Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Vallás » Hogy legyek ateista?

Hogy legyek ateista?

Figyelt kérdés

valami fura dolog ez amit érzek. vallásos közegben nevelkedtem, nem kényszerítettek rám semmit. de a "beavatási lépcsőkön" végig mentem hagyományból .Tiszteletre méltó nagyszülőm van akit szeretek .De ért néhány dolog ami miatt teljesen felborult bennem minden.


Nem arról van szó h Isten létezésével van bajom -hanem hogy a predesztinációval nem tudok mit kezdeni .ÉS ez nem hárítás.Egész életemben azt hallgattam h majd Isten akarta szerint lesz. Remek .akkor minek kaptam szabad akaratot ,lázadó gondolkodni vágyó de mindig megalkudni kényszerülő lelkületet?


Én már nem bírok ebben a meghasonultságban élni .akármit csinálok falakba ütközöm és tényleg olyan mintha az ÉN akaratomnak nem lenne létjogosultsága.Ha mégis történik valami elérek valamit nincs bennem boldogság ,mert az olyan mintha bűnös lennék vagy nem "járna".


Ammi jó dolog történik az se áll a befolyásom alatt ,és az se ami nem -akkor minek élek ? engem csak pusztán a létezés tudata nem tölt el örömmel. Nagyon nagy teher nekem ez a .. h nagyszülőmtől is azt hallom hogy ha nem lenne neki az Isten akkor ő elveszett ember lenne. Igy pedig derüs idős ember sok bajjal gonddal. Valóban derűs. De most hogy van ez ?..tehetséges ember volt és ha nem az Úr útját választja hanem fital korában az önmegvalósítást ..akkor már lehet nem is élne ,vagy elkallódott volna. Ez nem gyengeség akkor ? Fájó ezt leírni mert tisztelem ..de olyan sokat szenvednek pont a vallásos emberek ..látok boldog fiatal párokat akiben ezek fel sem merülnek és élik világukat ..nekem meg olyan mintha meg lenne nyomorítva a lelkem . Nem akarok tudni a vallásról .Nem akarom hogy fájjon h kétségek vannak bennem . És nem akarom a hit párhuzamában látni a nyomorúságot ,az emberi esendőséget .


(volt nálam is mikor imádkoztam 'Istennel éltem '..úgy érzetem legalábbis ..és volt h talán segített is valami kicsit. De akkor is csak a bajban tartós változás nélkül .Nekem ehhez a dologhoz mindig csak a MEGOLDHATATLAN fájdalom kapcsolódik... -túl sok az ellentmondás.


..Jelenleg se hittel se anélkül nem megy :( folyamatos bűntudatban és fájdalomban élek .


hogy legyek így ateista ?


2012. máj. 31. 18:42
1 2
 1/16 anonim ***** válasza:
46%

Uhm, elég furán írsz (alig érthető), meg én is áradt lehetek...


De szerintem normális, ha úgy tartod, neked van saját akaratod, nem valami isten irányítja a sorsodat. Ha valamit elérsz, azt TE érted el, nyugodtan örülhetsz neki, büszke lehetsz rá.

2012. máj. 31. 18:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/16 anonim ***** válasza:
88%

Szerintem nem kell ateistává válnod azért, mert ilyen gondjaid vannak a predesztinációval. Nem minden keresztény irányzatban létezik úgy tudom. Biztosan találnál olyat, ami jobban passzol hozzád. Ez most lehet nagyon istentelenül hangzott, de jobb tanácsom nincs, mert az ember idővel különböző tanításokat olvasva, idegen kultúrákat tanulmányozva ateistává válhat magától, de erővel ez nem megy.

Az embernek néha támadhatnak kételyei, a vakhit amúgy sem szül semmi jót. Kíváncsi vagyok, más mit javasol.

2012. máj. 31. 19:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/16 A kérdező kommentje:

..nem írtam le mindent ami történt velem ..igy is kicsit hosszú lett azért remélem érthető..


Elég súlyos kérdés ez..mert voltam már nagyon beteg és nem akarok ismét az lenni.


Szóval úgy tudnám hasonlítani a helyzetet h pl Istennek az lenne tetsző ha karitatív lennék szolgalelkű, szeretnék mindenkit önzetlenül ,midig csak másokért élnék.. stbstb ..és butamosollyal létezgetnék. bocsánat tudom h cinikus vagyok -de nem tudom megtenni .minden tiszteletem akiben ott van az ELHÍVATÁS de bennem ez csak őrlődés ha nem vagyok 'jó az Istennek' rám úgyis a pusztulás vár.


Ez kb olyan h anyám fizeti a tandíjat és megmondja melyik egyetemre menjek -és ha nem oda megyek azt mondaná-a másik úgyse sikerül mert boldogtalan leszek ,és meghalok úgyis.


iszonyat ez ami belém lett nevelve az érzés szintjén.. Értitek ?! ezért akarok inkább NEM hívő lenni.És elfelejteni ezt az egészet.

2012. máj. 31. 19:14
 4/16 A kérdező kommentje:
köszönöm annak aki eddig írt ,és még várom a válaszokat. Nagyon fontos ez nekem .
2012. máj. 31. 19:17
 5/16 anonim ***** válasza:
100%

Olyan ember, aki olyan önzetlen, hogy mindig másokért él nemigen létezik. Csak Teréz anya lehetett a kivétel. Ha nem akarsz azzal foglalkozni, hogy úgy érzed, nem vagy elég jó Istennek, akkor ne menj a templomba. De biztosan akadnak az ismerőseid vagy a papok közt olyan emberek, akikkel lehet beszélni a kétségeidről. Ha nincsenek, az elég gáz.

Tökéletes ember nem létezik, a többiek is ugyanolyan esendők, akik templomba járók.

2012. máj. 31. 19:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/16 anonim ***** válasza:
100%

"Elég súlyos kérdés ez..mert voltam már nagyon beteg és nem akarok ismét az lenni."

Miért, ha nem hiszel, akkor beteg leszel? Isten megbüntet, zsarol az egészségeddel? Badarság!


Amúgy olyan nincs, hogy most te ateista leszel. Olyan van (tapasztalataim szerint), hogy valaki nagyon sokat csalódik az életben, vallásban stb. és kiábrándul a hitéből vagy új hitre tér át. Meg olyan van és ez igen gyakori, hogy annyit tanul, művelődik az ember, pallérozza a logikáját, hogy egyszerűen már nem hisz Isten létezésében. De olyanról még sosem hallottam, hogy valaki elhatározza, hogy jövő hét keddre ateista lesz.

2012. máj. 31. 19:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/16 A kérdező kommentje:

"Miért, ha nem hiszel, akkor beteg leszel? Isten megbüntet, zsarol az egészségeddel? Badarság!"


pedig én pontosan így élem meg :( -és nálunk mindenki félelmemből élte végig az eddigi életét. Én pedig nem tudom mihez kezdjek magammal ..mert a tudatom be van ékelődve a 'Szabad akarok lenni' vágya, a nekem tetsző boldog élet reménye -és a konvenciók és a félelem-hit fogva-tartó érzés világba.


tehát nem az a baj h ha nem megyek templomba akkor figyelmen kívül hagyhatom az érzést. bűnösnek érzem magam hívőként és nem hívőként és boldogtalannak. Mert azt hallom h nem járom az Úr útját és nem térek meg ..tehát nyomorúságos életem lesz ..



ÉS igen senkiről nem beszélhetek erről ..


:(

2012. máj. 31. 19:47
 8/16 anonim ***** válasza:
A te eseted egy tipikus példa arra, amikor gyermekként beléd neveltek hibás dolgokat a vallásról. Például, hogy félned kell, ha valamit nem teszel meg. Ezzel komplexusokat neveltek beléd, ami talán örökre nyomot hagy a lelkedbe. Ha Isten létezik nem hiszem, hogy ilyen gonosz lenne. Ezt az emberek találták ki, hogy lehessen mivel regulázni az embereket. Én egy agnosztikus vagyok. Nem vagyok megkeresztelve, nem vagyok vallásos, de nagyon boldog vagyok, és mindig szabadnak éreztem magam. Én azt ajánlom, hogy nem feltétlenül kell elhagynod a vallásod, ha így neveltek, de az sem normális, hogy félsz Istentől és nem mered élni az életet szabadon. Lehet, hogy nem ártana felkeresned egy pszichológust pár alkalommal, hogy segítsen rendbe tenni magadban a dolgokat.
2012. máj. 31. 20:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/16 anonim ***** válasza:
Református vagy?
2012. máj. 31. 20:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/16 A kérdező kommentje:

miért kérded? van jelentősége? amúgy ..az vagyok ,de hálás vagyok azért h nem kényszeríttetek oda templomba mert pl a katolikus templomokban jobban érzem magam..(ott se mindig) És persze az ellentmondás mindenhol ott van. Túl sokat olvastam és 'kutattam' már a témában..


Én csak nem akarok gyenge ember lenni -akit a hit ment meg .. -megbékélve akarok élni a saját belső harmóniámmal..

2012. máj. 31. 20:16
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!