Manapság van még értelme a tanúságtételnek?
Először is én mindig csodálkoztam történelmi eseteknél, amikor a főhős nem tagadta meg az istenét és nem esküdött fel egy erősebb hatalom istenére. Inkább vállalta a halált.
Nem értem. Ott leesküszi a csillagokat az égről, aztán egy alkalmas pillanatban olajra lép, eseteg némi kinccsel. Én ezt csinálnám.
Talán ezért is tiltották meg az ateistáknak a tanúskodást a korai Egyesült Államokban?
De térjünk rá a mára. Manapság már mindenki ott hazudik, ahol tud, naponta változtatják az emberek a hitüket. Egyáltalán van értelme a komoly és őszinte tanúságtételnek?
Ha valaki azt mondja nekem: "Hiszek az asztalterítő-istenben" ugyanúgy hidegen hagy mintha azt mondaná: "Nem hiszek az asztalterítő-istenben".
Szóval, hívők, ti hisztek egymás szavának?
Biztos igazad van az első bekezdéssel kapcsolatban, nem igazán értem, amit mondani akarsz, de nem biztos, hogy a te hibád, mert fáj a fejem.
Térjünk a mára.
Nem hiszek senkinek, csak magamnak a gondolatimnak, személyiségemnek, egómnak. még az érzékszerveimben sem hiszek. "Isten" kivétel. Benne hiszek.
Ha valaki mesél nekem valamit, akkor is be tudom fogadni, ha nincs mögötte hátsó szándék, és az illető jó útra tért, nem belém akar vágni mindenféle kötelezettséget.
Most ezt halál komolyan mondom, de csak úgy magától bejött ez a zene a gépemen:
http://www.youtube.com/watch?v=J8Y5BkKFsFg
De nem gondolom, hogy Isten küldte volna. Kár, hogy nem értem a szöveget. De te jutottál eszembe rögtön, ezért gondoltam belinkelem xD
"Szóval, hívők, ti hisztek egymás szavának?"
Én igen. És nagyon szeretem mások tanúságtételét hallgatni mert ezek megerősítenek hitben.
És én is igyekszem megosztani másokkal a saját tanúságtételemet hogy ezáltal ők is erősödjenek hitben.
Fél éve tértem meg. Előtte bármilyen tanúságtétel ugyanolyan hatással volt rám, mint bármelyik nem hívőre. Pontosan ugyanolyan "ostobaságnak" tartottam. Aztán a megtérésem után hatalmas rácsodálkozás volt, hogy az, amin én keresztülmentem, másokkal is megtörténik, ugyanúgy, vagy nagyon hasonló módon. Azóta nagyon szívesen olvasom, hallgatom mások tanúságtételét, mert ez bizonyítja számomra, hogy mindaz, amit megéltem, nem a "képzelet szüleménye".
Hiszen hogyan lehetséges az, hogy egymást nem ismerő emberek pontosan ugyanolyan élményekről számolnak be? Most lehet, azt mondjátok, hogy nem is hasonlítanak egymásra ezek a "történetek", de higgyétek el, hogy vannak benne olyan vonatkozások, amelyek a hívők számára nagyon is sokat jelentenek, mert megéltük, megtapasztaltuk, mi is, ugyanúgy!
Olyan ez, mintha elmesélném, hogy milyen gyönyörű a naplemente olyannak, aki még soha nem látta. Azt mondaná, hogy "aha, biztos szép lehet". De ha már látta, és maga is rácsodálkozott, akkor a részletek is értelmet nyernek számára, és akkor már tudja azt mondani, hogy "és az, amikor..." Vagy a gyermek születésének csodája. Senki nem tudja pontosan, milyen az, amíg át nem élte, a részese nem volt.
A tanúságtételek a hívők számára ezt jelentik: egy közös élményt, amit mindannyian, kicsit másképpen, de megéltünk, és megélünk naponta! És azt látjuk benne, hogy Isten mások életében is ugyanúgy munkálkodik, és ez hihetetlen megerősítést ad!
Hogy váltogatnák az emberek a hitüket? Akkor - én úgy gondolom - nem hittek igazán. Persze, én is hallottam már olyanról, hogy valaki belekóstolt egy kicsit ebbe a vallásba, egy kicsit abba a vallásba, de ez inkább csak keresgélés... én is ilyen voltam! Aztán amikor megtaláltam Istent, a Vele való közösséget, akkor teljesen biztos voltam benne, hogy ezt kerestem végig (máshol nem éreztem így). És ezt nem vallásban találtam meg, teljesen lényegtelen, hogy ki milyen vallású, ha egyszer újjászületett Istenben, én ismerek minden felekezetből újjászületett hívőket (és "csak" vallásosakat is). A különbség az, hogy ha valaki élő hittel beszél, akkor egyszerűen azt mondja, amit én is gondolok, megvan a közös nyelv... Nem tudom, ez így mennyire érthető...
Napirai11 válasza:
Kedves Kérdező!
A kérdésedből nem igazán tudom kihámozni, mit szeretnél kérdezni.
Egy kis részre azonban reagálnék.
Aki váltogatja a hitét, az az ember nagyon össze lehet zavarodva, sőt azt is meg merem kockáztatni, hogy az ilyen ember mentálisan nem teljesen egészséges.
Üdv: Napirai
Hát igen, mindenki ott hazudik ahol tud.
Különbség van hívő és igaz ember között. Az igaz ember olyan ritka mint a fehér holló. De nem minden hívő igaz.
Aki hazudik, abból a hazugság atyja szól!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!