Eltörölnéd a csecsemőkeresztséget? Miért igen, miért nem? Mennyi idős kortól lenne jó keresztelni? Milyen esetben tennél kivételt?

"aki megkeresztelkedik, az nem teszi csak szokásból, hanem tényleg oda akar tartozni, mert magáénak érzi?"

Válasz

14Testvéreim, mit használ, ha valaki azt állítja, hogy van hite, tettei azonban nincsenek?

Jak 2, 14

Hitéről aztán majd vallást tesz önként a konfirmációval (bérmálással).

-valamint egész életével.

31Amikor eljön dicsőségében az Emberfia és vele minden angyal, helyet foglal fönséges trónján. 32Elébe gyűlnek mind a nemzetek, ő pedig különválasztja őket egymástól, ahogy a pásztor különválasztja a juhokat a kosoktól. 33A juhokat jobbjára állítja, a kosokat pedig baljára. 34Aztán így szól a király a jobbján állókhoz: Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek készített országot! 35Éhes voltam, és adtatok ennem. Szomjas voltam, és adtatok innom. Idegen voltam, és befogadtatok. 36Nem volt ruhám, és felruháztatok. Beteg voltam, és meglátogattatok. Börtönben voltam, és fölkerestetek. 37Erre megkérdezik az igazak: Uram, mikor láttunk éhesen, hogy enned adtunk volna, vagy szomjasan, hogy innod adtunk volna? 38Mikor láttunk idegenként, hogy befogadtunk volna? 39Mikor láttunk betegen vagy börtönben, hogy meglátogathattunk volna? 40A király így felel: Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek. 41Ezután a balján állókhoz is szól: Távozzatok színem elől, ti átkozottak, az örök tűzre, amely a sátánnak és angyalainak készült. 42Mert éhes voltam, s nem adtatok ennem. Szomjas voltam, s nem adtatok innom. 43Idegen voltam, s nem fogadtatok be. Nem volt ruhám, s nem ruháztatok fel. Beteg és fogoly voltam, s nem jöttetek el meglátogatni. 44Ekkor ezek is megkérdezik: Uram, mikor láttunk éhesen vagy szomjasan, idegenként vagy ruhátlanul, betegen vagy börtönben, s nem voltunk szolgálatodra? 45Erre majd ezt feleli: Bizony mondom nektek, amit a legkisebbek valamelyikével nem tettetek, velem nem tettétek. 46Ezek örök büntetésre mennek, az igazak meg örök életre."

Mt 25, 31-46

Ezen múlik örök sorsa.

10Az emberek kedvét keresem ezzel vagy az Istenét? Talán embereknek akarok tetszeni? Ha még emberek tetszését keresném, nem volnék Krisztus szolgája.

Gal 1,10

"Na, ezt nem tudom megbecsülni :-)

De egy kérdés, szerinted mi a kevésbé visszatetsző (és esetleg szimpatikusabb akár a kívülállóknak):

- sok álszent, "mű"-keresztény

vagy

- kevesebb, de hiteles igazi hívő"

Rossz kérdés. A keresztség isteni szertartás, azaz jó dolog. Nem kell feltétlenül hívőnek lenni hozzá.

"sok álszent, "mű"-keresztény"

S éppen a te hozzáállásod álszent. Szektás vagy. Isten népe több rétegből áll. Te csak a mélyen hívőket akarod kereszténynek tekinteni. Ez abszurdum.

Én teljesen egyetértek veled, kedves kérdező. A saját példám igazolja a szavaidat, hiszen nekem az egész családom gyakorló keresztény. Igaz, templomba nem járnak rendszeresen, csak a keresztszüleim és az édesanyám, de a többiek is hívők, imádkoznak és a keresztény ünnepeket keresztény szellemben ünneplik, és olyankor mind elmennek az ünnepi misékre. Engem is ebben a szellemben neveltek, megkereszteltek, hittanra járattak, ahol a pap azt mondta, hogy én maga vagyok az ördög, és többször is kiküldött a folyosóra, hogy ácsorogjak és megbánjam bűneimet (pedig csak dudorásztam meg rajzoltam az órán, ami azóta is szokásom, még az egyetemi órákon is). Na itt kezdtem el gondolkodni először...rájöttem, hogy a papok, akikre szent emberként felnéztem, ugyanolyan emberek, mint a többi, sőt, vannk köztük ugyanolyan gonoszak, mint a tanárok között. Ekkor átmentem a református paphoz, aki egy nagyon szimpatikus pap volt és megkérdeztem, járhatok e hozzá hittanra, annak ellenére, hogy katolikusnak kereszteltek. A pap megengedte, én meg nagyon örültem, mert végre egy hittanra járhattam a legjobb barátnőmmel. De innentől kezdve a hittant nem vettem komolyan, játéknak és meseórának gondoltam, ahol jókat játszunk. Persze még mindig hittem Istenben, mert gyerek voltam, sokmindenen nem gondolkodtam el és a gyerek az előtte álló példát követi, tehát vallásos maradtam, ahogy a családom is.

Csakhogy a gimnáziumi évek alatt egyre többet gondolkodtam és egyre több dolog történt meg velem, egyre többet tapasztaltam és végül arra jutottam, hogy SZERINTEM (csak azok kedvéért,akik le akarnak pontozni) Isten nem létezik. És az a sok buta szertartás és maszlag, ami a vallás körül forog, csak egy jó kis mézesmadzag, amit a szegény problémákkal küszködő emberek elhisznek, mert ettől várják a reményt. A papok meg jól meggazdagodnak, az egyház pedig irányíthatja emberek millióit. 16 éves korom óta ateista vagyok és ezt a családom is tudja. Néha szoktak próbálkozni... gyere velüónk a templomba, egyél a szentelt kenyérből...stb. De már beletörődtek és abba is, hogy mindennemű kérésüket elutasítom, ami a vallásosság felé tolna engem. Szóval a gyerek egyszer elkezd gondolkodni...és vagy továbbra is hívő marad és akkor volt értelme megkeresztelni, vagy ateista lesz, mint én és akkor dühös lesz ezért, hibának fogja felróni szüleinek, esetleg egy teljesen más vallás mellett dönt és akkor ha meg van keresztelve sok papíros tortúrán keresztül tud csak vallást váltani....

tegnap 16:20-os vagyok

Nem igazán válaszoltál az elleenvetésemre, csak azt ismételted meg, hogy érett fejjel fogadja el az illető a keresztséget.

DE a kerestény egyházak tanítása NEM csak ennyi a keresztséggről, amint azt le is írtam.

Pont ma gondolkodtatott el, hogy házasságkötéskor azt ígérik a katolikus házasodók, hogy a gyereket Isten és az egyház tanítása szerint nevelik. Az egyház pedig azt tanítja, hogy ez nem csak egy beavatás, hanem az eredendő bűn eltörlése is, ahogy itt ez már elhangzott, tehát minél előbb érdemes meglépni.

Másik érdekes szempont, hogy a szülő alapesetben a szerinte legjobbat akarja a gyereknek, a legjobb ruhát, ételt, a legjobb óvodába, iskolába akarja járatni. Egyiknél se merül fel, hogy majd ha a gyerek felnő, eldönti, hogy mit akar. Miért lenne ez a keresztséggel másként? Itt is a legjobbat akarja a szülő, aztán majd felnőve az ember újra dönthet, hogy tényleg akarja, vagy sem.

Szerintem többnyire inkább a szokásból templomi esküvő és keresztelés okozhat fura dolgokat, nem maga a gyerekkeresztelés.