Keresztények, mi a véleményetek a többi vallásról? Hogy tudtok egyetlen dolog mellett kitartani végig?
17 éves vagyok, és lehet, hogy ostobaság, csak azon gondolkodtam, hogy egy keresztény (vagy akármilyen más vallású ember) mit gondol egy másik vallásról.
mármint mikor egy keresztény fiúval beszélgettem erről, ő azt mondta csak Isten és Jézus valós. megkérdeztem, hogy akkor mi van mondjuk Sivával? Ízisszel? Akármelyik másik vallás akármelyik istenével? Ő azt mondta azok csak hogymondjam "man-made gods", szóval ember által teremtett istenek..
de honnan tudod hogy a te istened nem az? de akkor ha te keresztény vagy, és minden más lehetőséget kizársz, csak Isten van, akkor mi van a többi rengeteg vallásos emberrel? Mind ostobák? Mind csak egy kitalált, man-made mesében hisznek? A tiéd miért feljebb való mint az övék?
Hogy zárhatod ki a többi lehetőséget, hogy zárhatsz ki akár egyetlen lehetőséget is, mikor semmi sem biztos?
Nem érzed úgy, hogy egy vallás mellett minden körülmény közt kitartani (senkit sem akarok megbántani, egyszerűen kíváncsi vagyok) szóval egyszerűen csak nem értelmes dolog? mármint nem választhatsz egy nézetet csak. nem ragaszkodhatsz egy véleményhez életed végéig..annyi minden szól annyi minden mellett és ellen is, egyszerűen nincs egy bizonyos igazság...
tényleg nem ítélek el senkit, és nem is akartam bántó lenni, de nagyon érdekel hogy mások, hívő emberek szerint hogy van ez.
előre is köszönöm a válaszokat, és bocs a hosszú őrült kérdésért : D
Azért kérdezem, szerintetek milyen Az Isten?
"Logikus, hogy egy Isten legyen csak. Mi értelme van többnek szerintetek?"
Mért logikus akár egy isten is? És miért van több értelme egynek, mint többnek?
És komolyan nem kötözködni akarok, csak kíváncsi vagyok, mert nem értem.
Nem hiszem, hogy Zeusz itt paráználkodna a földön, de nem látom kevésbé valószínűnek, mint hogy van valaki(!) mindenek felett, aki ha az általa kitalált szabályok szerint élünk, majd egy jó helyre visz minket halálunk után.
És tényleg, ha van Isten, és mondjuk van egy jó ember, aki habár nem hívő, meg sincs keresztelve, de jó szívű, és megtesz minden tőle telhetőt, az miért kevesebb mint egy "hívő", aki mondjuk sunyi és kétszínű, és a vallásáért akár ölne is, például amikor a fél világra rákényszerítették a kereszténységet, az nem volt bűn? nem bűn valakit megerőszakolni egy nézettel?
Csak nem értem, miért hiszik sokszor a keresztények, hogy ők többet érnek, mint a nem hívő gyarló emberek, a bűnösök.
És nyilván nem minden hívőre értem, csak elég sok ilyennel találkoztam már sajnos.
És azt is megkérdeztem, szerinted mi Isten? nem hiszem hogy egy szakállas tógás férfi aki egy felhőn lógatja a lábát, nyilván. vagy hát ki tudja.. ezért kérdeztem a ti véleményeteket.
tényleg nagyon érdekel hogy egy hívő ember tulajdonképp miben hisz. mármint hogy képzeli el istent.
sera79 kérdezte:
>> "honnan vettétek hogy több "isten" van????
kitől hallottátok???? hol van ilyen a Bibliában???"
Itt:
""Mert ha vannak is úgynevezett istenek akár az égben, akár a földön, a minthogy VAN sok isten és sok úr; Mindazáltal NEKÜNK egy Istenünk van, az Atya, a kitől van a mindenség, mi is ő benne; és egy Urunk, a Jézus Krisztus, a ki által van a mindenség, mi is ő általa."" (1Kor.8:5-6)
aj nem akartam kétszer elküldeni
19es válaszoló, igen.
azt hiszem nagyon jól megfogalmaztad. :)
Sziasztok.
A kérdést megértem, de azt is, hogy nem teljesen érted a válaszokat, pedig akadt egy-két figyelemreméltó is a gyengébbek mellett. Nagy a zavar a fejekben, de valójában csak félreértjük egymást, nem tiszták azok a fogalmak, hogy Isten, istenség, vallás. Próbálok segíteni, elmondani érthetően.
A különböző vallások különböző fogalmakat alkottak: mást jelent egy görög "isten" mint a keresztyének által emlegetett "Isten". Nem azért, mert egyik "igazibb" a másiknál, egyszerűen más nyelv, kultúra, más szemlélet.
De a gyökere minden vallásnak ugyanaz. Az embernek egyszer mindenképp szembesülnie kell az önmagán túlmutató dolgokkal.
Hívjuk Abszolútumnak. A Valóságnak, így, egyben. Magának létezésnek, az alfának és omegának, ami felöleli a kezdetet és a véget - személyes és egyben kozmikus szinten is. Isten az emberen és véges létén meg szubjektumán túlmutató valóság, sőt az egyetlen igazi valóság. Igazából minden filozófus ezt az Egészet és ennek a magját kutatta a legelső görög ontológiákon át, ahol őselvekként artikulálták, Platón a Jó ideájaként, Arisztotelész első okként és mozgatóként, a neoplatonikusok Plotinussal az élen Egyként, a keresztények Istenként, a politeizmusok az istenek összességeként (mint pl Krisna szerepe a hinduknál), taoisták Világtörvényként, a skolasztikusok az első ok mellett a végső célként, Spinoza az összes attribútum összességeként talált rá, de még az olyan modern filozófusok, mint pl Heidegger egy efféle egységes Létet interpretál, melyben a mi általunk felfogott lét csak folytonos áramlás és vektorok összessége. Van, akinek istenként, van akinek misztikus élményként, van, akinek filozófiai szükségszerűségként tűnt fel az, amire minden vallás irányul.
Ez hatalmas és egyben nyomasztó, egyszerre felemelő és az emberségedet szétszaggató élmény, amikor szembesülsz a világ valóságával és azzal, hogy ennek te csak egy egészen kicsi tényezője vagy, aki ebből az Egészből jött és oda is tér vissza - s röpke életed során, még ha rá sem ébredsz, ennek az Egésznek a törvényei szabják meg az életedet. Az ember megteheti, hogy nem vesz tudomást ezekről a világtörvényekről (ami egyben konstituálja a világot, és egyben Isten is), de akkor beletörik, boldogtalanná és céltalanná válik - jó esetben elvegetál, anélkül, hogy tudná, mi végre létezik, honnan jön és hová tart. Az ember amint története során ráébredt, évtízezredeken keresztül foglalkozott a világgal mint egésszel, a vallásos gondolattal - nem véletlen, hogy minden népnek volt vallása. Ez emberi mivoltunk egyik olyan alapvető szükséglete és egyben alapja, mint az, hogy éhesek vagyunk. Nem ugribugri, meg varázslás, meg szakállas bácsik, de szembesülés a Mindennel. A mindenséggel való találkozás, annak megértése, még ha csak felszínesen sikerül is, az ember legnagyobb élménye és egyben legégetőbb feladata. Istennek, az Abszolútumnak mi is részei vagyunk: tulajdonképpen csak rá kell ébrednünk erre, és ez a világ legnehezebb és egyben legkönnyebb dolga.
Csak annyit akartam elmondani, hogy ezt a dolgot most másképp lehet artikulálni, mint pl 2000 évvel ezelőtt. Annyiféle név és meghatározás, és mind egyre irányul. Minden században és minden kultúrában más terminológiát használtak az emberek, és ilyenkor nem is csodálkozom, hogy nehéz eligazodni a fogalmak között. Régen szükségszerűen másképp fogták fel a világot az emberek, máshogy mondták ki ugyanazokat a dolgokat, amelyekre a ma embere is keresi a választ. Néhány az Abszolúttal való viszonyban teljesen lényegtelen, csupán a tudatlanság által odafoldozott dolgot megcáfoltak (hogy nem hipphopp, hanem törzsfejlődés útján lettünk olyanok, amilyenek, ilyesmi), de ez a létezés húsbavágó kérdésén nem sokat változtat, ettől még nem kell eldobni az egészet, mintha szemét lett volna. Darwinnak igaza volt, és? A világ nem hét nap alatt, hanem egy ősrobbanással indult. De ez nem változtat azon, hogy itt élünk, és nem tudjuk, hogy mi ez az egész borul alánk tér és felénk idő, egyáltalán miért létezik a valóság, mi is robbant és hogyan, előtte mi volt és hogy ezt miképpen érthetjük meg. Én személy szerint imádom a fizikát is, és lenyűgöz az egész, ami körülvesz. Ez is csak egy formája a világgal való szembesülésnek, de nem alapvető és emberi formája, mert annak a neve vallás.
És végül: keresztyénnek tartom magam, de tudom, hogy ez csak egy út a sok közül - még ha az egyik legtisztább is. Egy hindu, muzulmán de még egy szibériai sámán is pontosan ugyanarról beszél, amiről én: a valóság mindent letaglózó élményéről és az ehhez való viszonyulásról.
Oldalrapillantok a polcomra, és a Biblia mellett ott sorakozik Lao-ce éppúgy, mint a Bhagavad-Gíta, klasszikus filozófusok és Weöres Sándor versei. Hamvas Béla és Nagy László. Nem látok ellentmondást, mert mind ugyanarra irányul, és ha csak karcolják is külön-külön a felszínét, ezáltal felsejlenek az Abszolútum körvonalai. És ennél nagyobb boldogságot nem találhatsz az életben. Szex? Ezernyi partnerrel voltunk úgy, hogy csak ez volt a cél, de üresebb élményben nem lehet részed. Kábítószer? Rengeteg mindent kipróbáltam, mert kerestem valamit, és nem általlottam lemenni akármilyen mélyre - Tényleg majdnem mindent kipróbáltam, kábé csak embert nem öltem. De a drogok közül is csak néhány az, amely egyáltalán megközelíti ezt az élményt, de pont azért, mert segít kizökkenteni a valóságból és felkiáltójelként meredezik a Transzcendes felé vezető úton. Csak a holdra mutató ujj, nem a Hold maga. Pénz? Karrier? Legyen egy yachtom 60 évesen a tengeren? Tudod mi a boldogság? Megtalálni Istent!
S ha csak egyszer is beleborzongtál a közelségébe, onnantól nem zavar az, hogy mindenki másképp szólítja. Másképp Mari néni a szomszédból és másképp a részecskefizikusok. Mert látensen mind őt keresik, mert mindennek alapja Ő. Jut eszembe már nagyon unhatjátok olvasni, ha idáig sikerült egyáltalán, szóval már csak annyit mondok, hogy szerintem ha tényleg érdekel a téma, olvasd el Schleiermacher A vallási lényegről (Über die Religion) c. könyvét. Nagyon vékony kis könyvecske és szól arról, mi is ez az egész vallás-dolog és hogy férnek el a vallások egymás mellett.
Egy 21 éves fiú:)
Kedves kérdező! Alapvetően ott kellene kezdeni, hogy ésszerű vagyis racionális módon közelítjük-e meg a kérdésed, vagy a szubjektumok oldaláról.
Szerintem az előbbi üdvösebb, ezért én ilyen tárgyilagosan közelíteném meg az emberiség egyik legnagyobb talányát.
Csak két lehetőség közül választhatsz, vagy egy értelmes és intelligens ok hozott minket létre, vagy a vak véletlenre építő "szükségszerűség". Az értelem világos befolyását nagyon nehéz lenne kitagadni a lehetséges válaszok közül, akármit állítanak is a materialista körök erről. Szerintem a bizonyítékok egyértelműen a tervezettséget és az intelligens alkotást bizonyítják, mivel semmilyen valósan működő, létező természettudományos mechanizmust nem ismerünk, mely képes lenne "megalkotni" mindazt, mi körülöttünk van és magunkat. (A "mutáció és a szelekció" korlátozott mértékben létezik, de sokkal nagyobb képességet tulajdonítanak nekik, mint amire a megfigyelések alapján következtethetünk)
Viszont az összes fellelhető vallásos szent könyv közül csak a Biblia foglakozik megbízhatóan azzal, hogy honnan jöttünk, kik vagyunk és hová megyünk. És a megdöbbentő ebben az, hogy az ismert természettudományos tényekkel (nem elméletekkel és spekulációkkal) összhangban van. Ebben páratlan, csak sokan - maga az ún. "kereszténység" is alaposan félremagyarázza, tehát a Biblia hamis barátjának bizonyult a népek babonás és misztikus tanainak a beolvasztásával és a Szentírásba való belekeverésével.
Így aztán az EGY Isten gondolata az elfogadott és ezt tartjuk alapállásnak. De mint mondtam, a fő a jó irány megválasztása már az elején. Értelmes tervezés, vagy véletlen szükségszerűség - e két variáns helyes és tudatos megválasztása az első, legfontosabb lépés.
Ezekből persze sok-sok újabb kérdés keletkezik, pl. ha van Isten, akkor miért ilyen gonosz a világ és a többi. De ezere is van ésszerű válasz a bibliában.
én nem azt kérdeztem hogy honnan vettétek hogy nem csak egy Isten van
HANEM
azt kérdeztem honnan vettétek hogy nem csak egy "isten" van
szia, az a gond az ókori istenekkel, Ízisszel, Zeusszal és társaikkal, hogy régen "kihaltak". Nem lehettek valós istenek, ha elfelejtődtek, igaz? Ráadásul rendkívül antropomorf népség, szerinted milyen isten az, aki nem teremti a világot hanem bele születik (Zeusz apja Krónosz volt) eszik, iszik és vadul szexel, csalja a feleségét, és harcol és csak attól isten, hogy örök élete van? Nem gondolod hogy ez tényleg kimeríti a man-made god fogalmát?
Isten számunkra az univerzumot teremtő erő, bölcsesség, akiből/amiből szükségszerűen csak egy van. Ettől Isten, hogy rajta kívül nincs más. Igen, van személyes oldala is, ha nem lenne, mi többek lennénk nála. De ő nem ember, ezért nem eszik, iszik, paráználkodik. Ő az univerzumot fenntartó mindenség, maga a Szeretet.
Egyébként ami a hindu vallást illeti, a rigvéda szerint is egy teremtő isten van, a többiek teremtmények, tulajdonképpen angyali, démoni lények. Ez nem esik messze a zsidó tanítástól.
Engem az Istennel való személyes kapcsolat győzött meg. Halott istennel nem lehet személyes kapcsolatod. De egyébként nem bántom azt aki másban hisz, én csak elmondtam a véleményemet. Az egyik barátnőm buddhista, van egy muszlim rokonom, néhány más felekezetű keresztény és sok sok ateista is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!