Szerintetek miért van az, hogy sokkal több fura vagy valamilyen negatív személyiségjegyű keresztény fiatallal találkoztam eddig, mint ateistával vagy simán csak hívővel?

Úgy értem a keresztényt, aki komolyan veszi az ezzel já életmódot, rendszeresen jár templomba, aktív tagja ilyen közösségeknek. A sima hívőt meg úgy, aki hisz Istenben, de mindenféle egyházi kötöttség nélkül.

Előbbiek közt meglepően sok a rossz tapasztalatom (nem nyitottak olyanokra, akik mások, mint ők, kicsinyesek, túl szigorúan ítélkeznek mások ballépései felett, barátságtalanok, magukból indulnak ki...stb.) természetesen köztük is vannak nagyon szimpatikus és pozitív személyiségű fiatalok, de az arány kb. 50-50%.

Jobb az arány a pozitív típus javára a többi ember közt.