vágynak arra, hogy megismerjék az igazságot."

De valójában nem a Bibliát tanulmányozzák hanem egy sárga színű könyvet. Az pedig nem a Biblia!

"Az teszi őket a legboldogabb családdá a földön, hogy szeretnének örömet szerezni Istennek és segíteni az embereknek"

Jakab 1:27