Mit tegye, ha kezdek visszasüllyedni a régi bűnös életembe? Ha nem tudok gyónni?

Hogy mi a bűn, azt egyedül Isten tudja megítélni. A hívők szívébe helyezi a törvényt.

Ha valamiről nem tudod eldönteni, hogy bűn-e vagy sem (ne is akard eldönteni, ha bizonytalan vagy!), tedd Isten kezébe, ítélje meg Ő!

Megteszi!

"Mit tehetek ellene?"

TE semmit. Isten bármit. Bízd rá! Hittel! Kérd a segítségét, de ne úgy, hogy ő oldja meg azt, amit te magadnak kitaláltál... hanem úgy oldja meg, ahogy ő szánta neked!

Azt tudom, csak elmondani, hogy én mit tettem az életemnek a tiedhez hasonlóan sötét időszakában.

Feladtam önmagam és Istenre bíztam magam.Megkértem az Úr Jézust, hogy lépjen be az életembe és változtasson meg, alakítsa át a gondolkodásomat úgy ahogyan Ő jónak látja.

Vezessen ki ebből a szörnyű állapotból.Megvallottam neki a bűneimet, a bocsánatát kérve és szívből kértem a segítségét.

Azóta az életem része, nap mint nap tanít, vezet és segít abban, hogy mindinkább úgy éljek ahogyan az neki kedves.

Ezt az imát akár mindennap elmondhatod, mindennap kérheted, hogy lépjen be a szívedbe és vezessen téged, csodálatos világosságával űzzön el minden sötétséget a szívedből, lelkedből, segítsen úgy szeretni másokat, ahogyan Ő szeretett minket.

Kérd meg hívő ismerőseidet, hogy imádkozzanak érted. Ezt ma én is megteszem. Áldjon meg az Úr!

Az utolsó válaszoló nagyon jól leírta, hogy mit kellene tenned:)

Annyit tennék hozzá, hogy Isten szeret, és figyel Rád. Amit rossznak érzünk pillanatnyilag, azt át kell élnünk, hogy fejlődjünk. Nagyon jó úton jársz, hidd el.

"Egy hónappal később nagy szükségem is volt a hitre, mivel az apám nagyon gyorsan (1,5 nap alatt) itthagyott minket. Sokat segített a hit, hogy elviseljem ezt a csapást."

Imádkozol érte hogy jöjjön vissza? Ez egy jó kérésnek tűnik. Sőt, lehet hogy inkább a megtéréséért kellene imádkozni. Értem hogy most lelkileg nem vagy a legjobb formában de azért megpróbálhatod erőltetni. Vagy ha nem megy akkor meg majd később amikor már jobban leszel akkor újra megpróbálhatod.

"Mára viszont, belefeneklettem újra a bűn világába, és húsvétkor még gyónni sem tudtam elmenni. Egyszerűen eltűnt a lelkiismeretem! Minden, amiről tudtam, hogy bűn, természetesnek, és normálisnak tűnt!"

De ha egyébként tudod hogy mi a bűn és mi nem akkor elmehetsz így is gyónni. Hiszen most is megírtad ezt a kérdést tehát akkor azért valamennyire a lelkiismereted mégiscsak működik. Próbáld meg erőltetni a gyónást ne hagyd hogy lelkedet tovább emésszék a bűnök mert így idővel csak rosszabb lesz.

Ha végképp nem megy a gyónás akkor szerintem kérj közbenjáró imát. Családtagtól vagy ismerőstől is kérhetsz de még jobb ha valamilyen közösségnél kéred ezt. Van valamilyen közösség ahova jársz? Ha nincs akkor lehet hogy kellene keresned egyet mert sokat segít a lelki életben ha sokan állnak melletted.

"Olyan az egész, mintha Isten segíteni akart volna, mikor bajban voltam, és utána azt akarná, hogy felé se nézzek, addig, amíg nincs újra baj!"

Amikor az embernek jól megy a sora akkor könnyű imádkozni és hálát adni, ezt bárki meg tudja csinálni. Most hogy rosszul megy neked mutasd meg Istennek hogy nem csak a jutalom miatt vagy jóban Vele hanem a nehézségek között is. Gondolj szent Pálra és Szilásra akik amikor börtönben voltak (miután megbotozták őket ami elég fájdalmas lehetett) akkor is énekeltek és dicsőítették Istent! Ezzel bizonyították hogy még ekkor is bíznak Istenben és bármi lesz is velük ők elfogadják azt.

De persze ez nem jelenti azt hogy nem kérheted Istent hogy adjon Neked új munkát vagy hogy segítsen hogy a barátod mégis megkeresztelkedjen.

Istennek van valamilyen célja azzal is hogy ilyen rossz helyzetbe kerültél, a lényeg hogy ilyenkor is bízz Benne, próbálj imádkozni is és ha tudsz akkor gyónni és áldozni is.

Ismered a "Dicsőítésben rejlő erő" c. könyvet Merlin Carotherstől? Nagyon ajánlom elolvasni, nagyon jó kis könyv és az elméleteket amikről ír gyakorlati tanúságtételekkel támasztja alá. (Az írója egy tábori lelkész)